2025. december 20. szombat
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Szívnak az ebül járt kolozsvári gazdik

Kertész Melinda Kertész Melinda 2008. február 06. 15:56, utolsó frissítés: 14:42

Teszteltük: nem kutyabarát és nem egyértelmű a kolozsvári önkormányzat előírása a házi kedvencek tartásáról és neveléséről. Megkeresésünkre az alpolgármester változtatást ígér.




A kutyatulajdonosok annak a megmondhatói, hogy mennyire nehezíti meg a házi kedvencek, de főleg a kutyák tartását a hazai nagyvárosokban dívó mentalitás.

Derzsi Károly kutyatulajdonos, családja kedvence Marci, a cocker spániel. A nagyi kertes házából került a kutyus a tömbházlakásba. Már több éve él a negyedik emeleti lakásban, a szűk térhez is hozzászokott, azonban a szomszédok még mindig


ferdén néznek a gazdira,



ha a lépcsőházban találkoznak. „Nem vagyok hajlandó lemondani a kutyáról. Nem kértem ki a szomszédok véleményét a kutyatartást illetően: ha engem nem szabad annak zavarnia, hogy éjjeli egy órakor a felettem lakó szomszéd tévéje óriási hangerővel dübörög, akkor ne szóljanak abba se bele, hogy én kutyát tartok a lakásban” – érvel Derzsi.

Majd elmeséli, hogyan zajlik le egy olyan napja, amikor kénytelen az ebet magával vinni. A minap ügyes-bajos dolgaival a központba kellett mennie, kutyástól.


A tömbház előtt találkozott az ügyintézővel, aki újból felrótta a kutyatartást, majd perrel fenyegette. Derzsinek nincs kocsija, de a villamosra nem ülhet fel, bár a jármű ablakán nem jelzi matrica, hogy tilos ebbel utazni. Így hát kénytelen volt taxi után nézni. Az ötödik kocsiba végül beülhetett Marcival együtt.

A város központjába érkezve be kellett térnie egy bankba, majd a polgármesteri hivatalnál is dolga akadt. A kutyát a bank előtt kellett hagynia. Marci pedig kereket oldott, majd mikor végül a gazdija egy útkereszteződéssel odébb megtalálta, a közintézmény felé vették az útjukat. Az épület előtt járőröző közösségi rendőr rögtön szóvá tette, hogy a kutyán nincs szájkosár. Majd azzal folytatta, hogy örülhet Derzsi,


jó kedvébe' kapta,

így nem fog bírságot akasztani a nyakába, de gyorsan tűnjön el a kutyával a központból, hiszen ki vannak jelölve a kutyasétáltató területek, használja azokat. Emberünk hazafelé menet ismét taxizásra kényszerült, majd az egyik szomszédja azzal gyanúsította meg, hogy a kutyája két nappal korábban a tömbház bejárati lépcsőjére piszkolt, és biztos, hogy Marci a tettes, mert a többi szomszéd nem tart ebet.


Derzsi esete nem egyedi: elég ránézni az önkormányzat témába vágó határozatára, és máris derengeni kezd, mekkora erőfeszítést jelent a kutyatartás a nagyvárosban.

A 2006-ban az európai normák szerint történt módosítás is sok kívánnivalót hagy maga után. A határozat 4. cikkelyének több pontja is homályosan van megfogalmazva, pontatlan és többféleképpen értelmezhető.

„A kellemes együttélés érdekében javallott a tulajdonosi társulás, illetve a szomszédok engedélyét kérnie annak a lakástulajdonosnak, aki háziállatot nevelne a tömbházlakásában” - áll a határozat 4-es cikkelyében. Bár nem tüntetik fel sehol, hogy kötelező kikérni a társulás engedélyét, a 4-es cikkely megszegése 100 és 200 lej közötti bírság kirovását vonja maga után.

A határozat második cikkelye arra kényszeríti az udvarral és kerttel rendelkező háztulajdonosokat, hogy ne engedjék szabadon az ebüket: nappal is kötelesek megkötni, csupán éjszaka engedhetik szabadon, amennyiben a kerítésen keresztül nem szökhet meg a kedvenc.

A kutyákat sétáltató gazdiknak igencsak fejtörést okoznak a hetedik, a szájkosár használatát szabályozó cikkelybe foglaltak: „Tilos a közterületen a kutyákat póráz nélkül, az agresszív példányokat pedig szájkosár nélkül sétáltatni”. Arra viszont nem tér ki a cikkely, hogy


mit értenek "agresszív" címszó alatt,

és objektíven hogyan lehet megállapítani azt, hogy a kutya agresszív, vagy sem.

Boros János alpolgármester elmondta, a Transindex észrevételeit közli a szakbizottsággal, hogy a határozat hiányosságait pótolják, illetve a félreérthető részeket pontosítsák. Boros szerint a négyes cikkely előírásait úgy kell értelmezni, hogy akkor bírságolható a gazdi, ha a kutya tartása miatt valamilyen módon sérülnek a többi lakó jogai.


Az alpolgármester továbbá elmondta, a kettes számú cikkely betartását nem erőltetik a hatóságok. A cikkely azért született, hogy a kutyák ne ugassák meg az utcán járó-kelőket. Amennyiben a kerítés utca felüli oldalához nem férkőzhet a kutya, szabadon engedhető.

Boros arra is kitért, hogy az elkövetkezőkben le kell szögezni, milyen kritériumok alapján állapítható meg, hogy melyik kutya agresszív.

Radu Ţărmure, a Tom és Jerry állatvédő alapítvány elnöke elmondta, nevelés kérdése, hogy mennyire lesz agresszív egy kutya: persze egy pincsiből nem nevelhető vérengző eb, azonban a pitbullhoz vagy rotweilerhez hasonló masszívabb kutyák igazi gyilkos gépekké idomíthatók, mivel természetüktől fogva hajlamosak az agresszivitásra. De


szeretettel és odafigyeléssel

nevelve igen szelídek lesznek ezekhez a fajtákhoz tartozó kutyák is.

„Az ebek agresszivitásáért teljes mértékben az ember vonható felelősségre: szinte egyáltalán nem urbanizálódott a kommunizmusban faluról betelepített lakosság. A mai napig haszonállatként tekintenek a kutyára, ütlegelik, megvetik, gorombán bánnak vele. Nem csoda, ha válaszként a kutyától ugyanezt a magatartást kapják.

A kutya számukra ugyanabba a kategóriába tartozik, mind például a tyúk, amely iránt nem táplálnak érzelmeket, csupán a


hasznot hozó, funkcionális

oldalról közelítik meg a kutyatartás kérdését. Ha a kutya nem képes teljesíteni házőrző kötelességét, mert beteg vagy öreg, akkor kíméletlenül elpusztítják” - mondja az állatvédő.

„Nemrég vettem részt egy németországi szakkonferencián, ahol ezúttal is Romániára esett a reflektorfény: nem csoda, hiszen az unió tagállamaiból hazánkban történik a legtöbb állatbántalmazás, kínzás, emellett a hatóságok sem teszik könnyűvé az állattartók helyzetét” – mondta el a Ţărmure.

Hozzátette, németországi látogatása alkalmából újból megfigyelte, mit jelent az állatok tartásának barátságos megközelítése: München ebtartásra alkalmas közterületein sétáltathatják a gazdik kedvenceiket, akár a város központjában is póráz nélkül vezethetik őket.

A kutyákat a hipermarketekből, vagy egyéb üzletekből sem űzik ki, de még a tömegközlekedési eszközökön is gyakran látni ebes gazdikat.

A megoldást a mentalitás változtatásában látja Ţărmure. Viszont véleménye szerint az önkormányzat nem könnyítene az állatbarátok dolgán, továbbra is populista diskurzusokat alkalmaznak, mivel az állatot nem tartók tábora számosabb, és nem szeretnének népszerűtlenné válni.

Másrészt a mentalitásuk is megegyezik a többség állattartást illető nézeteivel” – summáz az állatvédő.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS