Harold Pinteré az irodalmi Nobel
szerk. 2005. október 13. 17:04, utolsó frissítés: 16:46Az indoklás: színdarabjaiban feltárja a hétköznapok felszíne alatt tátongó mélységeket.
Az előzetes irodalmi Nobel-találgatások idén sem jöttek be: Harold Pintert nem emlegették a díjra legesélyesebbek között. És mégis. A Nobel-díj odaítélését a svéd akadémia azzal indokolja: Pinter olyan író, aki "színdarabjaiban feltárja a hétköznapok fecsegése alatt tátongó mélységeket, és behatol az elnyomás zárt térségeibe".
A drámaíró, rendező, színész, költő és politikai aktivista néhány napja, október 10-én ünnepelte születésnapját – tiszteletére Dublinban színházi fesztivált is rendeztek ez alkalomból.
Egyes vélekedések szerint nem véletlen, hogy a szerző itt ünnepelte a jeles napot: a mai brit politika és közélet iránti utálatát fejezte ki ezzel is. Tény viszont, hogy a születésnapot Nagy-Britanniában viszonylagos csend övezte, és csak a BBC rádió 3-as csatornáján szenteltek neki időt, új munkája, a Voices (Hangok) bemutatásával.
Az is meglehet egyébként,
hogy Harold Pinter magyar származású családban született: az életrajzokban ez nem tisztázott, általában kérdőjellel jelenik meg, hogy portugál vagy magyar gyökerekkel rendelkezik-e. London East End negyedében 1930-ban látta meg a napvilágot, apja szegény zsidó szabó volt.
1948-tól a Royal Academic of Dramatic Art, majd a Central School of Speech and Drama diákjaként színészetet tanult, de az iskolákat hamar otthagyta, s úgy döntött, hogy elméleti tudását a gyakorlatban kamatoztatja: David Baron néven különböző társulatokhoz állt hivatásos színésznek. Munkája közben bejárta szinte egész Angliát és Írországot.
Drámaírásba 1957-ben kezd:
ekkor jelenteti meg A szoba című egyfelvonásosát, amelyet a bristoli egyetem színháztudományi intézete mutatott be csaknem visszhangtalanul.
Ugyanebben az évben megszületett Az étellift című darabja: ősbemutatójára csak évekkel később került sor, szintén szűk körben. Egy évvel később elkészült első, egész estét betöltő darabja, A születésnap, amelyet egy kis londoni színház mutatott be, kereken egy hétig, a nézők és a kritikusok teljes értetlenségétől kísérve.
Két évvel később azonbán már ünnepelt szerző: háromfelvonásos drámája, A gondnok 1960-ban átütő sikert aratott, s bebizonyította, hogy Pinter több az akkor divatos abszurd dráma újabb középszerű művelőjénél.
1963-tól új a televízió és a film
meghódításába kezd, e tevékenységét is siker és nemzetközi elismertség koronázza. Több darabját is átírta televízióra, sőt A születésnap és a Hazatérés tévéváltozataiban a szerző színészi játékát is élvezhette a közönség.
Filmforgatókönyv-íróként többször dolgozott együtt Joseph Losey rendezővel A szolga, a Baleset és A közvetítő című filmekben, Elia Kazannal Az utolsó cézár, valamint Karel Reisszel A francia hadnagy szeretője című alkotásokban.
Kétszer is jelölték Oscar-díjra a legjobb forgatókönyv kategóriában: 1981-ben A francia hadnagy szeretőjéért, 1983-ban pedig a saját darabjából készült Árulásért. A film világában azonban nemcsak mint forgatókönyvírót tartják számon: rendezőként és színészként is elismerik. Legnevezetesebb alakítását a Teknősnapló című filmben nyújtotta Glenda Jackson oldalán.
Huszonkilenc drámát írt,
drámaírói pályájának fontos darabjai a Hazatérés, a Csönd, a Régi idők, a Senki földje és az Árulás. Szokták Beckettel és Ionescóval rokonítani, de míg Beckett és Ionesco parabolái valamely tétel, állítás illusztrációjára törekszenek, Pinter darabjai pusztán helyzeteket, e helyzetekben mozgó embereket ábrázolnak, mindenféle tanulság nélkül. Egyes kritikusok szerint színdarabjaiban
sikerült maradéktalanul megvalósítania Flaubert célját,
az impasszibilitét, a tökéletes távolságtartást és szenvtelenséget. Kedvelt helyszíne a szoba, amely az otthon, a védettség, a menedék, a privát élet jelképe, azon túl az ismeretlen világ van, a fenyegető, a szorongató valóság. Pinter a nyelv művésze is, egyként ismeri a külváros és a villanegyed beszédmódját, dialógusai tele vannak váratlan fordulatokkal és humorral.
Pintért mindenekelőtt az angol abszurd komédia atyjaként emlegetik, de emellett művészetét a “fenyegetés színházaként” (comedy of menace) is definiálják: a szerző ránk bízza, hogy meghalljuk, észrevegyük a legbanálisabb párbeszédekben rejlő alá- és fölérendeltségi viszonyokat.
A tipikus Pinter-darabban olyan szereplőkkel találkozhatunk, amelyek a külső, idegen nyomás ellenében teljesedenek ki, elsáncolva önmagukat egyfajta visszafogott, ellenőrzött létezésbe. Másik fontos témája ezen a műveknek a menekülő, kiszámíthatatlan, megfoghatatlan múltú jellem.
Írói munkássága mellett
1973 óta Pinter az emberi jogok megrögzött harcosa, pacifista meggyőződése mellett politikai porondon is igencsak szókimondóan állást foglal. Tiltakozott többek között az 1999-es szerbiai NATO-bombázás, az Egyesült Államok afganisztáni és iraki hadművelete ellen.
Az iraki háború előtti és alatti londoni tömegtüntetéseken - rendre visszatérő szófordulattal - a katonai fellépést előre megfontolt tömeggyilkosságnak, az Egyesült Államok kormányát "elmebeteg bűnözőknek" nevezte.
Nevét és aláírását adta ahhoz a más neves közéleti személyiségek által szintén támogatott, jelképes és a kezdeményezők által is tudott módon eleve kudarcra ítélt parlamenti felelősségre vonási eljáráshoz is, amely egy éve indult Tony Blair ellen, azon a címen, hogy a brit miniszterelnök félrevezető indokokkal vitte háborúba az országot Irak ellen.
Ezév tavaszán Wilfred Owen-díjjal tüntették ki a War (Háború) című 2003-as verseskötetéért, amely az iraki háború ellen szóló verseit tartalmazza.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
