Olvassák, de nem értik: az iskolások tudása átlagos
S. Z. 2005. október 17. 17:26, utolsó frissítés: 17:08A törtekkel meggyűlik a bajuk a nebulóknak, de a Naprendszerről sem tudnak sokat.
A legtöbb 4., illetve 8. osztályos tanuló nem ért meg egy írott szöveget első olvasásra. A tört számok, valamint a Naprendszer szintén nem az erősségük, ez a „tudás” azonban nemzetközi szinten átlagosnak mondható – ez derült ki egy tanügyminisztériumi jelentésből, melyet az időközben lemondott Mircea Miclea tanügyminiszter nyújtott be a parlamentnek.
Az írott szövegek megértése tekintetében a romániai diákok a 22. helyen végeztek a PIRLS nevű, 4. osztályosok számára kidolgozott, nemzetközi teszt kitöltésekor. A tesztet összesen 33 országban végezték el.
A negyedikesek átlagosan 512 pontot szereztek, amikor olvasási készségeiket tesztelték – ehhez képest a nemzetközi átlag 500 pont. Mint az várható volt, a városi iskolákban tanuló gyerekek
jobban teljesítettek
a vidéki iskolásoknál. A nyolcadikosok sem ragyogtak a nemzetközi összehasonlítást lehetővé tevő TIMSS-teszteken. A matematika-, fizika-, kémia-, biológia- és földrajz-tudás tekintetében a résztvevő 38 ország közül 25. helyen végeztek a romániai tanulók.
A nyolcadikosok fele átlagosan teljesített nemzetközi viszonylatban, de csak az iskolások 4%-áról mondható el az, hogy haladó szintű tudással rendelkezik a természettudományok terén. Ehhez képest a szingapúri diákok 44%-a, a kínaiak 38%-a, a koreaiak 35%-a és a japánok 24%-a szerzett „haladó” minősítést. Kiderült, hogy a román diákoknak a törtek
komoly fejtörést okoznak:
amikor egy olyan kérdésre kellett válaszolniuk, hogy „ha 12/n egyenlő 36/21-el, akkor n egyenlő 3, 7, 36 vagy 63?”, akkor a 8. osztályosoknak csupán 63%-a ikszelte be a helyes választ – ez a nemzetközi átlaghoz képest 4 pont mínuszt jelent.
A diákoknak csupán 39%-a tudta a helyes választ arra a kérdésre, hogy „ha egy kanálba 1/5 kg liszt fér, hány kanál szükséges egy 6 kilós lisztesszsák megtöltéséhez?”. Biológiából, kémiából, fizikából és földrajzból a többség átlagos teljesítményt nyújt – de 22%-uknak még az alacsony tudást jelentő minősítést sem sikerült összehozni.
Ez azt jelenti, hogy a diákoknak van valamilyen tudásuk a Naprendszerről és a víz körforgásáról a természetben, de
azt nem tudják alkalmazni.
„– Ezek az eredmények többet mondanak el a (tanügyi) rendszer belső működéséről, mint az olimpiákon ragyogóan teljesítő fiatalok” – kommentálta a jelentést Mircea Miclea volt tanügyminiszter, aki szerint a kiváló tanulmányi eredmények a személyes érdemeknek köszönhetőek, nem pedig a tanügyi rendszernek.
A Dilema Veche kulturális hetilap 2/91-es számában megjelent olvasói levél arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2005-ös nemzetközi matematika-olimpián Románia a 6. helyen végzett (négy aranyérem, egy ezüst- és egy bronzérem).
Ehhez képest Finnország az 55. helyen végzett, összesen két bronzéremmel. Az összehasonlítás azért érdekes, mert Finnország a tanulók átlagos tudását mérő PISA-teszten matematikából az első helyen végzett Európa-szinten – ez a legjobb ázsiai országokkal egyenrangú eredmény. Románia ugyanezen a teszten valahol
a középmezőnyben végzett.
Ezt a különbséget a Finnországban élő olvasó azzal magyarázza, hogy a finn oktatási rendszer bevallott célja a lemaradók számának a csökkentése, nem pedig egy szűk elit „kinevelése”, mely gyakorlat Romániára jellemző.
Így a finn iskolák közt igen kevés a különbség, ami az oktatás színvonalát illeti. A tanterv nem túlzsúfolt: a gyerekek keveset tanulnak, de azt a keveset alaposan elsajátítják – Romániával ellentétben, ahol az információ-dömping miatt egyesek kiemelkedő tudásra tesznek szert, a gyengébbek azonban teljesen elvesznek. A finn tanügy
igen kevéssé ösztönzi
a kiemelkedő eredményeket elérő tanulókat: saját zsebükből kell kifizetniük a versenyekre való utazás költségeit, és az államtól nem kapnak pénzdíjat azok, akik jól teljesítenek nemzetközi versenyeken.
Romániában ehhez képest a média hősökként mutatja be a díjazott tanulókat. Az állam nemcsak az utazás költségeit állja, de csinos zsebpénzt is ad a nemzetközi versenyeken résztvevőknek. Egy olimpiai érem legkevesebb 1 000 eurót „ér” a román államnak, és természetesen a felkészítő tanár, illetve az iskola sem jár rosszul.
Forrás: Cotidianul, Dilema Veche, Hotnews.ro
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
