Életre kelt cybergólem – kortárs tánc a Tranzitban
H.R. 2005. november 14. 17:46, utolsó frissítés: 17:24Gólem mítoszát helyezte különböző kontextusokba a Fővárosi Mozgó-Művek Társulat kolozsvári előadása.
Több egymásra vetített jelentés, szinkronban pörgő események, zene, ének, tánc, vetített késporok, fény és árnyék összhatása – röviden így lehetne jellemezni a Fővárosi Mozgó-Művek Társulat Kolozsváron, a Tranzit Házban bemutatott előadását.
Amint a címből is kiderül, a szerző Babits Antal (aki egyben az előadás rendezője és zeneszerzője is) és a dramaturg Pap Gábor a Gólem mítoszát helyezi különböző kontextusokba.
A varázslattal életre keltett szobor, a mesterséges szolga – mai nevén robot vagy cyberlény nem más, mint az ember teremtési vágyának megtestesítője: a Gólem homlokára írott szó által születik, engedelmeskedik teremtőjének, de ha ereje tudatára ébred, nem lehet már parancsolni neki.
A korszerű téma előadásához szimultán játékot választottak az előadók: jobb oldalon háromtagú zenekar fúvós hangszeres muzsikája és hangeffektusai kísérték a színpad másik oldalán ülő két képzett hangú énekes bevezetőjét, majd történetmesélését.
A hangzásvilág megteremtői közötti játékteret hátul egy papírparaván zárja le, melyre az egyiptomi fogság, a Holocaust, majd a virtuális bálványt, a cybergólemet megjelentő képeket vetítik (Péterffy Zsófia munkája).
Az első részben két táncos, M. Kecskés András (aki a koreográfiát is jegyzi) és Góbi Rita árnyjátéka egészíti ki a képet, a második részben a táncosnő a képernyővé változó paraván mögül csalja ki az ideális férfit, vagyis a Gólemet, a harmadik részben a táncosok és az énekesek a Lőw rabbi által életre keltett Gólem történetét jelenítik meg. Akárcsak a mítoszban, a Mozgó Művek Társulat előadásának főhőse is
teremtői ellen fordul,
és elsöprő erejével már nem segíti gazdáit, hanem pusztít és árt. A történet egyetemességét bizonyítandó eddig a pontig nagyon jól követhető és érthető az előadás olyan nézők számára is, akik nem ismerik jól a zsidó nép kultúráját és hitvilágát.
Az előadás vége viszont kissé idegen marad a be nem avatottak számára. A jiddis nyelven felcsendülő mű Jeruzsálem dicsőségét énekli meg (ha jól értettük), és kissé patetikus hangfekvésben zárja a produkciót.
Az utolsó utáni percekben még történt két furcsaság: egy teleszurkált kis vudu-báb járt kézről kézre a színpadon, amelyből minden szereplő kitépett egy-egy tűt, majd a kijáratnál minden néző kavicsokat kap a szereplőktől, rajta héber írásjelek. Nem sikerült még megfejtsük, melyik mit jelent, de ez természetesen nem halványítja a táncosok, énekesek, zenészek érdemeit.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
