2026. május 3. vasárnap
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Feketetó: árus-vevő szerepcserék, rendezett káosz, ősi marketingfogások

B. D. T. B. D. T. 2006. október 09. 18:02, utolsó frissítés: 16:04

#b#[fotóriport]#/b# Ne gondolkozz, alkudj és vedd meg, vagy ha nem teszed, tőled vásárolnak meg valamit.






„Itt állok a tó partján” (sic!) – szól bele a telefonba a turista a Sebes-Körös mentén táborozó sátrasokat szemlélgetve, majd elmeséli a hívott félnek, milyen cuki, alig rozsdás vasalót vett, egész olcsón, és hogy megérte beugrani Kolozsvárról Nagyváradra utazva (Körös)Feketetóra.



Ez a jó kis gótikus nevű település minden évben október második hétvégéjén tartja vásárát, amely évtizedek óta a ritkaságok kedvelőinek, régiségkereskedőknek és az értelmiségnek is kedvenc találkahelye.

A hely szelleme, bármi is az, már útközben megragadott, amikor még csak annyit tudtunk: Csucsa után egy kicsivel érünk be a faluba, és amikor rengeteg embert, sátrat és körhintákat látunk, és már parkolóhely sincs, álljunk meg.





Az élelmes helyiek a kolozsvári csúcsforgalomhoz hasonló torlódásból menekülőket tárt kapukkal fogadják – persze jó pénzért. Ilyenkor kincset ér egy főút melletti kaszáló, a boglyák között akár 30-40 autó is elfér, a parkolóőrnek felcsapott gazda irányítja befelé a gépkocsikat. Nekünk szerencsénk van, sikerül egy kerítés mellett helyet kapni. A legnagyobbat azok szívnak, akik minél hamarabb tovább szeretnének utazni Várad felé: több kilométeren keresztül kell követniük a faluban a lassan cammogó kocsisort.














Az eklektikus kínálatban legtöbbször van valamiféle rendszer. De miféle belső szervezőelv az, amely egymás mellé helyezi a menyasszonyi ruhás babát és az ősszámítógépet?





































Gyakran megtörténik a guberálás közepette, hogy a tétovázó vevőt az árus leszólítja, majd látva, hogy az voltaképpen semmit sem akar vásárolni, ajánlatot tesz. Kétszer is meg akarták venni vagy elcserélni valamire a nyakamban lógó fényképezőgépet.

A csere és adásvétel a vásár minden szereplője között létrejöhet, nem feltétel, hogy a virtuális pult belső felén ülj. Annak is tanúi voltunk, amint az egyik árus ajánlotta megvételre ezüst cigarettatárcáját a régiségkereskedőnek. Az üzletek általában gyorsan köttetnek – az olcsó cuccok észrevevése és megvásárlása egy pillanat műve. Ám aki mondjuk Rosenthal-porcelánt akar, időről időre visszatér oda, ahol meglátta, és ahogy a nap egyre lejjebb megy, nagyobb eséllyel alkudhat.
















Fotók: Bakk-Dávid Tímea, Szász Péter



Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS