2026. november 6. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Előbb ordítanak, mint gondolkodnak a romániai szülők

2014. október 02. 16:09, utolsó frissítés: 2014. október 06. 09:39

A szülők 54 százaléka kiabál, ha a gyereke "rosszalkodik", 11 százalékuk már rögtön üt is. Az UNICEF változtatna ezen.


Romániában szülők 54 százaléka emeli fel a hangját, ha szerinte rosszat tesz a gyereke, 11 százalékuk pedig megtépi a haját vagy a fülét – legalábbis ez derül ki az UNICEF nemrég bemutatott felméréséből, amit a Violenta verbala raneste! kampány bemutatóján ismertettek. A vizsgálat eredményeiből az is kikövetkeztethető, hogy valószínűleg halmozva kapják a gyerekek a büntetést egy-egy rosszalkodás esetén:

Hogy reagálnak a szülők, ha rosszalkodik a gyerekük? | Create Infographics

A hat évnél fiatalabb gyerekek helyzetét felmérő tanulmányt 2013-ban készítette az UNICEF, és a gyerekek fejlődésével összefüggő szülői viselkedést szerették volna felmérni Romániában. A vizsgálatban külön figyelmet fordítottak a veszélyeztetett csoportokra: a mélyszegénységben élőkre, a roma közösség tagjaira és a fogyatékkal élőkre, akik legtöbbször alulreprezentáltak az országos felmérésekben.



Ebből az előbb már említett adatok mellett az derül ki, hogy bár a szülők többsége elméletileg megérti a gyerekkel való kommunikáció fontosságát, mégis hajlamos elhanyagolni azt. Hiába mutat nyitottságot a gyerek önállóságával és függetlenségével kapcsolatban, mert



a gyakorlatban mégis a csendes gyereket preferálja.

A családi környezet is sok esetben kedvezőtlen a gyerek fejlődése szempontjából, ugyanis a családok 26,1 százalékában havonta van legalább egy veszekedés, és igaz ugyan, hogy ezek leggyakoribb kiváltó oka a pénz, de az esetek egyötödében már a gyereket is indokként nevezték meg a szülők. A legtöbb szülő azzal is egyetért, hogy az erőszak nem szükséges, nem is a legjobb megoldás a nevelésben, mégis 30,1 százalékuk használja, mint szükséges rosszt.

Veszekedés a családban | Create Infographics

Tehát egyáltalán nem véletlen, hogy az UNICEF elindította az említett kampányát, aminek a célja lényegében felhívni a közvélemény figyelmét a gyerekek elleni erőszak különböző formáira, különös tekintettel a verbális bántalmazásra. Romániában, mint a cikk eleji felsorolásból is kiderül, ez a legelterjedtebb bántalmazási mód. Hivatalosan évente valamivel több mint 12 ezer gyerek ellen követnek el erőszakos cselekedetet, hanyagolják el és zsákmányolják ki őket. A legtöbb esetben gondatlanság történik, majd a verbális és érzelmi bántalmazás, illetve a fizikai és a szexuális erőszak következik. Az esetek több mint fele vidéken történik. A legkülönbözőbb környezetben is előfordulhat, nem csak otthon, hanem például az iskolában és az utcán is.


A bejelentett esetek száma azonban nem tükrözi a valós esetek számát

az UNICEF szakembere szerint, ugyanis társadalmilag még elfogadott, ha a gyerekeket verbálisan és lelkileg bántalmazzák (például kiabálnak velük, fenyegetik őket, becsmérlik), illetve a testi fenyítések (felpofozzák vagy a hajukat tépik). Sandie Blanchet, az UNICEF romániai képviselője szerint a legtöbb felnőtt akaratlanul is követi és megismétli a szüleitől tanult mintát, nem is tudatosodik benne, hogy ezzel sokat árt a gyerekének. A románok 60 százaléka gondolja úgy, hogy a családon belüli erőszak valami hétköznapi, megszokott dolog.

A szülők véleménye a büntetésről | Create Infographics

A szakember szerint a legfrissebb kutatások azt is bizonyították, hogy az agy fejlődését az erőszak minden formája negatívan befolyásolja, ami a felnőtt korban is kihat. Bár a fizikai erőszakhoz képest az érzelmi bántalmazás, a verbális erőszak nehezebben azonosítható, a következményeik hasonlóan károsak. Egyértelmű összefüggést találtak a gyerekkori bántalmazások és a felnőttkori problémák között, mint például az elhízás, a depresszió, a különböző függőségek, a cukorbetegség és a rák. Az áldozatoknak felnőtt korukban valószínűleg kevesebb lesz az önbizalmuk, félősebbek lesznek és erőszakosabban viselkednek. A gyerekek nehezebben koncentrálnak a tanórákon és nehezebben is barátkoznak, alakítanak ki új kapcsolatokat.

„A gyerekek elleni verbális erőszakot – mint a kiabálás vagy az állandó megaláztatás – egyértelműen az erőszak egy formájaként azonosíthatóak. A verbális bántalmazás stresszreakciót vált ki a gyerekek testében és agyában. Olyan kémiai elváltozásokat idéz elő, ami egész életében befolyásolja a gyerek fejlődését és egészségét” – magyarázta a szakember.

Violenta verbala raneste! - UNICEF from studioset on Vimeo.


A kvalitatív kutatások azt mutatják, hogy bár a hatóságok tisztában vannak a családok helyzetével, addig nem avatkoznak be, amíg nem érkezik hivatalos panasz a bántalmazásról, vagy nem nagyon súlyos az eset.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS