Dél-Olaszország: amit a turisták sem tudnak
Kertész Melinda
2008. szeptember 04. 10:08, utolsó frissítés: 2008. szeptember 03. 16:12
Végy részletre egy konyhagépet, írasd át a tulajdonodat az anyádra, majd ne fizess semmit. Élet a csizma orrában, a penge élén.
Ha a Lonely Planet utazási kalauzt felütöd a Dél-Olaszország címszónál, nagy eséllyel elmegy a kedved Calabria, Puglia vagy Basilicata látogatásától. Úton-útfélen félkész épületek és építőtelepek, gyárak látképével riogat a publikáció.
Bár a leírás részben megfelel a valóságnak, a kép ennél sokkal árnyaltabb és izgalmasabb. De tény: az ország déli részétől sokat ne várjon a turistaipar nyújtotta kényelemhez szokott utazó.
A toscanai tájat annyi eleganciával felruházó tuják Umbria régió körül lemaradoznak, a csizma szárán lefelé haladva eluralkodik a sivár talaj, helyenként felveszi a gaz, ami között a rózsaszín minden árnyalatában leanderbokrok virulnak. Az őshonosokról is lassan lekopik az elegancia, de megjelenik a
tenyeres-talpas őszinteség:
tán sehol máshol nem konzerválódott jobban az olasz szellemiség, mint a spontán délen, ahol elfogynak a bejáratott replikák, és a turistát sem nézik szent tehénnek.
A csizma orrában, Calabria régióban még a hétköznap is ünnepélyes. De nem az egész nap, a déli órákban a házak a teraszokon kivont ponyvák árnyékában punnyadnak, lélek nem jár az úton, az üzletek bezárnak, mindenki komolyan veszi a sziesztát.
Catherina Fama a San Leo-i olasz matróna konyhájában ebédidőben rajzanak unokái, fiai, lányai, menyei. Meséli, öt gyerekének már saját családja van, így egyikük sem lakik otthon. De az ebédlőasztal körül nemhogy fogyna a család: egyre nő. „Gyerekeim már nem egyedül jönnek ebédelni: hozzák férjüket, feleségüket és az unokáimat is!” - magyaráz Catherina asszony.
A szűk családot 50 személyre becsüli. Étel akad, a természet kiszolgálja őket: a tenger kőhajításnyira hullámzik a házuk előtt, mivel San Leo halászfalu, a családban több halász is akad, így mindig van friss hal az asztalon: olajban pirított hüvelyknyi halacskák, vagy nagyobbak, alufóliában kisütve.
Az első fogás mindig pasta – van friss bazsalikommal fűszerezett cukkinis penne rigatto, szénen kisütött paprika, és Catherina asszony saját kezűleg készített pestójába forgatott spagetti. A második fogás általában hal, majd desszertként a kertből szedett narancs vagy füge kerül az asztalra.
A Lonely Planetben emlegetett félkész épületek gyakran luxuskivitelezésű lakásokat rejtegetnek. A lakók nem fáradoznak a vakolással – félkész épületre nem kell adót fizetni. Ez a kép a karakteres calabriai falucskára, San Leóra nem jellemző.
Itt az adózást másképp sikerül elkerülni. A hangulatos, szűk utcák házai valójában szociális lakások gyanánt épültek: a hajdani települést pár emberöltővel ezelőtt földbe döngölte egy erős földrengés.
Aki bírja, marja alapon
foglalták el a falubeliek a szerény lakokat, majd aki biztonságban akarta érezni magát, az a nevére is íratta a lakást. De erre nem sok példa akad, mert akinek tulajdonosi levele van, annak adóznia is kell.
Előítéletnek tartottam a dél-olaszokra vonatkozó véleményt, miszerint csupán a kényelemnek élnének. De a feltételezés nem teljesen alaptalan. A pontosság kedvéért hozzá kell tenni azt is, hogy a kényelem állapotába a legkényelmesebb úton szeretnének eljutni. A törvény pengéjének élén táncolnak, és van, aki lebukik.
A szegényebb dél lakóit, főleg a fiatalságot egyre jobban vonzza Észak-Olaszország és a vélt vagy reális jólét lehetősége. Tucatnyi lakás ajtaján fityeg lakat, odabent sok esetben gyönyörűen berendezett belterek állnak lakatlanul. Catherina asszony fiának, Giampaolonak sincsenek iratai, amivel bizonyíthatná háztulajdonosi mivoltát.
De nem is foglalkoztatja a dolog: „A minap itt járt egy gazdagnak kinéző ember. Azt mondta, helyben ad húszezer eurót a lakásomért. De nem mentem bele a vásárba. Minek nekem az, mikor mindenem megvan, ami kell a nyugodt élethez” - mondja.
Értetlenkedem, hogy is juthat eszébe valakinek, hogy iratok nélküli ingatlanvásárlásra adja a fejét? "Itt nem a tulajdont veszik meg – magyarázza Giampaolo – hanem a lakhatási jogot. A közösség saját törvénye alapján működik, ha kifizetted, a tiéd a lakás,
a papír nem számít."
A nagy családi vacsorák mindennaposak. Mikor lehet, ünnepelnek. Pénz van, mert ügyeskednek. A magánegészségügyi- és baleset-biztosítások is jól tejelnek. Amikor fogytán a pénz, például a bebiztosított nagymama véletlenül leesik a lépcsőn, és az esés következtében fájdalmai vannak.
A biztosító pedig kénytelen fizetni. A háztartásokból sem hiányzik semmi. Részletre mindent meg lehet venni, hiszen úgysem kell kifizetni. Pláne, ha az ember átíratja a vagyonát egyik „tiszta” rokonára. Jöhetnek a végrehajtók, úgysincs amit elkobozni.
A szerdai alkonyatban dobszó kíséretében két táncot ropó óriás jelenik meg a San Leó utcáin. A Fama család tulajdonában van a két emberhossznyi figura, amelyekre a san leóiak azért büszkék, mert úgy vélik, övék a két eredeti és legrégebbi bábu.
Catherina asszony édesapja, Miciu, azaz Cicabajusz mester készítette őket valamikor a múlt században, a '30-as évek elején. A bábokat immár a dédunokák keltik életre, és játsszák el a faluünnepségek alkalmából az olasz nő és a mór kapitány történetét. Évezredes történet elevenedik fel: a népi hiedelem úgy tartja, Vibo Valentia körzet – amelyhez San Leó is hozzátartozik – lakossága e két óriás leszármazottja, így az ő történetükkel startol idén is a falunapi ünnepség.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
