Faludy György 1910–2006
Sipos Géza 2006. szeptember 04. 16:11, utolsó frissítés: 15:28Ballada a senki fiáról, Pokolbéli víg napjaim, Jegyzetek az esőerdőből. #b#Elhunyt Faludy György, a legendás magyar költő,#/b# szeptember 1-én, 96 éves korában
Ahogy Petőfi legendáját a fehéregyházi csatamező és ahogy József Attiláét a balatonszárszói vasúti sínek fogják össze, Faludy legendájához szervesen hozzátartozik saját életkora. A múlt pénteken, ágyban, párnák közt kómába esett, majd elhunyt költő életművében legalább olyan fontos rész saját legendájának építése, mint
majdnem 50 megjelent kötete.
A szó szoros értelmében volt szerencséje végigélni a 20. századot, a neoromantikus kalandorok stílusában. Azzal a különbséggel, hogy mondjuk Villon korában – akinek verseit átköltötte, majd 1937-ben, a könyvnapra, fordításként jelentette meg saját költségén – a háborúzásnak nem volt célja az ellenséges nép mind egy szálig való kiirtása. A 20. század totális háborúi komor színekkel járultak hozzá a Faludy-Villon balladák hangvételéhez.
Faludy témája önmaga és saját élete volt. A költői ént a szövegekben nem igazán tartotta el saját magától, sőt. Gyűjteményes versesköteteit, aki végigolvassa, szinte ugyanúgy követheti F. Gy. életének változásait, mint ahogy a Petőfi-összest is lehet életrajzként használni, ha valakinek van hozzá türelme.
A türelem Faludy esetében is a viszonylagos egyhangúság legyőzéséhez szükséges: a klasszikus, nyugat-európai időmértékes formákat csak a gyakori, ötletes sorátcsapások (enjambment) oldják. A rímkezelés biztos, nyugodt, kiszámítható, magabiztos; de Faludy igazából nem hajtott nyugatos elődei, Babits vagy Kosztolányi formabűvölésére, sem kortársa, József Attila mélységeire. Verseinek tónusa inkább Szabó Lőrinc hangjára emlékeztet; rendszerint
frissességükkel, szellemességükkel vagy politikai tartalmukkal lepnek meg.
Faludy 1938-ben részben a szabadszájú Villon-átköltések miatti botrányos siker (vagy sikeres botrány), részben a kalandvágy (saját elmondása szerint), részben a fasizmus elől (zsidó származása miatt) Franciaországba menekül első feleségével, Ács Valival (akit önéletírása szerint egyszerűen úri becsületből vett el: mert megígérte neki). A párizsi magyar emigrációban élnek, majd a német bevonulás elől Algériába, onnan az Egyesült Államokba menekülnek.
Faludy három évig magára ölti az amerikai egyenruhát. 1946-ban hazatér, újságíróként dolgozik, de liberális gondolkodásmódja, politikai hitvallása szemet szúr. 1949-ben az Államvédelmi Főosztály (ÁVO) letartóztatja, a recski munkatáborba kerül.
Pokolbéli víg napjaim c. önéletrajza szerint a kőbányában társai ógörögül tanulnak az éjszakában, önképzőkört szerveznek, hogy megmentsék magukat a szellemi összeomlástól. A sztori hihetetlennek tűnik, de romániai büntetőtábor-visszaemlékezésekből ismeretes még ez az attitűd. Mivel íróeszköz nincs, a verseket a rabtársak és a költő kívülről megtanulják – akárcsak Radnótiék Zagubica fölött a hegyekben, 1945-ben. Lám, mire alkalmasak a ritmusosan lüktető, klasszikus, rímes versformák.
>> Műveinek teljes listája a Kortárs Irodalmi Adattárban >>
A Víg napjaim 1962-ben, angolul jelent meg először Londonban. A költő 1952-ben szabadul Recskről, majd második feleségével, Szegő Zsuzsával és 1955-ben született egyetlen gyermekükkel 1956 novemberében Ausztriába menekülnek, majd Londonban telepednek le. 1957-től az emigráció lapját, az Irodalmi Újságot szerkeszti, a PEN Club titkára.
Felesége 1963-ban hunyt el Firenzében; 1967-ig Faludy is ott él, majd Torontóba költözik, az Államokban vendégtanárként egyetemi előadásokat tart, az Ötágú síp és a Magyarok Világlapja szerkesztője. Összegyűjtött versei 1980-ban New York-ban, börtönversei 1983-ban Münchenben jelennek meg: Magyarországon teljes mértékben indexre került. (A legendához tartozik, hogy az Országos Széchenyi Könyvtárból kötetei céduláit is kiszedték a katalógusfiókokból.)
Verseit
Földes László, azaz Hobo énekli megzenésítve 1978-tól, de lemezre nem veheti – nem véletlen, hiszen a HBB frontemberének is a csavargó-hippi életforma az egyik toposza, s ez jól passzol a Villon-kultuszhoz. A becsempészett köteteken túl a Pokolbéli víg napjaimmal kerül vissza Faludy Magyarországra, mely 1987-ben jelenik meg a Demszky Gábor vezette szamizdat szerkesztőség gondozásában, az AB Független Kiadónál.
A költő másodjára 1988 novemberében tér haza. Kései versei – akárcsak a Pesten is megjelenő összegyűjtött versek – korántsem ismétlik meg az 1937-es botrányt. Legfeljebb akkor kapja fel az olvasó közvélemény a fejét, mikor 65 év korkülönbséggel veszi el harmadik feleségét, Kovács Fannyt, vagy mikor a házaspárról négy évvel ezelőtt aktfotó-sorozat jelenik meg a Penthouse-ban – igaz, csak a magyar kiadásban.
Kétségtelen, hogy Faludy az egyik legnépszerűbb
magyar költőként halt meg szeptember elsején. Hogy alkotóként hol a helye a magyar literatúra 20. századi kánonjában, arról valószínűleg csak most indul vita, ha indul (Faludyt ugyanis szinte sikk kedvelni).
Prózában – a legismertebb és -elismertebb önéletrajzok mellett – finom hangú, esszéisztikus naplójegyzetei, a Jegyzetek az esőerdőből a legizgalmasabb olvasmány. A Pokolbéli víg napjaim plusz a Pokolbéli víg napjaim után viszont a harmadik rész, a teaser-ként előzetesben közölt Kiút a pokolból részei a korábbi visszaemlékezések enyhén unalmas újrafeldolgozásának tűntek.
A költő népszerűségéről, kötetei példányszámairól két kiadója, a budapesti Magyar Világ és az aradi Occident Media, az Irodalmi Jelen havi és a Nyugati Jelen napilapot kiadó kft. (utóbbi mecénása Böszörményi Zoltán aradi nagyvállalkozó) tudna számadatokkal is referálni. Nem véletlen, hogy Faludy legfontosabb erdélyi kapcsolata, kiadásszervezője az az Orbán János Dénes költő, aki szintén tehetséggel építette ki saját irodalmi legendáját, életműve mellett.
Tény, hogy Faludy kalandjai fantasztikusak: talán azért, mert álma egy stabil, nagypolgári ház, óriási könyvtárral, semmittevés, nyugodt írogatás, utazgatás csak kedvtelésből, néha pár egyetemi előadás, tehetséges, lelkes tanítványok, kellemes szeretők és szeretkezések voltak. Van ami összejött, s van, ami nem; mindkettőről beszámolnak a versek. Életrajza és műve igazi, nagyívű, klasszikus Oscar-díjas filmeposz: csak ő kellett volna játssza a főszerepet.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
