2026. április 17. péntek
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kutatók szerint valódi a torinói lepel

2009. november 23. 13:36, utolsó frissítés: 13:36

Egy vatikáni kutató szerint a torinói leplen lévő, alig olvasható felirat bebizonyítja, hogy a lelet valóban Jézus halotti leple volt. A Barbara Frale történész új könyvében kifejtett állításra több tudós azonnal szkeptikusan reagált, kitartva amellett, hogy a lepel középkori hamisítvány.


Frale, a vatikáni levéltár kutatója pénteken közölte: számítógép segítségével kinagyította a leplen szórványosan olvasható, alig látható görög, latin és arámi nyelvű szavak képét. A kutató arra a következtetésre jutott, hogy a feliratok a názáreti Jézus nevet tartalmazzák görög nyelven. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a szöveg nem lehet középkori eredetű, mivel abban az időben egyetlen keresztény, még egy hamisító sem nevezte volna Jézust csak názáretinek, isteni eredetének megemlítése nélkül.

A leplen egy keresztre feszített férfi alakja látható, összetett kezén és lábán szivárgó vérrel. A hívők szerint a lenvászon Krisztus képe a feltámadásakor színeződhetett el. A Vatikán tulajdonában lévő leplet a torinói székesegyházban őrzik különleges körülmények között, és csak ritkán állítják ki.

A szkeptikusok azt hangsúlyozzák, hogy az 1988-ban elvégzett radiokarbonos kormeghatározás szerint a textíliát a 13. vagy a 14. században szőtték. Bár a halvány betűket évtizedekkel korábban felfedezték az arc körül, komoly tudósok a teszteredmények ismeretében elutasították azok vizsgálatát - mondta Frale. Amikor azonban kivágta a szavakat a lepelről készült fényképekről és szakértőknek megmutatta őket, azok arra a következtetésre jutottak, hogy ez az írásmód a Közel-Keleten volt szokásos a Krisztus utáni első században.

A történész feltételezi, hogy a szöveget egy írástudó írta fel egy iratra, majd a lepelre ragasztották a fej körüli részre, hogy családtagok illendően eltemethessék a halottat. Az abban a korban használt tintában lévő fémnek köszönhetően az írást a vászonra is fel lehetett vinni - véli.

"Megpróbáltam tárgyilagos lenni és a vallási kérdést félretenni" - mondta Frale. "Egy ősi dokumentumot tanulmányoztam, amely egy férfi sajátos helyen és sajátos időben történt kivégzését igazolja" - tette hozzá. Legújabb könyve, a La Sindone di Gesu Nazareno (A názáreti Jézus leple) azonban mégis kétséget ébresztett a szakértőkben.

"Az emberek szemcsés fotókkal dolgoznak, és azt hiszik, látják a dolgokat" - közölte Antonio Lombatti egyháztörténész, aki maga is több könyvet írt a lepelről. "Ez mind a képzelet és a számítógépes program eredménye" - tette hozzá.

Lombatti szerint görög és arámi feliratos leleteket találtak 1. századi zsidó temetkezési helyeken, de latin nyelv használatáról még nem hallottak. Azt az elképzelést is visszautasította, hogy a hatóságok hivatalosan visszaadták volna a kivégzett ember holttestét a hozzátartozóknak. A kivégzetteket szerinte elrettentés végett rendszerint a kereszten hagyták, vagy egy szemétdombra dobták. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS