A karácsonyfa történetéről nyílt kiállítás Franciaországban
2009. december 23. 10:31, utolsó frissítés: 10:31
A karácsonyfadíszítés több évszázados történetéből látható kiállítás Sélestat városkában, Franciaország észak-keleti régiójában, Elzászban. A sélestat-i városi könyvtárban található az első írásos emlék 1521-ből, amely fenyőfa árusítását és karácsonyi díszítését örökíti meg, ezért úgy tartják, hogy Elzász tartomány a karácsonyfa szülőföldje.
Elzászban a templomok szentélyében december 24-én állítottak fenyőfát, amely a Paradicsom fáját jelképezte almákkal feldíszítve, utalva ezzel az első emberpár, Ádám és Éva történetére és a kísértés eszközéül szolgáló gyümölcsre.
Föltehetőleg a 16. század elejétől a hívek otthon is elkezdtek fenyőt állítani, eleinte a fákat a mennyezetről lógatták le, és kis piros almákkal díszítették. A századvégtől rózsát és egyéb, színes papírból hajtogatott virágot aggattak a fenyőre. A 18. század végén, a 19. század elején fenyődíszként megjelent az arany- és ezüstdió, mellé a bredele, vagyis a habcsók, a marcipán és az ánizsos sütemény.
A 19. század második felében terjedt el a csillogó, kivágott, dombornyomású képek használata, ezeket cukor- és csokoládédíszekre ragasztották. Üveggömböket először a lotaringiai Goetzenbruck üvegfúvó mestere készített.
A századvégen megjelentek a máig is használt, arany- és ezüstpapírba öltöztetett viaszangyalkák, föltűntek az aranyalmák. A karácsonyi üveggömböket ma már a szintén lotaringiai Meisenthal városában készítik az egykori hagyományok alapján, az Üvegfúvó Művészet Nemzetközi Központjában. Ezeket a kézműves termékeket is láthatják az érdeklődők helyi kiállításon.
A karácsonyi ünnepkörhöz tartozik a jászol, Jézus születéstörténetének szimbóluma. A francia forradalom idején terjedt el, hogy a családok jászolágyat állítottak otthonukban, ezt a szép provence-i hagyományt később átvette egész Franciaország.
A provence-i jászol figurái, a házak, a kutak, az állatok, a fenyő- és olajfák és egy istálló jászollal, benne a kisded Jézus, körülötte Mária, József és az állatok a helyi közösség lenyomatai.
Az agyagfigurák apáról fiúra szállnak, egyedi öntőformában készülnek. A santon, helyi nyelven santoun kisszentet jelent. Az első agyagfigura Marseille-ből származik, és Lagnel nevéhez kötődik a legrégibb öntőforma, amely ma is látható Marseille óvárosának múzeumában. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
