2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Dinókövületek mesélnek a madarak evolúciójáról

2010. január 30. 11:15, utolsó frissítés: 11:15

Két lábon járó, ragadozó dinoszaurusz maradványait fedezték fel a Góbi-sivatagban: a 160 millió éves fosszíliák a tudósok reményei szerint segíthetnek megérteni, hogyan is fejlődtek ki a madarak. A leletről a Science legújabb számában jelent meg tanulmány.


A jó állapotban fennmaradt fosszília 2004-ben került elő Kína nyugati részén, Hszincsiang (Xinjiang) régióban a George Washington Egyetem kutatóinak ásatásai közben. A fiatal egyednek hosszú farka volt, testhossza elérte a 190 és 230 centimétert. Hosszú, keskeny koponyáját hosszú nyak tartotta, állkapcsában pedig rengeteg apró fog sorakozott. Lábain négy-négy ujj volt, ahogy a modernkori madarakén. Három ujj előre mutatott, a negyedik viszont a madarakkal ellentétben nem hátrafelé, hanem oldalra irányult.

A dinoszaurusz a "keresztségben" a Haplocheirus solers (ügyes kéz) nevet kapta. Legérdekesebb jellemzője ugyanis a rövid, tömzsi, ám annál erősebb felső végtagok, amelyeken három-három éles karom nőtt. Ezek igen alkalmasak voltak gyíkok, apróbb emlősök és emlősszerű hüllők megragadására, de segítségükkel termeszeket is igen ügyesen ki tudtak ásni a földből.

A dinoszaurusz feje, csigolyái, lábai, karjai a madarakéra emlékeztetnek. Felső végtagjaikat képesek voltak szélesen kiterjeszteni, akárcsak a madarak szárnyaikat. A madarak evolúciójának egy korai szakaszát képviselik, de nem madarak. "Mondhatnánk, hogy a madarak korai ősei. Ez a család igen lassú evolúciója vezett el a madarak megjelenéséig" - emelte ki az egyik kutató. "Reményeink szerint most több jura kori kövület is előkerülhet, ily módon közvetlenebb bizonyítékokat is találunk arra nézve, hogy a madarak valóban a dinoszauruszoktól eredeztetik származásukat" - tette hozzá. (mti/afp/reuters)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS