Cambridge: tehenek, doktorandusok és biciklilopás
kérdezett:Bakk-Dávid Tímea
2006. január 31. 10:16, utolsó frissítés: 2006. január 30. 18:58
Beszélgetés arról, hogy lesz evezősverseny egy patakon, miért csavarodnak a peptidek és hol szabad fűre lépni.
Fejér Szilárd 23 éves, kézdivásárhelyi, Szegeden államvizsgázott, most PhD-hallgató az angliai Cambridge-ben.
Milyen első látásra a Szegedről és/vagy Kézdivásárhelyről érkezőnek Cambridge?
– Nagyon szép város, minden közel van, amolyan régies benyomást kelt. Kétszer-háromszor akkora, mint Kézdi. Az egész település gyakorlatilag college-ok halmaza, amelyek igen változatos építészeti stílusokban épültek.
Rengeteg a zöldterület, ami felénk igen ritka.
És fűre lépni tilos táblák?
– Olyan is akad, ez is college-függő, sok helyen van olyan fű, amire szabad lépni, és van olyan, amire nem. Ezt főleg a hagyományok határozzák meg, vannak liberális és konzervatívabb college-ok. Ahol fontos a hierarchia, ott értelemszerűen több a tiltótábla.
A college egyébként külön intézet az egyetemen belül, van dékánja, külön bárja, temploma, portása, ebédlője, és szobái is az egyetemistáknak. Minden egyetemista egyetlen college-hez tartozik, amit ő választ meg (ha véletlenül nem veszik fel oda, akkor egy másiknak lesz tagja).
Az "egyetemi közösség" kifejezés talán részben fedi a valóságot. Van két college, amelynek annyi pénze van, mint a többinek összesen.
Elméletileg a college-ok nem szakirányok szerint különülnek el, de általános tendencia, hogy mindenki azt a college-t választja, amely a legközelebb van a saját tanszékéhez. Persze van néhány college, amely kilóg a sorból: van egy, amelybe csak nőket vesznek fel, meg egy másik, ahol 50 év a diákok átlagéletkora.
Összesen 31 college van Cambridge-ben, diák viszont meglepő módon nem túl sok, körülbelül 15 ezer. Összehasonlításképpen Szegeden húszezer egyetemista tanul.
Mikor először megláttad a helyet, mire gondoltál?
– Arra, hogy milyen jó helyre csöppentem… A menza isteni, nem is nevezném menzának, inkább amolyan jobbfajta önkiszolgáló étterem. Négy főétel, 4-5 körítés, és sok desszert meg saláta.
Ezek szerint csak előítélet, hogy az angol konyha nem túl jó?
– Mondogatták ezt nekem is sűrűn, de én a kaja minőségével teljesen meg vagyok elégedve. Lehet a szállásomtól ötven méterre jófajta chickenburgert kapni, na meg a "menzán" nagyon jó desszertek vannak, és a kaja sem tipikusan angolszász.
Arra viszont nem éreztem még késztetést, hogy a klasszikus "fish and chips"-et, amire olyan büszkék az angolok, kipróbáljam. Amúgy én általában csak muszájból eszem, hiszen éhesen könnyen antiszociális lesz az ember. És üres gyomorral dolgozni sem lehet rendesen.
Igaz, hogy nagyon elitista a hely? A közvélekedés szerint csak zsenik és gazdagok jutnak be oda.
– Nagyon megválogatják, hogy kit vesznek fel. Nem árt, ha a középiskolás, aki ide szeretne járni, kreatív, és jó pont, ha van pénze. PhD esetében más a helyzet: ott csak azt nézik, ki milyen kutatói potenciállal rendelkezik. Tudtommal Szegedről jelenleg én vagyok egyedül PhD-s.
A külföldiekre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az angolokra?
Úgy tudom, egyetemista úgy lehet itt valaki külföldről, ha talál olyan szervezetet, amely fizeti a tanulmányait, vagy jó sok pénze van. A posztgraduális (mesteri vagy doktori) képzésekre viszont szép számmal érkeznek külföldről, a PhD-sek szinte fele külföldi. Persze az EU-állampolgárok jóval nagyobb eséllyel kapnak pénzt az itteni tanulmányaikra.
Rivalizálnak egymással a különböző egyetemek, a különböző egyetemi kutatócsoportok, tanárok, diákok?
– Főleg a Cambridge-Oxford ellentét a meghatározó. A college-ok is rivalizálnak egymással, de inkább sportban. Egyébként meglepően sokan sportolnak, nem úgy, mint otthon.
Természetesen nagy a presztízse annak, aki az evezőcsapat tagja, de különben inkább kikapcsolódásként sportolnak. Evezős csapata minden college-nak van, akik a Cambridge-t átszelő Cam nevű folyón gyakorolnak. Ez voltaképpen egy két méter mély patak. Tavasszal hagyományos evezős verseny van. Mivel a folyó nem elég széles, hogy egymás mellett lehessen haladni, ezért kitaláltak egy másfajta versenyt:
felsorakoznak egymástól kb. 100 méter távolságban, hosszában a folyón, egyszerre indul mindenki, és aki eléri az előtte lévő csónakot, kiejti a benne ülő csapatot a versenyből. Ez állítólag nagyon vicces játék, viszont egy horrorsztori is ehhez kapcsolódik: valamikor 200 éve az egyik csapat egy kardot tűzött a csónak elejére. Beérték az előttük levő csapatot, és felnyársalták a leghátsó evezőst. Szóval azóta nem szerelnek hegyes cuccot a csónakorrba.
Vannak magyarok Cambridge-ben? És románok?
Van a kémia tanszéken egy posztdok – vagyis aki már elvégezte a doktorit, és itt kutat –, aki magyarországi. A fizika tanszékről ismerek egy kutatót, aki szintén magyarországi, a Who is Who (wiw) szerint pedig legalább 66 magyar van a városban, akik nagy része itt, vagy a környéken dolgozik. Erdélyi magyarról még nem tudok.
Amúgy egyetlen egy román állampolgárról hallottam eddig, aki ugyanazt az ösztöndíjat kapja, mint én, de minden bizonnyal többen vannak. Annál több viszont az ukrán, vagy lehet, hogy nincsenek többen, de minden bizonnyal összetartóbbak. Egyébként rengeteg társaság van, amit az egyetemisták működtetnek, ilyen a Cambridge University Ukrainian Society is.
És az, hogy valaki ott dolgozik, azt jelenti, hogy kutat?
– Nem, azért van a városnak "normális" része is, ahol az EU-állampolgárok ugyanúgy vállalhatnak bármilyen munkát, mint az angolok. Én nem vállaltam pluszmunkát, az ösztöndíjamból jól megélek, de idő se lenne rá, ugyanis szeretek egész nap bent ülni a tanszéken. A belvárosban egyébként gyakorlatilag csak a college-ok és néhány üzlet működik.
Az egyetem tanszékeinek nagy része is a belvárosban van, a lakóterületek kissé távolabb. Nincsen átmenet és nincs paneldzsungel. A legmagasabb társasház, amit láttam, az háromemeletes.
Jó drága az albérlet – egy átlagos 2-3 szobás lakás bérleti díja könnyen lehet 1000 font körül havonta –, és van is kereslet, mert nem minden college tud biztosítani az összes diákjának szállást. A lakosok amúgy hozzászoktak az egyetemista nyüzsgéshez, mivel ez az állapot több száz éve tart. A bicikliseket viszont itt sem igazán szeretik az autósok. Szinte minden diáknak van biciklije, az utak viszont keskenyek, nagy a forgalom. Gyakoriak a biciklis balesetek, de a biciklilopás még inkább.
Bulik?
– Meglepett, hogy a szociális élet milyen fejlett itt. Hetente többször van ún. „formal hall” minden college-ban, aminek az a lényege, hogy öltönyösen meg egy fekete lepedővel (gown) a hátukon az egyetemisták együtt vacsoráznak, általában gyertyafénynél, pincérek szolgálják fel a kaját. Ez teljesen megszokott. Egy ilyen vacsora körülbelül 7 fontba kerül. Utána meg a társaság nagy része a college bárjában köt ki. Általában este 10-ig minden egyetemista a college pubban ül, utána 11-ig valamilyen városi pubban. 11 után viszont a legtöbb kocsma bezár.
Nincs senki, aki hajnalig akarna piálni?
Hétvégéken a bulizni vágyók klubokban kötnek ki, ott lehet hajnalig inni. Viszont errefelé hamarabb, már este 7-kor elkezdik a piálást, úgyhogy nem csoda, hogy megunják éjfélig.
Hétköznap kevés klub tart nyitva. Az egyetemi városrészben van egyébként a legtöbb kocsma, klub, a színház is a belvárosban van.
Van néhány buszjárat, de mindenhová el lehet érni legtöbb egy óra sétálással, ezért még taxiban nem ültem.
Mennyi az ösztöndíj?
– Kb 10.000 fontot kapok évente, ennek fele rámegy a szállásra (külön szoba, külön fürdőszoba, közös konyha 6 személlyel). Az ösztöndíjat általában vagy az adott tanszék adja, vagy cégek, vagy az egyetemhez tartozó "Trust"-ok. Én a Gates Cambridge Trusttól kapom az ösztöndíjat, ezt Bill Gates alapította 6 éve. 210 millió dollárt adott az egyetemnek, hogy ebből gazdálkodjon, és külföldi diákok tanulmányait finanszírozza.
Ez az égvilágán semmi kötelezettséggel nem jár, annyi volt az egészben az elgondolás, hogy egy olyan közösség jöjjön létre, amelyek tagjai „a világ haladását előrelendítik”. Elég sznobul hangzik, de ez a Gates Trust célja. Oxfordban is van egy ehhez hasonló, a Rhodes ösztöndíj, de annak már nagy hagyománya van.
Hogyan öltözködnek az emberek: a frissdivat szerint, és mindenkinek kocsija van?
– Arra számítottam, amikor idejöttem, hogy érezni lehet majd az angol sznobságot, de nem. Átlagos egyetemistának néz ki mindenki.
Vagyis? Tarisznya és kapucnis póló?
– Nagyjából igen. Nem jellemző az extrém öltözködés…
És a lányok?
– Ha átlagban akarunk róluk beszélni, akkor messze nem olyan szépek, mint otthon. Fogalmazhatok úgy is, hogy finomvegyes. A világ minden tájáról vannak itt diákok, úgyhogy ilyen szempontból nagy a választék. Ha már muszáj osztályozni, akkor az olaszok meg az indiaiak közül kerülnek ki a szebbek.
Itt abbahagytuk: kötelező teaszünet 15.30-kor. Azért nem ötkor, mert akkorra már a college kávézója bezár.
Ha felhörpintetted, folytassuk. Mesélj a könyvtárakról, a kutatási körülményekről.
– Minden tanszéknek és college-nak saját könyvtára van, emellett természetesen van egy nagy egyetemi könyvtár is. De általában szinte minden irodalomhoz hozzáférek on-line. Nem belső rendszeren keresztül, hanem fizetett hozzáférésünk van a folyóiratok on-line változataihoz. A kutatási körülmények pedig nagyságrendekkel jobbak, mint Szegeden, ugyanis itt megvan a megfelelő infrastruktúra, pl. megfelelő számítási kapacitás, ami szükséges a molekulamodellezéshez.
Csak a mi kutatócsoportunknak több mint száz gépe van, amin számolgatunk, és még legalább ugyanennyit vásárolunk a közeljövőben különböző támogatásokból. Egyébként az egész kémia tanszék egy nagy épület, amelynek a harmadik emeletén egy rész csak az elméleti kémikusoké.
Hány éves a képzés?
– Három, általában három és fél év alatt lesz kész a disszertáció. Akik kísérletezős munkát végeznek, azoknak lehet több. Én most kezdtem: öt hónapja, szeptember végétől vagyok itt. Azután még maradok maximum 1-2 évet posztdoknak, de annál többet nem hinném. Addigra hátha változik Szegeden a számításos kémia helyzete, és utána mindenképpen magyar nyelvterületen szeretnék kutatni.
Hétvégéken mi a programod?
– A semmittevési rekordomat próbálom megdönteni, de ez legtöbbször nem sikerül. Ugyanis amikor éppen nincs amit csinálnom, akkor kellene a szegedi projektjeimen dolgoznom. Folytatom azt a témát, amit a diplomamunkámban kutattam Szegeden, kaptunk egy csomó érdekes eredményt, és azt kellene publikálni nemzetközi kémiai folyóiratokban. Egyszerű peptidek "felcsavarodását" tanulmányoztam.
Ez mit jelent?
– Van a kémiában egy olyan terület, amit protein foldingnak hívnak. Ezt a problémát intenzíven kutatják, ugyanis még senki nem tudta megmagyarázni, hogy egy adott fehérje hogy csavarodik fel pillanatokon belül az aktív szerkezetébe, amikor szinte végtelen más lehetősége van.
Ha valaki meg tudná mondani bármely adott génszekvenciából, hogy a termelt fehérjének mi a háromdimenziós szerkezete, az alapjaiban megváltoztatná a gyógyszerkutatást és a molekuláris biológiát. Ezért is kutatják olyan sokan, különböző megközelítéseket alkalmazva. Minden kutatócsoport a saját eredményeit publikálja, és a többiek abból tanulnak. Gyakorlatilag minden nagyobb kutatócsoportnak van olyan része, amelyik ezzel a problémával foglalkozik, rengeteg kísérletes és még több elméleti kémiai csoport.
És lehet tudni, ki mennyire áll közel a megoldáshoz? Vagy kik az esélyesebbek?
– A probléma annyira bonyolult, hogy ezt lehetetlen megmondani. Persze az az esélyesebb, akinek több pénze van. Itt több pénz jut kutatásra, mint Szegeden, Szegeden meg több, mint Romániában.
És akkor miért térnél vissza mégis magyar nyelvterületre?
– Szegedből nagyon könnyen lehetne egy kelet-európai regionális tudásközpont, ha a megfelelő, döntési pozícióban lévő személyek rámozdulnának a témára.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
