Egy döglött lazac agyát is vizsgálták: kiosztották az idei bolond Nobelt
2012. szeptember 21. 12:47, utolsó frissítés: 12:47
Péntek hajnalban adták át a Harvard Egyetemen az IgNobel-díjakat, a felesleges és nevetséges, de a tudományt mindenképpen népszerűsítő kutatások évente kiosztott elismerését. A díjalapító ceremóniamester, Marc Abrahams annak az Annals of Improbable Research című tudományos vicclapnak a szerkesztője, amely néhány harvardi egyesülettel együttműködve ítéli oda a bolond Nobelként is emlegetett díjat -írja az Origo.
Az IgNobelt - amelynek nevét az ignoble, vagyis alantas, méltatlan, hanyagolható angol szóból képezték - 1991 óta osztják ki. Az alapszabály szerint olyan kutatással lehet elnyerni, amelyet nem lehet vagy nem érdemes megismételni.
Az idei díjazottak között van például egy olyan kutatócsoport, aki a lófarokra ható fizikai erőt tanulmányozta. A hajviselet tanulmányozása során érdekes összefüggésekre jöttek rá, például arra, hogy milyen sebességgel érdemes ráznunk a fejünket, hogy igazán jól lifegjen a lófarkunk. A lófarok fizikáját Joseph Keller, Raymond Goldstein, Patrick Warren és Robin Ball vizsgálta meg.
A kémiai díj Johan Pettersonnak jutott, amiért kimutatta, hogy egy svéd kisvárosban miért lesz egyes házakban zöld az emberek haja. Egy amerikai kutatócsoportot pedig azzal érdemelte ki az elismerést, hogy egy döglött lazac agyának tevékenységét vizsgálta. Kiderült, hogy megfelelő statisztikai módszerekkel, trükkökkel még ki is lehet mutatni valamit.
De egy olyan vizsgálat tudósait is kitüntették, amelyek a csimpánzok fenekének és arcának az összefüggéseit vizsgálta. Rájöttek, hogy a csimpánzok képesek fényképek alapján egymás arcát és fenekét társítani, és később a hátsóikról is felismerték egymást.
Irodalmi IgNobelt kapott az amerikai kormány egyik szerve (U.S. General Accountability Office) egy olyan beszámolóért, amely egy másik beszámoló beszámolója volt, pontosabban az is egy másik beszámoló beszámolója volt.
A pszichológiai IgNobelt holland kutatók nyerték el, akik azt tanulmányozták, hogy balra dőlve miért látszik kisebbnek az Eiffel-torony. Rouslan Krechetnikov, a University of California Santa Barbara professzora pedig azért kapott folyadékdinamikai IgNobelt, mert tanítványával, Hans Meyerrel együtt leírta, miért lötyögtetjük ki a kávét, amikor hordozgatjuk a csészét.
A díjátadón több Nobel-díjas is megjelent, ami mutatja, hogy azért a tréfásnak tűnő kutatások mögött is sok munka rejlik. (origo)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
