2026. november 3. kedd
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mézes kalács ánizzsal, dióval

Bakk-Dávid Tímea Bakk-Dávid Tímea 2009. december 21. 15:51, utolsó frissítés: 15:51

Szorít az idő, de valami finomat, különlegeset szeretnél sütni, amivel nem kell sokat bajlódni? A kavart tésztából nem lesz kopogó karácsonyfadísz: frissen a legjobb.



Mézes kalács gyűjtőnéven kismillió mézespogácsa-recept található az interneten, ám valódi kalácsot, amit szeletelni lehet, ami szétomlik a szájban, aminek ropogósan puha héja és illatos bele van, egyet ismerek: amit nagymamám, Dávid Ilona süt gyerekkorom óta, nemcsak karácsonykor, hanem minden alkalommal, amikor az unokái kérik. A szerkesztőség tagjai is imádták, ezért közkívánatra következzen egy családi recept.

Így fog kinézni készen, felszeletelve, gyümölccsel tálalva:



Hozzávalók: 40 dkg liszt, 20 dkg cukor, 1 egész tojás, 7 dkg zsiradék, 1 vizespohár tej, 1 kiskanál szóda, 2 teáskanál méz. Ánizzsal (vagy szegfűszeggel és fahéjjal) ízesítjük.



A dédnagymamától örökölt ősi receptben nem szerepel a dió, de azt is őrölhetünk bele; régen egyébként főképp disznózsírral sütötték, ritkábban vajjal, de margarinnal vagy olajjal is lehet. A hozzávalók előkészítése és a sütés összesen kb. egy órát vesz igénybe.

A kellemes mézeskalács-színt voltaképpen nem is a méz, hanem a pergelt cukor adja. Néhány kanál cukrot az előkészített 20 dkg-ból kávészínűre pergelünk.











A kalács jellegzetes formáját a régi, már kopott, felmenőktől megörökölt bordás tepsi adja. Ettől lesz gerincszerű lenyomat a sütemény alján. Miután mindent előkészítettünk, kezdődhet a massza összekavarása:















A masszát minden összetevő beleöntése után elkavarjuk.

A végeredmény enyhén folyékony, mézszerű állagú, világosbarna tészta, amelyet a kikent és lisztezett tepsibe csorgatunk.

Régen minden háztartásban a képen látható, lúdtollból font ecsetet használták: ezzel lehet például tojáshabbal a fehér kalács tetejét bekenni.

Ez az ecset kiszolgált darab, de nem olyan régi: egy gyakran sütkölődő háziasszony, mint nagymamám, többet is "elkoptatott" már.







Miután egyenletes a kalácsmassza, a fakanállal mintát nyomunk a tetejére: a mélyedésekben ugyanis már könnyű lesz ellenőrizni, megsült-e már a tészta. A sütési idő körülbelül félóra. Lehúzott lánggal, valamint a kalácstepsi alá helyezett fémlapokkal/széles tepsikkel garantáljuk, hogy még véletlenül se égjen oda.










Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS