Túl nagy a húsfogyasztás, a Föld nem bírja a tempót
2010. február 25. 12:01, utolsó frissítés: 12:01
A táplálkozási lánc csúcsán az ember kényelmesen elhelyezkedett, de az óceánokat kimerítő túlhalászás, a vizeket, a talajt és a légkört szennyező állattenyésztés miatt ideje változtatni a szokásokon. Az ENSZ becslése szerint 2050-re 9 milliárd főre gyarapodó emberiség élelmezése meg fogja követelni, hogy módosítsunk hozzáállásunkon, különösen a leggazdagabbak, és erőteljesen segítsék a fejlődő országokat.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik jelentése szerint a világ hústermelése valószínűleg meg fog duplázódni, hogy elérje a világkereslet kielégítéséhez szükséges 463 millió tonnát. Egy kínai például, aki 1980-ban még 13,7 kiló húst evett, ma átlagosan 59,9 kilót fogyaszt. A fejlett országokban fejenként évente 80 kiló húst eszünk.
"Hogyan lehet ezt megakadályozni? Ahogy nő a jövedelem, úgy emelkedik a hús- és tejtermékek fogyasztása is: nincs ellenpélda a világon" - állapította meg Hervé Guyomard, a francia agrárkutatási intézet tudományos igazgatója, a Mezőgazdasági és élelmezési világrendszerek 2050 közeledtével című Agrimonde-jelentés koordinátora.
Jelenleg földműveléssel naponta fejenként 4600 kilokalóriát állítanak elő, jóval többet, mint amennyi 6 milliárd ember ellátásához kell. Ebből a mennyiségből azonban 800 elvész már a szántóföldön (növénybetegségek, kártevők, készletezés, stb. miatt), 1500-at az állatok takarmányozására fordítanak és további 800-at elpocsékolnak a fejlett országokban.
Ráadásul az állattenyésztés is túl drága a környezetvédelem szempontjából: a világ vízfogyasztásának 8 százaléka, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 18 százaléka (több mint a közlekedésé) és a (szén-dioxidnál 21-szer erősebb üvegházhatású) metán emberi tevékenységekkel összefüggő kibocsátásának 37 százaléka írható számlájára.
Bár alapvető fehérjeforrás, a vörös hús nem "kifizetődő" az élelmezés szempontjából. "Három növényi kalória kell ahhoz, hogy egy kalóriához jussunk csirkehúsból, ez az arány disznóhúsnál már hét az egyhez, marhahúsnál pedig kilenc az egyhez" - hangsúlyozza Guyomard.
Így a világ gabonatermésének több mint egyharmada (37 százaléka) - gazdag országokban 56 százaléka - az állatok táplálását szolgálja a World Ressources Institute adatai szerint. Ez luxus, még ha Guyomard árnyalja is a képet, emlékeztetve a szarvasmarha mezőgazdaságnak nyújtott szolgálataira, például a trágyázás terén.
Ami a halászatot illeti, az óceánokat sem tekinthetjük már kimeríthetetlen spájzoknak. Philippe Cury, az IRD kutatóintézet szakmai igazgatója szerint a halászhajók száma kétszer-háromszor haladja meg az erőforrások megújulási képességét.
Ha ez az ütem fennmarad, valószínűleg az összes kereskedelmi céllal halászott faj eltűnik 2050-re. Amíg támadja az olyan nagy ragadozókat, mint a vörös tonhal, a fogyasztó tönkreteszi a rendszert - figyelmeztet Gerry Leape, a Pew Environment Group környezetvédő szervezet illetékese.
Kevesebb halat kellene enni és ritkábban. A halgazdaságok sem jelenthetnek alternatívát, hacsak nem változtatnak erősen környezetszennyező gyakorlatukon. Ráadásul a haltenyésztést is "túlfogyasztás" jellemzi: 4 kiló szardellára vagy szardíniára van szükség 1 kiló lazac, és akár 14 kiló halra egy kilogramm tonhal előállításához. (mti/afp)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
