Szász házak felújítása, for dummies
F. N. 2010. augusztus 03. 09:08, utolsó frissítés: 09:16Német segítséggel zajlik tanácsadó kampány a szász falvakban arról, hogyan kell az építkezési hagyományokat megőrizve felújítani a házakat.
Padlócsempe a több száz éves házak talapzatán, termopán ablakok, csiricsáré neonszínekre festett falak, fémszörnyetegek a kapuk helyén... valószínűleg jó néhányan elszörnyülködtünk már azon, ahogy az erdélyi falvakban sokan értelmezik a házfelújítás, -csinosítás fogalmát.
Szeben megyében egy ismeretterjesztő kampánnyal megpróbálják jobb belátásra bírni a falusi házak tulajdonosait. A megyei tanács a GTZ nevű, számos UNESCO-helyszínen (többek között Tibetben vagy Machu Picchuban) tevékenykedő német technikai közreműködési irodával kezdte el a 200 ezer euró értékű ismeretterjesztési kampányt, amely szeptember végén zárul. Többek között arra a kérdésre próbálnak válaszolni: hogyan kellene kinéznie egy erdélyi falunak ahhoz, hogy turistacsalogató helyszínné válhasson?
Hogy a laikus is megértse
A for dummies módra, a laikus számára is érthetően megfogalmazott jótanácsokat egy tetszetős kiadványban foglalták össze, amelyből 20 ezer példányt nyomtattak. Lépésről lépésre haladnak végig a leggyakoribb hibákon, és a szöveget rengeteg fotóval illusztrálják. Elsőként azonban azt fejtik ki: mitől jó a falusiaknak, ha időt, pénzt, energiát fektetnek a hagyományőrző felújításba?
„A pénz a falu utcáin hever, csak össze kell tudni gyűjteni” - bátorít a bevezető szövege. Hozzáteszik: a World Travel and Tourism Council 11. helyen említi Romániát egy 181 országot felölelő listán a turizmus fejlődésének szempontjából. Hogyha valakit elbátortalanítana a svájci Vná vagy az olaszországi Fattoria la Vialla példája, itthoni sikerekként bemutatják a Brassó megyei Szászfehéregyházát és a Szeben megyei Szibielt.
Szászfehéregyháza több környékbeli településsel együtt, 1993 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A brosúrához két fehéregyházi gazdasszony is nevét és arcát adta, további bátorításul szolgálva a füzetkét forgató háztulajdonosoknak. „A család turizmusból él, jó üzlet, és szeretjük a munkánkat” - meséli egyikük, Maria Panait.
Szászfehéregyházán a Mihai Eminescu Trust Alapítvány által támogatott faluturizmus-projekt segítségével tíz év alatt 400-ról 11 ezerre nőtt a turisták száma, ebből 8000 személy a helységben szállt meg. Az alapítvány segítségével tíz család tagjait képezték ki a hagyományőrző anyagokkal és módszerekkel történő építkezésre. Restaurálták a vártemplomot, rendbe rakták 65 ház homlokzatát, 21 csűrt, 29 hidat, a főutcát terméskővel burkolták, és több mint száz gyümölcsfát ültettek el.
Így igen, így nem
Az Erdély falvainak kincse (Comoara din satele transilvaniei) című brosúra a háztetőnél kezdi: elmagyarázza, az utca felé megtörő tetőforma már csak az erdélyi szász falvakban maradt fenn ilyen nagy számban, és mint ilyen, védelmet érdemel. Használjanak kerámiából készült vagy bontásból származó cserepet, ne szereljenek antennát a tetőre, ne építsenek manzárdot, de őrizzék meg a régi tetőablakokat – tanácsolja a kiadvány.
Az élénk vagy neonszínű festék kerülendő a homlokzaton, ehelyett a füzetke a ház régi színének megőrzését javasolja, vagy azt, hogy a tulajdonos a gyerekkorából ismert színek egyikét válassza. A termopán ablak nem csak a szemet bántja, de a ház hamarább is penészedik ezekkel, folytatja – ehelyett a régi ablakok megőrzését, vagy - ha annyira rossz állapotban vannak - másolatok készítését javasolja.
„A modern, fémből és plexiből készült kapu jól mutathat egy új házon, de elrontja egy hagyományos épület látványát, és távol tartja a turistákat” - figyelmeztet. Hozzáfűzi, egy régi kapuval csalogató ház küszöbét szívesebben átlépik a külföldi látogatók, kíváncsiak lesznek arra, mi rejtőzik mögötte. „Nem kell eltüntetni a használat jeleit” - tanácsolja.
„A turista a fürdőszobában szeretne csempét látni, nem a ház talapzatán” - jelenti ki kerek perec a brosúra. Felhívja a figyelmet a korabeli díszítések megőrzésére, illetve a kapu előtti terület elrendezésének kulcsfontosságára is. Azt javasolja a tulajdonosoknak, ne betonozzák le az udvart, inkább ültessék tele fűvel, állítsanak fel fából készült padokat, alakítsanak ki virágágyást a kapu előtt. A beton és a cement amúgy is rövidebb életű, több javítást igényel – figyelmeztet.
Elveszített gyökerek
Ahogyan a szász falvakat megcélzó brosúra tanulságai szélesebb értelmezésben bármely erdélyi falura kiterjeszthetők, ahol tetten érhető még a vidék hagyományos építészete – ugyanúgy Szeben megyénél tágabb körben keresendő annak a jelenségnek az oka is, amely szükségessé tette a brosúra megjelenését.
„Komplex tanulmányok születtek a témában – úgy lehetne nagyon röviden összefoglalni, hogy a totális kontrollt jelentő politikai rendszer után a Balkánon a totális szabadság korszaka következett, és ez az építkezésre is igaz. Akinek pénze van rá, azt csinálhat a házával, amit akar, és az emberek élnek is ezzel a lehetőséggel” - magyarázta Sisak Tamás építész tervező.
Hozzátette, a jelenség kézzelfoghatóbb oka az, hogy hiányoznak a hagyományos építészeti módszereket ismerő mesteremberek, a hagyományos szerszámok. „A kommunizmus elvágta a fonalat a világháború előtti és a mostani tudás között” - fogalmazott az építész.
Ugyanakkor úgy vélte, egy hasonló kampány hasznos lehet a szász falvakban. „Az emberek érzik, hogy van ott valami, hogy ezt a tőkét ki lehetne használni – de nem tudják, hogyan, erre vonatkozóan senki nem ad nekik tanácsot” - mondta.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
