Olyanok, mint mi: iskolai projektek a másságról
Fülöp Noémi 2009. június 29. 16:41, utolsó frissítés: 16:41Roma bált és világkörüli utazást szerveztek, illetve bemutatták, milyen volna fogyatékkal élni a Multi-mozaik című projekt résztvevői.
Mintegy háromszáz-négyszáz gyereket mozgatott meg Romániában és Magyarországon a Multi-mozaik című projekt: a két országból származó pedagógusokat, gyerekanimátorokat oktattak az élménypedagógia módszereire, majd a résztvevők a másság elfogadásával kapcsolatos projekteket bonyolítottak le saját településükön.
A Zabhegyező Gyerekanimátorok Egyesülete és a Kalandok és Álmok Szabadidőpedagógiai és Animációs Szakmai Műhely szervezésében megvalósult projekt ötlete tavaly merült fel. A három hónapos képzés- és projektsorozat idén tavasszal zajlott, a projekt záróeseményét pedig ma tartották Kolozsváron.
A Multi-mozaik apropóját az adta, hogy az Európai Unióba való belépéssel a gyerekek számára állandóvá vált a más kultúrákkal való érintkezés, a másság megtapasztalása. A résztvevők ezt szeretnék megkönnyíteni az iskolások számára, olyan rendezvényekkel, szituációs játékokkal, ahol a gyerekek
saját bőrükön tapasztalják meg, milyen másnak lenni.
Külön hangsúly esett a fogyatékkal élők problémáira, elfogadására – emelte ki a magyarországi Kovács Nikoletta, aki trénerként végig jelen volt a képzéseken. A projekt egyik legfontosabb céljának az önismereti fejlődést, a saját identitás megtalálását nevezte: mint mondta, az önismeret lényeges tényező mások megismerésében és elfogadásában is.
Bányai Sándor projektvezető, a Kalandok és Álmok műhely vezetője fejlesztő együttlétnek nevezte a képzéseket, ahol az informális képzés csatornáin keresztül is sokat tanult egymástól a mintegy 25 résztvevő. “A tábortűz körül vagy az autóban, hosszú utazások során együtt töltött idő alatt is tanultunk egymástól” – számolt be a projektvezető. Hozzátette, emellett azonban sokat kértek a résztvevőktől, kemény terheket raktak a vállukra.
Végeredményként a résztvevőknek élménypedagógiai projekteket kellett megvalósítaniuk saját településükön, iskolájukban: 13 szervezeten belüli, illetve öt együttműködési projekt valósult meg többek között Tatabányán, a Szatmár megyei Mikolán és Kolozsváron.
Kovács Nikoletta hangsúlyozta, nem az volt a fontos, hogy valamilyen rendezvény legyen a végeredmény, hanem az, hogy a megszülető projektbe
minél több résztvevőt tudjanak bevonni a szervezők.
Elvárás volt az interaktív technikák használatának megtanulása, és az is, hogy az elsajátítandó tudnivalók helyett a gyerekek kompetenciáinak fejlesztésére kerüljön a hangsúly.
A zárórendezvényen bemutattak néhányat a projektek közül: a magyarországi Tatabányán Szigetelő címmel dolgoztak ki és ültettek gyakorlatba egy, a másság elfogadását segítő társasjátékot a pedagógusok. A résztvevő iskolásokat négy csoportra osztották, mindegyik csoportnak saját szigete elképzelt kultúráját kellett kitalálnia.
Majd természeti katasztrófa miatt két sziget lakosságát evakuálni kellett, a maradék két sziget lakóinak pedig be kellett fogadniuk a hazátlanokat. A hetedik-nyolcadik osztályos résztvevők a szigetépítést élvezték a legjobban, a pedagógusokat pedig az lepte meg: milyen könnyen feloldódtak a gyerekek közötti konfliktusok a tervezgetés során.
A Szatmár megyei Mikolán a helyzetet az teszi különlegessé, hogy román, magyar, ukrán és roma közösség él együtt a községben. Az itteni pedagógusok Ma mi is romák leszünk címmel roma bált szerveztek az iskolás és óvodás gyerekeknek, amelynek fénypontja eredetileg a roma táncoktatás, illetve egy, a cigányokról szóló színdarab előadása jelentette volna. A szervezésbe azonban
bekapcsolódott a helybéli roma közösség is:
fellépett a táncegyüttes, cigányzenészek muzsikáltak, a roma anyukák pedig többfogásos ebédet főztek a résztvevőknek. A hozzátartozókkal együtt 150-200-ra rúgott a résztvevők száma, akik alig fértek be a kultúrotthonba. A mintegy ötórásra sikeredett rendezvényt a polgármester a továbbiakban Roma nap néven évente meg szeretné szervezni.
A Játsszunk határtalant című projektben nagyváradi, szatmárnémeti és kismarjai iskolások és pedagógusok vettek részt: dél-afrikai, japán és indiai csoportokra osztva bemutatták saját kultúrájuk gyermekjátékait, illetve versenyeztek egymással. Az íjászoktatással és néptánctanulással végződő rendezvény olyan jól sikerült, hogy a közeljövőben folytatást is terveznek.
Kolozsváron, a Gyere velem, láss világot című projekt első lépéseként tizedik és nyolcadik osztályos diákok számára tartottak animátorképzést. Rendezvényszervezésre, az önkéntesek toborzására és irányítására, csapatmunkára tanították a résztvevőket, akik az Életfa Családsegítő Egyesület gyermeknapi rendezvényén ültették gyakorlatba a tudásukat.
A projekt a későbbiekben Mikolára is eljutott, ahol játéknapot szerveztek a helybéli iskolásoknak. Afrikai, kínai, észak- és dél-amerikai csoportokra osztva kézműves, játékos tevékenységeken vettek részt a gyerekek, akik a nap kezdetén kapott útlevelükkel
mind a négy kontinenset “végigutazhatták“.
Ezzel párhuzamosan a Népek sportjátékai című rendezvény zajlott, ahol különböző nemzetiségek sportágait mutatták be az iskolások.
A kolozsvári Mindenki világa és a marosvásárhelyi Próbáld ki te is című projektek a fogyatékkal élők megértését, elfogadását célozták. Mindkét projekt fontos eleme volt a gyakorlati rész: a résztvevő iskolásoknak egy fogyatékkal élő személy bőrébe kellett bújniuk.
Többek között kipróbálták a szájjal vagy vakon festést, bekötött szemmel vagy mankóval kellett közlekedniük, illetve tolószékben kellett végigmenniük egy akadálypályán. A résztvevő pedagógusok számára emlékezetes pillanat maradt, amikor az egyik kislány meglepetten közölte: Tanárnéni, ezek pont olyanok, mint mi!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását