2026. április 14. kedd
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Nem úriemberek a mai műkincstolvajok: ölni is készek

2006. április 21. 14:58, utolsó frissítés: 15:00

Az FBI szerint mintegy 8 milliárd dollár értékben loptak műkincseket 2005-ben a világban. Szakértők becslése ennél jóval nagyobb összegről szól, de nehéz lenne pontos számot megállapítani, mivel nincsenek hivatalos statisztikák, és egyes országokban, mint például Németországban, azoknak a műkincseknek, amelyeknek nincs meghatározott piaci áruk, szimbolikusan egy eurós értéket tulajdonítanak.


Egy dologban azonban egyetért mind az Interpol, mind az egyes országok rendőrsége: a drog- és emberkereskedelem után a nemzetközi bűnözésnek ez a legjövedelmezőbb üzlete. Lopnak a múzeumokban, a nyilvános parkokban, de főleg - 54 százalékban - magánházakban, ahol könnyebb kijátszani a biztonsági berendezéseket, ha egyáltalán vannak ilyenek.

Szervezett, jól felkészült bandákról van szó, amelyek ölni is készek. A múlté már az "úriember-betörő", aki kifogástalan öltözékben, kalapban, elegánsan kivonul a múzeumból a hóna alatt az összetekert Renoirral, és üzenetében fityiszt mutat a bűnüldöző szerveknek. A maiak fegyverrel terrorizálják a múzeumok látogatóit, vagy a kincsek tulajdonosait. A művészet szeretete már nemigen játszik szerepet a lopásokban.

Stefan Koldehoff
külön tanulmányt írt a témáról. A műkincslopás kapcsán három új jelenséget boncolgat. Az egyik, hogy


megjelent a zsarolás,

az ellopott mű visszaszolgáltatásának hajlandósága - pénzért. De ez nem mindig működik, mivel sok múzeumnak anyagi okok miatt le kell mondania a biztosításról, nem képes állandóan modernizálni, a biztosító követelményei szerint, a biztonsági berendezéseket.


A másik újdonság a lopott tárgy felhasználása fizetési eszközként


közvetlenül vagy közvetve. Ez utóbbi esetben a pénzmosásra szolgálhat. Például egy Vermeer-képet adtak hitelgaranciaként egy karibi banknak, ahová aztán tranzitálták a piszkos pénzt. A harmadik, amikor


alkualap, amellyel a bűnöző javíthatja helyzetét,

ha más bűnökért tartóztatják le. A lopott kép piacra dobásával egyébként legalább három évet kell várni. Ez az utóbbi években kockázatossá vált, mert megjelentek olyan intézmények, mint az Art Loss Register, amelyek, hála részleges katalógusaiknak, bizonyos ellenőrzést tudnak gyakorolni vásárokon, nemzetközi árveréseken, ahol a lopott művek felbukkanhatnak. A bűnüldözésben pedig nehézséget okoz, hogy a rendőrségnek kevés a szakértője. (mti-panoráma)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS