Kalandozások Cimbivel
Pál Edit Éva 2006. október 23. 17:38, utolsó frissítés: 2006. október 20. 17:14#i#A Cimbora állandó figurája Cimbi, a kisördög, aki a kamaszlap minden oldalán ott van. Kár, hogy néha inkább ijesztő, mintsem barátságos.#/i# #b#[kritika]#/b#
Megújult a Cimbora, a szerkesztők szerint 5–8. osztályosoknak készült gyermek- vagy inkább kamaszlap, minthogy az általános iskolások nagy része már kamasznak tekinthető.
Cimbi belopódzik a szívekbe
A lap állandó figurája Cimbi, a kisördög, aki minden oldalon ott van. Kár, hogy néha inkább ijesztő, mintsem barátságos, főleg azokon az oldalakon, ahol csak az árnyéka jelenik meg. Ami mégis nagyon bájos benne: helyesírási bakikkal teletűzdelt beszámolója a nyári vakációról. Jobb szeretnénk, ha Cimbinek kicsit barátságosabb arca lenne, nem lenne olyan fiús, és aktívabban részt venne a lap olvasásában.
Például, ha Cimbi utazott volna el a Szent Anna-tóhoz, stoppal vagy vonattal, aztán elmesélte volna képeken a kalandjait, sokkal izgalmasabbá vált volna az útirajz.
Cimbi és a művészet
Vagy ha Cimbi tenne időutazást a festészetben, és nemcsak általánosságokat mondana a művészetről, hanem személyesen megnézné a képeket, és elmondaná a véleményét róluk.
Ami nem biztos, hogy a harminc évvel ezelőtt készült történelemkönyvek stílusában történne: „A festészet egyidős velünk, emberekkel és a kezdet kezdetén...” És itt le is tesszük inkább az újságot. A képek sem funkcionálisak, nem szemléltetnek, hanem illusztrálnak meg a szöveg végén levő képaláírásokig is unalmas folyton hátralapozni.
Cimbi és a háziolvasmányok
Épp Cimbi fogalmazza meg, hogy milyennek is kell lennie egy kiskamaszoknak szóló könyvnek, folyóiratnak: „Szerencsére az interneten a könyvek sokkal rövidebbek, mint a könyvtári könyvekbe.” Na meg azt is, hogy a kiskamaszok már interneten olvasnak, ugyanakkor az ő világuk az internetes játékokhoz szorosan kötődik.
Mindenkiben felbukkan a kisördög. De van, akiben a kisfarkas!
A barátságos beköszöntő után Méhes György A hétszeres vértanú című elbeszélését olvashatjuk. A cseppet sem vonzó cím alapján egy történelmi sztorira számítanánk, ehelyett egy mulatságos történetet találunk egy kisfiúról, akinek rendkívül egyéni a viszonyulása az iskolához és az élet egyéb dolgaihoz.
Buzgóságát a „fölnőttek” nem értékelik, ezért válik többszörösen vértanúvá. A történet mellett egy rövid interjú áll a szerzővel, amit az Erdélyi Naplóból vágtak be. Jó ötlet a szerző megismertetése, illetve a történet születésének bemutatására való kísérlet. Mindig érdekes, ha egy szerző magáról meg az alkotás folyamatáról mesél.
Tényleg, mi iránt érdeklődik, mit olvas szívesen egy 5–8. osztályos gyerek? Leginkább semmit, ami kötelező, semmit, ami az iskolához kapcsolódik.
Eleinte meseregényeket, vagy érdekes történeteket hozzá hasonló korú gyerekekkel. Ezért is szeretjük Méhes György történetét. Mert egy gyerekről szól, aki kicsit rosszcsontabb, kicsit másképp értelmezi a világot, mint ahogy a felnőttek ezt elvárnák tőle. Hozzánk, a 10–14 éves gyerekekhez hasonlít. A mulatságos Misimackó szelídített változata következik Orbán János Dénes tollából.
A Történetek a palackbólban a farkasemberekhez fűződő legendákról és azok értelmezéséről olvashatunk, ami sajnos nagyon szaknyelven íródott, s bár a téma érdekes, a megközelítés nehézkes, és valljuk be, kissé unalmas.
A következő oldalakra verseket ömlesztettek. Na épp ez az, ami MÉG, illetve MÁR távol áll a megcélzott korosztálytól. Az óvodásokat, kisiskolásokat még elvarázsolhatja egy vers zeneisége, ők még értik a számunkra, felnőttek számára érthetetlen szavakat.
A 15-18 éves gyereket, illetve fiatalt pedig már érdekli a filozófia, a miért vagyok a világban, a létezés nagy kérdései, ezért visszatér a gondolkodtató versekhez. De a kiskamaszokat inkább az ufók és más érdekes lények érdeklik, illetve a technika világa csábítja olvasásra őket. László Noémi és Jánk Károly versei inkább alkalmasak arra, hogy nyílt óvodai napon adják elő a kicsik, és Lackfi János verse is inkább kisiskolásoknak való.
Vicces nevű nagyjaink
Az utazás a naptárban rovat jó kis ismeretterjesztő lenne, ha nem lenne agyonmoralizálva. „mert fontos, hogy ne legyünk érzéketlenek mások gondja-baja iránt”. A kis szeptemberi névsorban híres magyarokat – mind zord férfiak – mutatnak be néhány szóban. Elmondják például, hogy „Bartók Béla zeneszerző, akinek művei által a magyar népzene legtisztább és legmaradandóbb értékei kerültek összhangba a modern szimfonikus zene XX. századi törekvéseivel.”
Mi mond az egy ötnyolcasnak, hogy „legtisztább és legmaradandóbb?” Az érték szót pedig inkább ne értelmezzük. És mi a szimfonikus zene? Melyek a 20. századi zene törekvései? Ugyanígy Tamási Áronnál: mi az a trilógia? Megválaszolatlan kérdések maradnak, ami által a szöveg csak egy adathalmazzá válik, amely nem teremt valódi összefüggéseket. S azt is tisztázhatnánk, hogy miért is fontos, hányban született Tamási, Széchenyi, Bartók? A legviccesebb az egészből talán Vámbéry Ármin neve.
Ezután a Misi Mókusból kapunk egy részletet, amit hm... hm... elemiben is untam. Főleg, hogy a szerző bemutatásával kezdődik az egész, aki egy rendkívül aranyos bácsi a képen. De ennyi. Az apró betűs írást nem olvasom el. A Nevető kultúrában anekdoták szerepelnek, amit soha nem értettem, hogy miért tesznek be egy gyereklapba. Unalmasak, hosszúak és a poén sem annyira jó, hogy végigböngésszen féloldalt érte az ember.
Az utolsó lapokon állatokról olvahatunk, ez a rész érdekes, szemléletes bemutatója az állatvilágnak.
A Cimbora grafikájával, de főleg a tördelésével is gondok vannak. Minden lap felső részén egy szintén ijesztő sárkánykígyó-szerű figura húzódik végig. A címek betűtípusa sem buzdít a kerekdedségével, barátságosságával a szöveg elolvasására. A grafikai megjelenítés, a képek funkcionalitása (lehetőleg nagy és színes, inkább kevesebb, de látványos, mintsem sok apró) épp olyan fontos – a korcsoport erőteljes vizuális látásmódja miatt – egy gyermekeknek szóló kiadvány esetében, mint maga a tartalom. Ezeket a hibákat ellensúlyozzák némileg a kedves, bájos rajzok.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
