2026. október 25. vasárnap
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Köveket gyűjt, majd a látogatókat dobálja egy csimpánz

Nyulas Károly-Róbert 2009. március 10. 10:31, utolsó frissítés: 13:12

Mindez azt bizonyíthatja, hogy az állatok is képesek előre gondolkodni. Santino ugyanakkor célozni egyáltalán nem tud, a gondozók nagy megkönnyebbülésére.



Santino egy 31 éves csimpánz alfa hím, aki Svédországban él, a Stockholmtól mintegy 150 km-re északra található furuviki állatkertben. Az utóbbi tíz évben reggelente, még nyitás előtt, köveket és betondarabokat gyűjt össze, és látogatókhoz közeli helyeken kupacokba rakja őket. Dél körül, mikor már fogytán a türelme, ezekkel próbálja a bámészkodókat elzavarni, több-kevesebb sikerrel.

Hogy mennyire jogosan cselekszi mindezt, arra nem tér ki, de a Current Biology-ban megjelent tanulmányában dr. Mathias Osvath kihangsúlyozza, hogy Santino esete az első, ahol a főemlősök tervezőképességének megfigyelése nem laboratóriumi körülmények között történt. A svéd szakember munkája, mely saját megfigyelésein és a csimpánz gondozóival történt beszélgetéseken alapszik, komoly előrelépést jelenthet, hisz bizonyítékul szolgál, hogy a főemlősökben is


komplex folyamatok zajlanak le


egy döntés meghozatalakor. Santino ugyan izgalmi állapotaiban követte el a dobálásokat, de a tény, hogy arzenálját jóval előtte, még reggel előkészítette, arra enged következtetni, hogy képes volt előre látni egy eljövendő állapotot, nem csak a pillanatnyi ösztöneire hagyatkozott.



Mikor gondozói elkobozták a gondosan összegyűjtött fegyvereit, újabb módszert fedezett fel a töltények előállítására: a víz és fagy munkájának köszönhetően megrepedt betont vette kezelésbe, és otthona faldarabjaiból készített megfelelő méretű lövedéketet.

Állatvédők és Pierre Boule-rajongók egyaránt fellélegezhetnek, hisz egyelőre még nem tudni, hogy minden csimpánz képes-e hasonló mentális feladatok megoldásra, vagy Santino egy különleges „zseni”-nek számít közöttük. A sejtés azonban az, hogy vadon élő csimpánzoknak


ennél sokkal értelmesebbnek kell lenniük,

mert nem olyan egyszerű környezetben kell megszerezniük a táplálékot, mint az állatkert.

A svédországi „terrorista” viselkedésével egy 2006-os, a lipcsei Max Planck Kutatóintézetben orángutánokon és bonobókon végzett kísérlet eredményeit látszik alátámasztani, ahol az állatok megjegyezték, hogy milyen szerszámmal férhetnek hozzá a táplálékhoz, és azt a következő étkezéshez is magukkal hozták. Mivel a csimpánzok és az orángutánok közt elég nagyok az eltérések, hogy mennyire helyesek ezzel az antiszociális főattrakcióval kapcsolatosan megfogalmazott feltételezések, arra csak az elkövetkezendő évek megfigyelései adhatnak választ.



Santino sajtójelenléte itt egyelőre véget ér. Vezér lévén, más csimpánzra sohasem támadt, kizárólag az embereket dobálta, de nagyon gyenge célzó képességének köszönhetően csak nagyon ritkán talált el valakit, akkor sem okozva semmiféle sérülést. Ennek ellenére tavaly ősszel kasztrálták, és kíváncsian várják, hogy miként fog viselkedni nyáron, mikor újra megnyitja kapuit az állatkert.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS