2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Tulit Zsombor: nehéz észérvekét felsorakoztatni amellett, hogy Erőssék túlélték

2013. május 22. 19:52, utolsó frissítés: 19:52

„Soha nem szabad feladni a reményt, de ha észérvekkel gondolkodunk, akkor kevés esély van arra, hogy egy ember napokat kibírjon egyedül abban az állapotban, amibe Zsolt kerülhetett. Nem valószínű, de lehetséges. Csak azt tudom mondani: reménykedem benne, hogy egy hegymászó társam él, sajnos észérveket felsorakoztatni emellett elég nehéz, de ameddig még lehet, reménykedhetünk. Zsolt nagyon jól volt akklimatizálódva, de már napok teltek el azóta, hogy nyolcezer méter felett van” – nyilatkozta a Transindexnek Tulit Zsombor, a Székelyek a magasban expedíciósorozat szervezője.


A 8000 méter feletti magasságban – amit a hegymászók halálzónának neveznek – az oxigénhiányos körülmények miatt még a legjobban akklimatizálódott hegymászók sem tartózkodhatnak 36-72 óránál többet, mivel a szervezet már nem tud úgy regenerálódni, ahogyan akár még 5000-6000 méteres magasságban is. Ezen a magasságon az agy- és tüdőödéma kialakulása, a fagyás és a kimerültség olyan veszélyt jelenthetnek, amelyet még a tapasztalt alpinisták sem kerülhetnek el.

A halálzónában az oxigénhiány miatt a szervezet lelassul, a reakcióidő nő, és ennek az lehet az eredménye, hogy a hegymászó nem a megfelelő módon értékeli a szituációkat, és hibás döntést hoz. A Transindex azon kérdésére, hogy lehetségesnek tartja-e, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter nem hoztak megfelelő döntéseket, és hibáztak a mászás során, Tulit kifejtette: „A Zsolt tapasztalatával valószínű, hogy jó döntéseket hozott a nehéz körülmények között. De nem tudhatjuk, hogy ezeket milyen körülmények között hozta." Értékelése szerint az ilyen esetek hozzátartoznak egy alpinista életéhez, és ezt tudják a hegymászók, a családtagjaik és a közvetlen környezetükben élők is.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS