2026. április 4. szombat
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Föld útikalauz stopposoknak

F. N. 2009. június 25. 09:42, utolsó frissítés: 09:42

Japánban legyél jólöltözött, Izraelben ne emeld fel a hüvelykujjad, Mexikóban pedig készülj fel rá, hogy fizetned kell majd.



Autóstoppolni Kerouac óta nem csupán alternatív megoldás, ha a tömegközlekedés gyenge vagy sokba kerül. Sokan úgy tartják, ha autóstoppal utaznak, többet megtudhatnak az illető országról és lakóiról, és kimondottan élvezik, hogy útközben ismerkedhetnek. De akad olyan is, aki szerint az autóstop kiváló alkalom az önbizalom, az önuralom vagy a társalgási képességek erősítésére.

Számos országban rendeznek autóstop-versenyeket, sőt, létezik külön autóstoppos enciklopédia is, a Wikipédia mintájára. Aki emellett a közlekedési forma mellett dönt, akár egész kontinenseket bejárhat vele.


Néhány országban azonban próbálkozni sem érdemes: a törvény tiltja az autóstoppot. Szingapúrban például alig hallott valaki erről az utazási módszerről, az autóstoppos weboldalak inkább az olcsó és hatékony tömegközlekedést ajánlják. Hasonló a helyzet Hong Kongban és Mianmarban (Burmában) is, bár utóbbi államban



csupán a külföldiek számára tilos az autóstop.

Nem ajánlják az autóstoppos legendák őshazáját, Amerikát sem. A Keleti Parton, New Jersey, New York, Nevada, Arizona államokban egyenesen törvénytelen autóstoppolni, míg a Nyugati Parton szabad ugyan, de a veteránok szerint nem érdemes. A sofőrök többsége ugyanis túl nagy rizikónak tartja idegeneket felvenni – a kivételek Alaszka, Texas vidéki részei, illetve Hawaii.

Kanadában vagy Mexikóban ugyanakkor sokkal könnyebb dolga van annak, aki fuvart keres. Igaz, Mexikóban valószínűleg nem viszik el ingyen: a sofőrök ugyanis főként azért vesznek fel stopposokat, hogy ki tudják fizetni a drága benzint. Ám a fuvar még így is csupán a buszjegy árának felébe kerül.


Dél-Amerikában akkor jósolnak sok esélyt az autóstopposnak, ha látszik rajta, hogy külföldi – bár hozzáteszik azt is, hogy nagyobbak a veszélyek is. A kontinens legbiztonságosabb országainak Uruguayt, Argentínát és Chilét tartják: utóbbit valódi stopposparadicsomként emlegetik, ahol az embert akár még ebédre is meghívják a fuvar mellé.

Mongóliában a nagyon gyér forgalom jelent gondot – az átlag óránként egy autó –, Indiában esetleg lehet esélye annak, aki hajlandó fizetni a sofőrnek. Ez esetben viszont érdemesebb valamilyen tömegközlekedési eszközre vagy egy taxira költeni az illető összeget – állítják a veteránok. Spanyolországban


egyszerűen nem szokás stoppolni.

Európa autóstoppos szempontból legrosszabb országának Olaszországot tartja a közvélemény, ahol az autóstop fogalma a hippikhez kötődik, és javarészt kiment a divatból. De nincsenek jobb véleménnyel az autóstopos fórumok Franciaországról sem.

Európa többi részét ugyanakkor melegen ajánlják, különös tekintettel a balti államokra, valamint Kelet-Európára. Törökországban figyelmeztetnek: megtörténhet, hogy pénzt kérnek tőled – ilyenkor el kell magyarázni, hogy ha volna pénzed, akkor rég a buszon ülnél. A legbiztonságosabb országnak az autóstopposok Izlandot tartják, ahol azonban gondot jelenthet a gyér forgalom.


Oroszországban egyenesen autóstoppos-klubok és tanfolyamok működnek: még Autóstop Akadémia is létezik, és számos versenyt rendeznek. A szakfórumok cáfolják az országról keringő horror-legendákat, és azt állítják, főleg vidéken biztonságban vannak az autóstopposok.

Bár Irán Wikitravel-oldalán jelenleg külön figyelmeztetés jelzi, hogy a politikai helyzet instabil, az országot az egyik legbarátságosabb úticélként emlegetik a stopposfórumok. Szinte minden sofőr megáll egy útszéli gyalogos mellett, bár a legtöbben csupán azt ajánlják fel, hogy elviszik a legközelebbi megállóig – és gyakran erőfeszítésbe kerül


elmagyarázni nekik, miről is van szó.

Hasonlóan jó a veteránok véleménye Izraelről is. Felemelt hüvelykujj helyett a kinyújtott, egy-két ujjal az útra mutató kéz jelzi az autóstoppost, sőt, külön jelük van a rövidtávú fuvart igénylőknek: ők kimondottan a földre mutatnak ujjaikkal. A nyugati partot ugyanakkor kimondottan veszélyesnek tartják – az utóbbi években több esetben raboltak el és gyilkoltak meg stopposokat ezen a részen.


Ausztráliát és Új-Zélandot röviden elintézik annyival: okés helyek, egyesek szerint még az ausztrál sivatagban sem nehéz fuvart találni. Afrikáról pedig egyenesen azt állítják, ott egyetlen jármű sem indul el, amíg nem telt meg – ugyanakkor nem ritka, hogy a fuvarért fizetni kell.

Japánban nagyon kevés japán autóstoppol, ők is javarészt üres zsebű diákok. Annál meglepőbb, hogy a fuvart igénylő


idegent viszont gyorsan és szívesen felveszik.

A legfontosabb, hogy az illető legalább pár szót tudjon japánul, illetve hajlandó legyen bármilyen módon, akár kézzel-lábbal is kommunikálni.

Ugyanakkor számít az is, hogy az autóstoppos külseje rendezett legyen. Ha viszont már felvették, a japánok megkínálják ételükből-italukból, és nem fogadnak el tőle fizetséget – nem szívességet kérő idegenként, hanem vendégükként kezelik. Aki ezt viszonozni kívánja, előre felkészülhet apró ajándékokkal, amelyeket nagyon szívesen fogadnak.

Hasonló Tajvanban is, ahol viszont nem biztos, hogy felismerik a feltartott hüvelykujjat – hatékonyabb integetni. Kínában ugyanakkor az autóstop hagyományosan fizetős. Ugyanakkor hosszú távon nem ajánlják – száz kilométer fölötti távolságokat fájdalmasan lassú megtenni, figyelmeztetnek a fórumok.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS