A hőségen kívül mitől függhet a munkamorálunk?
Gy. A.
2010. augusztus 16. 09:52, utolsó frissítés: 11:01
Alapos munkához idő kell, és még valami: rossz kedv. Kreatív gondolkodáshoz viszont kötelező a jó hangulat. És van olyan, hogy a jutalom elveszi a kedvet az egésztől.
Alapvető emberi hajlam, hogy valamiért megpróbáljuk konzerválni azt az érzelmi állapotot, amiben éppen nyakig benne vagyunk. Ilyenkor erősen szelektíven működünk: pozitív hangulatban eleve hatékonyabban észleljük a pozitív információkat, könnyebben jegyezzük meg és idézzük is fel azokat az emlékeinkből, mint a negatív tényeket, amiket hajlamosak vagyunk egyszerűen figyelmen kívül hagyni. Ezzel szemben rossz hangulatban éppen hogy a negatív információ élvez előnyt.
Ez kínálhat magyarázatot arra is, hogy a depressziós emberek gondolatai és emlékei miért jellemzően pesszimisták, ahogy arra is, hogy az emelkedett hangulat viszont menyire megkönnyíti a kellemes emlékek felidézését. Bár a folyamat tipikusan ördögi kör gyanús, ennek ellenére léteznek módszerek, hogy a spirált megtörjük, és rossz kedv esetén hangulatjavító eljárásokat vessünk be: pl. aki eleve levert, az tudatosan kerülje el a kellemetlen gondolatokat, vagy szándékosan keressen és idézzen fel kellemes emlékeket.
Boldog ember nem sokat gondolkodik
Bár inkább azt feltételeznénk, hogy kedvtelen embernek nem megy a munka, a kutatási eredmények erre rácáfolni látszanak: a negatív érzelmi állapotok módszeresebb információfeldolgozásra és nagyobb kognitív fegyelemre vezetnek, mint a pozitív hangulati állapotok. Azt is megfigyelték viszont, hogy ezzel szemben ez utóbbiak kreatívabb stílust eredményeznek – ami sokszor valóban ütközik a kimerítő vagy alapos feldolgozással. A pozitív hangulatban levő emberek jellemzően kevesebb információt kutatnak és dolgoznak fel, mielőtt döntenének és talán épp ezért olykor kevésbé pontosak az ítéleteik, mint a rossz hangulatú embereknek.
Vagyis, ha az adott feladat sok gondosságot és alaposságot követel, akkor a teljesítménynek éppen a hasznára válhat a rossz hangulat. A jó hangulat azonban jobb teljesítményre vezethet olyan magas követelményeket támasztó feladatok esetében, amelyek kreativitást és termékeny gondolkodást igényelnek. A jelek szerint a boldog emberek egyszerűen kerülik a kognitív erőfeszítést, ami esetleg elronthatná a hangulatukat.
Ne jutalmazd az önkéntest!
A velünk született kíváncsiság elsődleges motivációs hajtóerő, és nemcsak az embernél van ez így. Kísérletekben pl. majmok több órán át hajlandók voltak különböző mechanikai rejtvények megoldásával foglalkozni: egy pánttal és szeggel ellátott lakathoz hasonló szerkezet kinyitásáért dolgozni, mindféle jutalom nélkül is. Ezt hívják manipulációs drive-nak.
A kíváncsiságot és a manipulációs drive-ot, mivel mindkettő alapvetően az egyéntől függ, intrinsic motivációnak nevezik, szemben a külső jutalmak vagy büntetések által biztosított extrensic motivációval. Az önként választott viselkedés hajtóereje az intrinsic motiváció, amikor inkább azt tesszük, amit mi akarunk, és nem azt, amit kötelezően tennünk kellene. Ezzel ellentétben, amikor a viselkedés végrehajtása egy külső cél elérésének az eszköze, akkor a viselkedést az extrinsic motiváció irányítja és az ilyen tevékenység gyakran kevésbé okoz örömöt.
Intrinsic motivált a viselkedésünk, ha érdeklődésből, szívesen és kedvvel csinálunk valamit, és ez önmagába is jutalmazó értékű, mert úgy érezzük, mi magunk vagyunk a cselekvés oka. Ezért ragaszkodunk annyira a hobbinkhoz, és érezzük úgy, hogy az mennyire jól jellemez minket. Ha viszont a szívesen végzett tevékenységet – például a tanár vagy a főnök – folyamatosan jutalommal, dicsérettel kapcsolják össze, akkor elvész az önálló kezdeményezés és a munkavégzés öröme. Ekkor elkezdjük mások által kontrolláltnak érezni a tevékenységet. Például ez történhet, ha egy nekünk különben érdekesnek tűnő könyvet feladnak kötelező házi olvasmánynak: már csak azért sem fogjuk elolvasni!
Az extrinsic és intrinsic motivált viselkedés megkülönböztetésére sok olyan kísérletet végeztek, amelyben azt vizsgálták, mi történik, ha egy belsőleg motivált cselekvést (pl. felnőttnél rejtvényfejtés, gyereknél rajzolás) külső jutalommal ösztönöznek. Kiderült, a jutalmazás után a személyek kevesebb időt töltenek az adott tevékenységgel. Másrészt azt tapasztalták, hogy a jutalom hatására alacsonyabbá válik a termék színvonala is, például a kreativitása, mert a figyelem a feladat végrehajtásáról áttevődött a nyerhető előnyökre. Bármilyen paradoxonnak is tűnhet, az önként végzett feladatok külső jutalmazása csökkenti az érdeklődést, csökken a megoldásból származó öröm, mert az emberek ezt gyakran egyfajta megvesztegetésként észlelik.
A kudarckerülő elérhetetlen célt választ
A teljesítménymotiváció a mind újabb és újabb sikerek elérésére, a teljesítmény állandó növelésére, a mások teljesítményének túlszárnyalására vonatkozó késztetés. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy mennyire teljesítmény-centrikus társadalomban élünk és mennyire fontos ez a motiváció. Akkor amikor a cél elérése bizonytalan, két egymással ellentétes motívum feszül szembe: a cél elérésének, illetve a kudarc elkerülésének motívuma. Ha a feladat nehéz, a cél vonzereje nyilván nagyobb, mint egy könnyű feladatnál. De az is tény, hogy a feladat nehézsége is a szubjektív megítélésünkön múlik: ami valakinek gyerekjáték, az másnak iszonyú nehéznek tűnhet.
A teljesítménymotiváció alapján az emberek alapvetően két csoportba sorolhatók: vannak a sikerorientáltak, akik imádnak kockáztatni és folyton próbára tenni magukat. Az ilyen emberek akkor hozzák a legjobb formájukat, amikor a siker és a kudarc valószínűsége nagyjából egyenlő, vagyis a feladat számukra közepes nehézségű. Az ilyet kellő mértékben kihívásnak tekintik, ugyanakkor tudják, hogy egy túlságosan merész céllal könnyen el is bukhatnának.
A másik csoportba a kudarckerülők tartoznak, akik bizonytalanok önmagukban vagy éppenséggel szorongók is. Ők olyan feladatokat választanak előszeretettel, amely vagy nagyon könnyű, és a siker szinte biztosra vehető, vagy éppen hogy olyan nehéz, hogy a bekövetkező esetleges kudarc esetén sem kell szégyenkezniük. További érdekesség, hogy míg a sikerorientáltak hajlamosak a kudarcot az erőfeszítésük hiányának, a sikert pedig saját képességeiknek tulajdonítani, ezzel szemben a kudarckerülők a kudarcot a szükséges képességek hiányának, a sikert pedig inkább a szerencsének tulajdonítják.
A külső kontrollos szereti, ha a főnök parancsol
Mindannyian elvárásokat alakítunk ki arra vonatkozóan, hogy valamely viselkedésünk a kívánt eredményre vezet-e vagy sem. Az emberek két csoportba oszthatók aszerint, hogy milyen mértékű ok-okozati összefüggést feltételeznek a viselkedésük, és annak következményei között. Az ún. belső kontrollos személyek úgy gondolják, hogy az eseményeket mintegy belülről, saját cselekedeteik révén tartják kézben. Vagyis ami történt, az annak a következménye, amit ők tettek.
A külső kontrollos személyek viszont úgy látják, hogy a következmények megjelenése valami rajtuk kívül álló tényezőtől függ, és semmiképp a saját cselekedetiektől. A kontrollhelyet azonban inkább egy folytonos dimenzióként kell elképzelni, vagyis a legtöbb ember valamilyen szinten átmenet lehet, közelebb az egyik vagy a másik végponthoz.
Furcsa mód a két különböző típusú ember teljesen mást szűr le ugyanabban a helyzetben. Ha pl. két férfi tanácsot kap arra vonatkozóan, hogy hogyan kell udvarolni, majd ezt követően elbeszélgethet egy csinos hölggyel, aki egyértelműen pozitívan reagál, a belső kontrollos személy ezt a módszer, illetve saját sikerének fogja elkönyvelni. Ezzel szemben a külső kontrollos férfi a hölgy kedvessége és saját viselkedése között jellemzően nem fog összefüggést látni.
A kontroll helye azt is befolyásolja, hogy ki milyen vezetési stílust preferál a főnöke részéről: a belső kontrollos személyek a participativ stílust részesítik előnyben, amikor a vezető konzultál a beosztottakkal, és figyelembe veszi a javaslatokat, ötleteket. A külső kontrollos személyek azonban a direktív stílust preferálják, amikor egyértelműen a főnök dolga a feladatok kitűzése és ellenőrzése, a munka megszervezése és a teljesítménynormák megszabása.
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását