Románia ugyanannyit tévézik, mint Amerika
Fülöp Noémi 2007. december 20. 15:04, utolsó frissítés: 14:37Erőszakot sugároz és káros hatással van a gyermekekre. De azért #b#mindenki nézi#/b#, átlagosan négy-öt órát naponta – városon Pro TV-t és Antena 1-et, falun inkább TVR-t.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA)által megrendelt INSOMAR-felmérés szerint a romániaiak sokat tévéznek: átlagosan négy-öt órát naponta, legtöbb esetben 21 és 24 óra között. A megkérdezettek 90 százaléka naponta megnéz egy-egy tévéműsort (ez az arány 20 százalékkal nagyobb, mint 2004-ben), legtöbbet pedig a 35-49 év közötti, városban élő, közép- és felsőfokú végzettségű személyek ülnek a képernyő előtt.
Az átlagos amerikai szintén több, mint négy órát tévézik naponta a Nielsen médiakutató szervezet felmérése szerint – azaz hetente egy napját (pontosabban 28 órát) a képernyő előtt tölti. Egy évben ez két teljes hónapot jelent. Ha 65 éves vagy hosszabb élettartammal számolunk, ez azt jelenti, hogy egy amerikai – vagy romániai – felnőtt életéből mintegy 9 évet tölt tévénézéssel. Az amerikaiak 40 százaléka étkezés közben is tévézik.
>> A felmérés az Országos Audiovizuális Tanács honlapján (.pdf formátum) >>
A legnézettebb tévéadó a Pro TV (63,7 százalék), ezt követi az Antena 1 (47,8 százalék), a TVR 1 (25,9 százalék) és a Realitatea (19,1 százalék). Az első két adó nézőkönözésge javarészt városban élő, középfokú végzettséggel rendelkezőkből áll, ám míg a Pro TV-t inkább a 25-34, az Antena 1-et 35-49 évesek nézik. Szintén városban élnek a Realitatea TV nézői, többségük moldovai, felsőfokú végzettséggel rendelkezik és 35-65 év közötti. A TVR-t ugyanakkor
többségben vidéken élők nézik,
Moldova és Munténia térségéből, akik 65 évnél idősebbek és alacsony szintű végzettséggel rendelkeznek. A helyi tévéadókat csupán a lakosság negyede követi, ők is leginkább a népszerű tévéadók (Pro TV, Antena 1) regionális stúdióinak adását nézik.
A legnépszerűbbek a hírműsorok (a válaszadók 73,6 százalék naponta néz híreket), ezeket követik a zenei- és szórakoztató műsorok, illetve a játékfilmek (28, illetve 21 százalék). Ennek megfelelően a legtöbb tévénéző információszerzés céljából (93,3 százalék) vagy lazítani (76,5 százalék) ül le a képernyő elé. Sokaknak (47,1 százalék) viszont kultúraigényüket elégítik ki a filmek, zenei műsorok. A romániaiak túlnyomó része otthon néz tévét.
A kulturális műsorokat javarészt felsőfokú végzettséggel rendelkező, városban élő fiatalok követik, míg a szórakoztató műsorokat a középfokú végzettségűek nézik. A sportműsorokat persze javarészt férfiak, a vallásos műsorokat a vidéken élő, idős nők követik előszeretettel. A legtöbben
családjukkal vagy barátaikkal nézik meg,
illetve beszélik meg a különböző műsorokat. Ugyanakkor szívesebben tájékozódnak a televízióból, mint a nyomtatott sajtóból, annak ellenére, hogy legtöbben úgy vélik, a hírműsorok (73,9 százalék) és játékfilmek (63,6 százalék) árasztják a legtöbb erőszakot. A megkérdezettek többsége (81 százalék) úgy véli, a gyerekek túl sok erőszaknak vannak kitéve a tévé által.
A gyerekes válaszadók túlnyomó része úgy véli, a televízió káros hatással van a kicsikre, és sok gyermektelen romániai is hasonló véleményen van. Nagyon sokak szerint a televízióban látottak befolyásolják saját és a környezetük véleményét, főleg ami a politikai híreket, illetve az erőszakos jeleneteket illeti.
A rádiót kevesebben követik, mint a tévét, és inkább munkaidőben (71,2 százalék), mint hétvégén (66 százalék) – a televízió esetében fordított az arány. Bár a romániaiak többsége háromszor annyi ideig hallgat országos, mint helyi adókat, mégis többen hallgatják a helyi rádiót, mint ahányan a tévét nézik.
Leginkább a vidéki lakosság hallgat rádiót,
közülük is a fiatalok és középkorúak, akik közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek.
A legnépszerűbb rádióadó az Europa FM (39,5 százalék), ezt követi a Radio România Actualităţi (33 százalék) és a Kiss FM (30 százalék). Míg a Radio România Actualităţi hallgatóságának nagy része vidéki és 36 év feletti, a másik két adót a fiatal és középkorú városiak követik. A rádiót a nap bármely órájában a megkérdezettek mintegy 35 százaléka hallgatja, a legtöbben viszont reggel kapcsolják be a készüléket.
A legtöbben más tevékenység közben hallgatnak rádiót, és inkább a zene- és szórakoztató műsorokat keresik ilyenkor, mint a híreket, kulturális- vagy sportműsorokat. Mégis,
a népszerűség szempontjából a hírek vezetnek
(73 százalék), ezt a zene és szórakoztató- (68,5 százalék), illetve a sportműsorok (37,9 százalék) követik. A legtöbb megkérdezett a tévé- és rádióműsorokat illetően egyaránt az adókon sugárzott előzetesek alapján tájékozódik, ezt az újságok, majd a folyóiratok követik.
A szabadidős tevékenységek között a televízió áll az első helyen (76 százalék hétközben, 73 hétvégén), ám azt szorosan követik a szabadban végezhető-, illetve sporttevékenységek (48, illetve 56 százalék). Ezeket az olvasás és a rádióhallgatás követi (21, illetve 19 százalék).
Az Országos Audiovizuális Tanácsról a megkérdezettek többsége hallott már, és azok fele megbízik az intézményben, illetve elégedett a CNA által kiadott szabályozásokkal.
Egyharmaduk viszont úgy gondolja, az intézménynek nagyobb mértékben bele kellene szólnia a médiaorgánumok tevékenységébe. A szülők kétharmada a CNA figyelmeztetései alapján dönti el, milyen tévéműsorokat nézhet meg a gyermeke.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
