2025. december 18. csütörtök
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Palacsintapor és vákuumrántotta a szupermarketből

Gagyi Zsófia 2008. április 16. 09:45, utolsó frissítés: 2008. április 15. 19:53

Amennyi a hippi, a füves makarónit is megéri gyártani. De inkább azt derítettük fel, hogyan fest az ételek szép új világa Spanyolországban.



A mesterséges ételek általában olyan lassan és fokozatosan lopóznak be az életedbe, hogy észre se veszed, legfeljebb időnként nosztalgiázol a jaurtról, amiben nem volt más, csak jaurt (joghurt), és visszaváltható üvegben érkezett.

Ezért jó külföldön járni: mivel itt a folyamat elébb tart, rácsodálkozhatsz azokra a kreációkra, amiknek a megjelenését amúgy észre se vennéd, a tudatos véleményalkotás lehetőségéről nem is beszélve.

A képek a legolcsóbb spanyol szupermarketben készültek. Nyilván a biokajáknak is megvan a maguk piaca – amennyi itt, Granada környékén a hippi, a füves makarónit is megéri gyártani (persze teljes kiőrlésű lisztet felhasználva):


– de nem a fenti fotón látható makaróni a jellemző. (Amúgy elég sok lázadó-dizájnú fiatalt látni sompolyogni a polcok között, merthogy mégiscsak ez a legolcsóbb megoldás a freeganság után.)



Százgrammos tégelyekben árulják, mosolygós néni van a külsején, elegáns betűk ezüsttel és egy csomó rózsaszín árnyalat, azt írja rajta, hogy Tápláld a bőröd, és a fantázianeve ProNutris, mi az?



Hát jaurt, mi más. Mellette a polcon a bolthálózat sajátmárkás gyártmánya, ami ugyanazokkal a hatóanyagokkal a szívünket akarja megmenteni a koleszterintől – a csomagolás alakja kicsit ténsasszonyosnak tűnik a Danone-termék szupernőies profilja mellett. (Tényleg, a következő generációnak már igazi mellei lesznek?)

A rózsaszín csomagoláson egy helyen még a megújuló bőr is le van rajzolva, metszetben, szőrszállal; úgyhogy az ember egy pillanatra azt hiheti, végre feltalálták Lusta Dick álmát, a joghurtot soook szalonnával.



Abból a szempontból még mindig környezetvédő volt az előbbi termék, hogy legalább megtöltötte az üvegeket. Ez az instant palacsinta ravaszabb: eladnak neked egy kis gyanús port egy üveg alján, feltöltöd a megadott vonalig tejjel, és süthetsz belőle nyolc-tíz palacsintát.



Minden csomagolva van, alaposan: ez a (klausztrofób?) kifli...



hús....


citrom...


és zöldség, mert mit is kezdene magával egy pirospaprika fólia nélkül? A vinetához (padlizsánhoz) képest még jól járt, mert van egy pár lyuk, amin át lélegezhet. Ezek nagy részét



hűtőben tartják, van hely elég, mert a tojás és a tej viszont csak úgy, szobahőmérsékleten áll. (A tejet még értem, de mit műveltek a tojással?)



A tojások egy részére – a drágábbakra – rá van írva, hogy olyan tyúkoktól származnak, amik láttak életükben természetes fényt és a lábuk érintette a földet, tehát kapirgálhattak. Kizárásos alapon ez azt jelenti, a többi viszont nem.



Olyan, hogy tejeszacskó, nem létezik – minek spórolni a műanyaggal.



Ahogy ígértem: íme, a vákuumcsomagolású rántotta! Kiszeded a műanyagjából, beteszed a mikróba, oszt' kész. A gyártók mentségére szolgál, hogy ez krumplis rántotta, amit tényleg kicsit macerásabb elkészíteni, mint a szimplát. (A spanyol tojáslepény receptjét itt találod.)



A szomszédban laknak az előre összerakott még-nem-meleg szendvicsek: sajtos...



...és sonkás.



A szendvicsekhez felhasznált kiflifajtát a merészebbek extrák nélkül is megvehetik, persze ezt is szépen becsomagolták, nehogy baja essék.



Visszatérve a tejtermékrészlegre: ami nem ízesített, az cukrozott (azucarado, érthető, nem?), mint a fentebb látható a görög típusú jaurt.



A natúr terméknek annyira nincs presztízse, hogy egy euróért utánad dobnak egy kilóval.



Az ultimate product, ami felé szerintem az összes többi tart: a zselé. Szép színes, steril, és független a természet zavaró változékonyságától.



Vigasztaló kép: történjék bármi, ez legalább velünk marad, mint hagyományos marokkói levespor a Maggitól.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS