2026. október 31. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Tizenötszarvú új dinoszauruszfajt fedeztek fel

2010. szeptember 23. 09:33, utolsó frissítés: 09:33

Két új dinoszaurusz, köztük egy 15 szarvú faj felfedezését jelentették be szerdán amerikai kutatók a PLoS ONE című tudományos portálon.


A dél-utahi sivatagban felfedezett dinoszauruszok a háromszarvú Triceratopsokkal állnak közeli rokonságban. Az új növényevő fajok közül az egyik a Kosmoceratops richardsoni, az eddig ismert legdíszesebb fejű dinó a maga 15 szarvával.

A másik faj - amely a Utahceratops gettyi elnevezést kapta - nagyobb testű, és "mindössze" öt szarva van fején.

"Nem mindennapi, hogy két rinocérosz-méretű dinoszauruszt találunk, melyek valamennyi más Észak-Amerikában talált dinoszaurusztól különböznek" - hangsúlyozta Mark Loewen, a Utahi Természettudományi Múzeum őslénykutatója, a PLoS ONE című szakportálon közzétett cikk egyik szerzője.

"Azt gondolnánk, mindent tudunk már az Észak-Amerika nyugati részén élt dinoszauruszokról, amit csak tudni lehet, ám minden évben találunk új dolgokat, különösen itt, Utahban" - tette hozzá Loewen.

A utahi Grand Staircase-Escalante National Monument területe az elmúlt évtizedben a dinófaj-felfedezések "melegágya" lett, tucatnyinál több új fajra bukkantak itt a paleontológusok. Bár most sziklás és sivár ez a hely, évmilliókkal ezelőtt mocsárhoz volt hasonló.

A Utahceratopsnak egy nagy szarva volt az orra fölött, és rövid szarvai a szemei fölött, melyek inkább oldalra álltak semmint az égnek, hasonlóan a bölényhez. Koponyája mintegy 2 méter hosszú, magassága 1,8 méter lehetett, testének teljes hossza pedig 5,5-6,7 méter közötti. A súlyát 3 és 4 tonna közöttire becsülik a szakemberek.

A Kosmoceratopsnak hasonló "arcvonásai" lehettek, ám további tíz szarva volt csontos nyakfodra hátulsó peremén, melyek lefelé és kifelé mutattak. Testsúlya 2,5 tonna lehetett, hossza pedig mintegy 4,5 méter.

Mindkét állat szarvait 15 és 30 centiméter közötti hosszúságúra becsülik a szakemberek. Az őslénykutatók szerint a felfedezés azt mutatja, hogy a szarvas dinoszauruszok, melyek 76 millió éve ugyanazon a kontinensen éltek, eltérően fejlődtek tovább.

A kutatók úgy vélik, a számos szarv a párkeresést segítette: vonzotta az ellenkező nemet és elriasztotta a versenytársakat. Feltételezésük szerint a szarvak a nemi éréskor jelenhettek meg a hímeken. (mti/ap)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS