Friss zöldség faluról: amikor mindenki jól jár
S. Z. 2008. november 10. 10:29, utolsó frissítés: 10:03A direkt értékesítés révén a városiak bio-zöldségekhez jutnak, a városszéli kistermelők pedig fix jövedelemhez. Marosvásárhelyen már működik ilyen kezdeményezés.
Hogyan működik a direkt értékesítési rendszer, melyek az előnyei?
Marton Zoltán: – A rendszer, amelyet meg szeretnénk honosítani, francia példán alapszik. Ez úgy alakult ki Franciaországban, hogy a multi-invázió után egy környezettudatos városi csoport összeállt, és elhatározta, hogy a város körüli kistermelőktől vásárolják meg a szükséges zöldséget/gyümölcsöt. Ez mára már oda fejlődött, hogy fogyasztói és termelői érdekképviseletek vannak, amelyek lebonyolítják a közvetlen értékesítést. Ők megszerveznek mindent, a vásárló kiválasztja azt a termelőt, aki neki szimpatikus, és máris működik a rendszer.
A francia modellek közül mi az ún. "kosaras rendszert" választottuk. Ebben a kosárban egy 3-4 tagú családnak 1 hétre elegendő termék van (Franciaországban zöldség, gyümölcs, tejtermék, méz, stb.), ezt a termelő állítja össze, és ennek az ára 2008. februárjában 26 euró volt. Ezt a kosarat a városi fogyasztók egy adott napon elviszik a termelőtől. Tehát autóval, autóbusszal kimennek a gazdaságba, beszélgetnek, érdeklődnek, majd átveszik a kosarat, és hazamennek. Ezenkívül a termelő havonta rendez egy fogadást, ahova meghívja a fogyasztóit, és megvendégeli őket. Itt például elbeszélgetnek arról, hogy a fogyasztók szempontjából mit lehetne javítani a rendszeren. Ennek is megvan a szerepe, hiszen a rendszer pillérei közé tartozik a kölcsönos bizalom, megbecsülés és barátság.
A rendszer előnye, hogy a fogyasztók olyan ellenőrzött termékeket fogyasztanak, amelyek eredete ismert számukra, végig tudják követni a termék életútját, milyen körülmények között volt termesztve, és hogy a pénzükért többet kapnak, mint bármilyen bevásárlóközpontban vagy akár piacon.
A termelők számára az előny az, hogy a gazda nem kell piacra járjon, újabb vásárlókat felkutasson, hanem állandó havi jövedelme van, és a termesztésnek tudja szentelni idejét. Tehát oda tud figyelni a termesztési módszerekre, újításokat tud eszközölni. Egy franciaországi farmon már számítógépen tartják nyilván, hogy melyik ágyásban mikor, milyen zöldséget termesztettek, így követni tudják a növények forgását, oda tudnak figyelni a jó talajminőségre. Tehát a termék jobb és egészségesebb lesz.
A természet számára az az előny, hogy megmaradnak ezek a hagyományos kisgazdaságok, ezek a területek nem adódnak el, nem építődnek be, és a tájszerkezet változatos marad.
Mekkora igény van Erdélyben/Romániában a közvetlen értékesítésre? Egyáltalán tudják az emberek, miről szól ez, vagy egyelőre ez még csak az "evangelizáció"?
– Tapasztalataink szerint az erdélyi városok lakóinak egyre kevesebb a kapcsolata a falvakkal, éppen ezért van szükség ilyen típusú kezdeményezésekre. Miután elmagyarázzuk az embereknek, eszükbe ötlik: "tényleg, hisz régen is volt ilyen!". A modell nem új, de helyét átvették az üzletek, viszonteladók.
A mi meglátásunk szerint a 90-es évektől már létezik városon 2 olyan generáció, melynek már semmi kötődése nincs a falvakhoz. Újabban már minden szabad területet beépítettek (Vásárhelyen legalábbis), így eladódtak azok a városszéli kertek is, ahol a városiak még 20-30 évvel ezelőtt megtermeltek egy kis zöldséget.
Kik a célcsoport? Rendszerint kik járnak el ezekre a találkozókra?
– Pillanatnyilag a 3. gyűlésünknél tartunk, tanárok, egyes civil szervezetek képviselői/tagjai járnak el a gyűlésre. Több réteg is létezik a városban: azok, akiknek van falusi kapcsolata, de az ott élők öregség/betegség miatt képtelenek termelni, azok, akinek van falusi kapcsolata, de nem akarnak tudni róla, illetve akiknek már nincs falusi kapcsolata. A mi célcsoportunk az utóbbi három, ezek közül az első réteget lehet a legkönnyebben meggyőzni. A többieket sem lehetetlen meggyőzni, de itt már más érvek szólalnak meg: egészség, talán környezetvédelem. De nem mindenki környezettudatos.
Mennyibe kerül egy 3-4 tagú család ellátása friss zöldségekkel ebben a rendszerben? Ez olcsóbb vagy drágább a piacos/szupermarketes áraknál?
– A kosár súlyát a fogyasztó és a termelő közösen állapítja meg. A kosárba mindig szezonzöldség/gyümölcs kerül. A termelő annyi zöldséget/gyümölcsöt tesz a kosárba, ameddig a kosár tartalma eléri a megállapodott súlyt. De a kosár változatos, nem csak 1-2 fajta termék.
Az árak reményeink szerint átlagárak lesznek. Tehát a paprika ára nem fog változni az érés kezdetétől a szezon végéig. Lesz, amikor olcsóbb lesz a piaci árnál és lesz, amikor drágább. Viszont azt is ki kell emelnem, hogy ezeknek a termékeknek a nagy része biotermék. A szupermarketes árakat nem ismerem.
Hány termelő "van benne" a hálózatban? Lehet-e besegíteni nekik?
– Jelen pillanatban 20 termelő van a Nyárádmentéről, Lőrincfalvától Csíkfalváig. Minden kistermelő 10-15 családot tud ellátni termékkel. A rendszer úgy van kitalálva, hogy azok a fogyasztók, akiknek van idejük és kedvük, be tudnak segíteni a termelőknek.
Milyen a hatóságok hozzáállása a dologhoz, lévén, hogy a rendszer informális?
– A hatóságokkal egyelőre nincs kapcsolatunk. Ugyanazok a termékek kerülnek ebbe a rendszerbe, amelyek a piacra is kerülnek, azzal a különbséggel, hogy nem kell különböző díjakat, illetékeket fizetni.
Van tudomásotok róla, hogy Erdélyben máshol is lennének ilyen kezdeményezések?
– Tudtunkkal nincs Erdélyben ilyen kezdeményezés. Ha nem tévedek, valahol Bukarest környékén van valami hasonló.
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
