Megdőlt a neandervölgyi ősember butaságának mítosza
2008. augusztus 28. 09:40, utolsó frissítés: 09:40
Megdőlt a neandervölgyi ősember butaságának mítosza: kőszerszámai semmivel sem voltak rosszabbak, mint a Homo sapiens korai eszközei. Ezt a következtetést vonták le brit és amerikai kutatók, akik újraalkották és összehasonlították a Homo neanderthalensis és a Homo sapiens kőszerszámait - olvasható a BBC és a Science Daily honlapján.
A neandervölgyiek nyomai a 400 ezer éves fosszíliák között jelennek meg először. Ez az erős fizikumú, vadászattal foglalkozó népesség fénykorában jelentős területet uralt, amelyet Nyugaton Nagy-Britannia és az Ibéria-félsziget, Délen Izrael, Északon pedig Szibéria határolt.
A Homo sapiens Afrikából kiindulva mintegy 40 ezer éve jelent meg az európai kontinensen. A két népességcsoport
néhány évezredig egymás mellett élt:
a neandervölgyiek utolsó tárgyi emlékei, amelyekre Gibraltár környékén bukkantak, 28 ezer és 24 ezer évvel ezelőttről származnak.
A Homo sapiens európai megjelenésével egyidejűleg kezdte használni a kőpengét: az archeológusok eddigi meggyőződése szerint ez olyan drámai technológiai újítást jelentett, amelynek révén a modern ember ősének sikerült elhagynia és kiszorítania területeiről kőkorszakbeli unokatestvéreit.
Az utóbbi években megdőlt több, a neandervölgyi ősemberrel kapcsolatos negatív sztereotípia: mint kiderült, a Homo neanderthalensis képviselői
ugyanolyan jó vadászok voltak,
mint a modern ember ősei, s nem volt egyértelműen kimutatható hátrányuk a kommunikáció terén sem. A Homo sapiens magasabb intellektusának bizonyítékaként az általuk készített jobb és hatékonyabb kőszerszámokat tartották a régészek.
Ezeket vizsgálta a brit és amerikai egyetemek szakembereiből összeállt kutatócsoport, amely három évet áldozott arra, hogy elsajátítsa a pattintott kőeszközök készítését. Készítettek szélesebb kőszerszámokat, amelyeket mind a neandervölgyiek, mind a modern ember őse használt, de gyártottak keskenyebb kőkéseket is, amelyeket később a Homo sapiens alkalmazott.
A kutatók vizsgálták, hogy mennyi idő és nyersanyag volt szükséges a kőeszközök elkészítéséhez, ezek mennyi vágó éllel rendelkeztek, s milyen tartósak voltak a használatban. Mint kiderült, nemhogy nincs statisztikai különbség a két kőkori technológia hatékonysága között, de a neandervölgyiek eszközei bizonyos vonatkozásokban sokkal célravezetőbbnek bizonyultak, mint a Homo sapiens kőkései.
A kutatás eredményei megkérdőjelezik azt a feltevést, hogy a technológiai előny segítette előnyhöz őseinket a neandervölgyi ősemberrel szemben. A kutatást irányító Metin Eren kísérleti régész szerint technológiai értelemben
nincs egyértelmű előnye egyik kőszerszámnak sem.
"Meg kell szabadulnunk az olyan, a Homo neanderthalensisszal kapcsolatos előítéletektől, mint hogy buta, kevésbé fejlett népesség lett volna. Inkább úgy kell gondolni rájuk, hogy mások voltak" - mondta a kutató, aki szerint a régészeknek más irányba kell keresgélniük, hogy kiderítsék a neandervölgyiek kihalásának igazi okát.
Ha a kőpenge csupán hajszálnyival volt jobb, mint az addig használt eszközök,
miért adaptálta ezt a technikát a Homo sapiens,
miközben benépesítette Európát? A kutatók feltevése szerint az ok inkább kulturális vagy jelképes lehetett.
Metin Eren magyarázata szerint egy terület gyarmatosítása sohasem egyszerű feladat. Egy kontinens benépesítése a jégkorszakban még nehezebb. A Homo sapiens korai reprezentánsainak az újfajta, hatékonyabbnak tűnő technológia lehetett az a fajta szociális kapocs, amely egybefűzte a nagyobb társadalmi hálózatokat.
Az embert próbáló, forráshiányos időkben ezek a nagyobb társadalmi hálózatok egyfajta életbiztosításként működhettek, biztosítva a cserekereskedelmet egyazon csoport tagjai között - vélik a kutatók, akik eredményeikről a Journal of Human Evolution című tudományos folyóiratban számoltak be. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
