A medve árnyéka – tavaszi időjósló hiedelmek
F. N. 2009. február 28. 10:21, utolsó frissítés: 10:31Nálunk a medve, az angolszász országokban a borz vagy a mormota jósolja meg, meddig tart majd a tél. A meteorológusok felmelegedést emlegetnek.
Nem kell csodálkozni a február végi havazáson: másodikán, Gyertyaszentelő napján a barlangjából kióvakodó medve meglátta az árnyékát, úgyhogy visszabújt aludni – a február eleji napsütés ugyanis azt jelenti, még negyven napig tart a tél. Ha viszont a medve hideg telet lát, kint marad, mert tudja, hogy nemsokára érkezik a tavasz.
Az angolszász népek hasonló hiedelmeinek középpontjában ugyanakkor helyenként a borz, másutt a mormota áll. Amerikában egyenesen a mormota napjának is nevezik február 2-át, a hiedelem állítólag a német emigránsoktól származik – náluk viszont még a borz jósolta meg a tavaszt vagy a további telet.
Hogyha Bálint napján hideg, száraz az idő, jó termés ígérkezik, hogyha pedig a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó idő lesz. Ha viszont Zsuzsanna napján (február 19-e) valaki pacsirtát hall, azt mondja: „csücsülj beö”, akkor közeleg a tavasz, nem várható nagy havazás – idén valószínű, hogy aznap
az összes pacsirta lusta volt dalolni.
Február 24-e Jégtörő Mátyás: lassú enyhülést, olvadást várnak az apostol ünnepétől, a hiedelem szerint ugyanis vértanúságának eszközével, a bárddal megtöri a jeget, elűzi a hideget. Hogyha azonban Mátyás nem talál jeget, akkor csinál – azaz ha 24-én enyhe idő volt, utána fagyra lehet számítani. Ha Mátyáskor esik, akkor a jég elveri majd a termést, a szőlő savanyú lesz.
Ugyancsak az angolszász népi hagyomány állítja: ha februárban mennydörög, áprilisban fagy lesz. Úgy tartották, február 12., 13. és 14. januártól kölcsönvett napok – ha viharosak, egész évben jó idő lesz, és fordítva. Egy mondóka szerint átkozott az enyhe február, egy másik szerint viszont ha februárban sokat havazik, jó idő lesz majd nyáron.
Március 12-e, Gergely napja a magyar népi hiedelem szerint rossz időt hoz, nem sokra rá azonban Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget! Sándor napja,
március 18-a az első igazi meleg nap,
hogyha pedig szép az idő, jó termés várható. Ezen a napon engedik ki először a méheket a kaptárból: ha kitelepednek a szájára, jó idő lesz.
József napja, március 19-e a leggazdagabb népi hiedelmekben a három nap közül: ha József napján derült, hőség hozzánk beül. Ha ezen a napon szivárvány tűnik fel, benne a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígér.
Benedek napja, március 21-e egyes vidékeken a tavasz első napjának számít, már a nyárra vonatkozó időjárás-jóslások kötődnek hozzá. Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár – tartja a hiedelem. Úgy hitték, ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható; viszont ha nem, akkor hosszú, vizes őszre lehet számítani.
Márciushoz jó néhány angolszász időjós-hiedelem is fűződik. Ha március oroszlánként érkezik, bárányként távozik – mondja az egyik (nem nehéz kitalálni, hogy az oroszlán viharos, a bárány szelíd időjárást jelent). Az angolszász hagyomány szerint júniusban úgy esik majd, mint márciusban, a szeles március és esős április pedig sok virágot hoznak majd májusban.
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
