Te sem tudod, hogy mik azok a mindent elárasztó, apró rovarok? És egyáltalán honnan kerültek ide?
T.H., G.L. 2021. augusztus 05. 12:09, utolsó frissítés: 2021. augusztus 12. 15:29Szakembert kérdeztünk róla, hogy mihez kezdhetünk a nagy számban feltűnt, szárnyas rovarokkal, amelyek ráadásul még csíphetnek is.
Egyre gyakrabban találkozni mostanában a közösségi médiában azzal, hogy egy apró, áttetsző rovar elszaporodására panaszkodnak az emberek, amelyek esetenként még csípnek is. Azt talán egy gyors kereséssel mindenki meg tudta fejteni, hogy pontosan mik is ezek a rovarok - valójában egyébként két különböző fajról is szó van. Mi annak próbáltunk meg utánajárni, hogy miként kerülhettek ide, illetve mit kezdhetünk velük, ha egyáltalán kezdenünk kellene valamit.
Két invazív poloskafaj vált láthatóvá az elmúlt időszakban, az egyik a tölgyi, míg a másik a platán csipkéspoloska
- magyarázta a Transindex megkeresésére Markó Bálint biológus. A platán csipkéspoloska már a '60-as évektől jelen van Európában, de relatív kevésszer észlelték a jelenlétét Romániában. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt megtalálható, hanem inkább azt, hogy nem azonosították, nem jelezték.
A tölgyi csipkéspoloska a 2000-es években jelent meg dokumentáltan Európában, míg Romániából az első jelzés 2015 környékéről származik. Ahogy a nevük is mutatja, elsősorban a platán- és a tölgyfákat károsítják, de más fajok is lehetnek gazdáik. Az Agrofórumon azt írják a tölgyi csipkéspoloskával kapcsolatban, hogy szil (Ulmus), madárcseresznye (Prunus avium), juhar (Acer) és akác (Robinia pseudoacacia) fák lombozatát is károsíthatják. Ilyenkor akár komoly levélsárgulást, lombkárosodást okozhat mindkettő.
Platánok ültetése a Béke téren (fotó: Emil Boc Facebook)A platán csipkéspoloskával kapcsolatban már dokumentáltak olyan eseteket is, amikor embereket szúrtak meg. "Előfordult már ilyen eset, de az kevésbé valószínű, hogy ez az emberi parazitává válását jelentené a fajnak, hiszen ez egy alapvetően növényevő rovar. Elképzelhető, hogy mellék kártételként megjelenik ez is, ahol nagyon sok ilyen poloska van jelen. Lehet, hogy egyszerűen bizonyos anyagok mentén kezdenek el szúrni, és mire rájönnek, hogy mégsem az, amit keresnek, és abbahagyják, arra a szúrás már megtörtént" - magyarázta a szakember.
Mindkettő észak-amerikai faj, onnan kerültek át Európába, és lényegében ezzel lehet összefüggésben az is, hogy ennyire elterjedtek. A saját ökoszisztémájukban más rovarokkal, más fajokkal együtt fejlődtek, amelyek szabályozzák is a számukat, vagyis normális keretek között tartják a populációjuk nagyságát.
"Mint minden invazív faj esetében, kulcselem a természetes kontroll jelenléte vagy hiánya. Ezek Észak-Amerikából kerültek át Európába, ami azt is jelenti, hogy a természetes ellenségeik Észak-Amerikában maradtak. Így egy olyan világba kerültek, ahol nincs ellenségük, tehát nyugodtan szaporodhatnak. Ráadásul, ha olyan növényfajokat támad nálunk, amelyek Észak-Amerikában nincsenek jelen, akkor elképzelhető, hogy az itteni növényfajok nem is alakítottak ki olyan védekezési mechanizmusokat velük szembe, amelyekkel csökkenthetnék a növénykárosító hatásukat. Ha ez a két feltétel teljesül, akkor ezek a poloskafajok nagyon gyorsan elszaporodhatnak, anélkül is, hogy az éghajlati változással számolnunk kellene. Egyszerűen csak azért, mert nincs ellenségük" - mondta Markó, aki példaként az akácot és a spanyol csigát hozta fel, amelyek esetében hasonló jelenség volt megfigyelhető. Érvelése szerint nagyon sok olyan fajunk van, ami máshonnan került ide, és hirtelen teljesen ellenségmentes területen találta magát, ahol kontroll nélkül szaporodhatott. "Könnyen lehet, hogy a klímának ebben nincs szerepe" - tette hozzá.
Vannak bizonyos lehetőségek az irtásukra, de nem túl sok
- magyarázta Markó, aki ugyanakkor az általános rovarirtószerek használatának a veszélyeire is figyelmeztetett. Elmondása szerint, ha városi vagy országos szinten szeretnének ellenük fellépni, akkor az kellene legyen az első lépés, hogy felmérik a két faj jelenlétét, mennyi van belőlük, illetve mennyire erőteljes a fertőzés, hogy legalább legyen egy képünk arról, hogy pontosan mi történik.
"Nem csak egy város kellene ezt meglépje, hanem az egész ország. Gondoljunk csak arra, hogy milyen pusztítás történt az elmúlt éveben a puszpángállományban. Ha már van egy helyzetképünk, akkor utána meg lehet nézni, hogy mivel lehet irtani. Az általános rovarirtók használatától félek, mert azok mindent elpusztítanak, erősek és veszélyesek. Olyan kollaterális áldozatokkal járhatnak, amelyet nem biztos, hogy érdemes bevállalni.
Ha kiírtjuk a rovarokat, azzal a fekete rigókat is írtjuk, mert egyszerűen elpusztulnak a fiókák a mérgezett rovaroktól. Ha kiírtjuk a fekete rigókat, akkor a városi rendszerből kiiktatunk egy természetes kontrollt jelentő szereplőt, ami akár a szúnyogokat, akár bármilyen más rovart képes kontroll alatt tartani. Ezután az egyetlen eszköz az lesz, ha fizetjük a céget, hogy elvégezze a fekete rigó munkáját. Az a kérdés, hogy valóban ezt akarjuk vagy sem?" - érvelt a szakember az általános jellegű, városi rovarirtás ellen.
Tölgyi csipkéspoloska (fotó: Wikimedia Commons/ Slimguy) https://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.0Adrian Ruicanescu kolozsvári biológus a Facebook-bejegyzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy az említett rovarok "csipkéjében" viaszt kiválasztó sejtek találhatók, ezért sem hat rájuk a legtöbb vegyszer. Ezek a rovarok a forró napokon különösen aktívak, igyekeznek más fákra is átrepülni és tovább terjedni. Emellett a világosba öltözött emberek vonzzák inkább őket. A platán csipkéspoloskák kolozsvári elterjedése akár azzal is összefüggésben lehet, hogy a térfelújítási munkálatok során például a Béke térre platánfákat ültettek.
Markó szerint, ha a környékünkön megjelenek ezek a nagyon látványos, pici rovarok, és a közelben van is egy platán vagy bármilyen más fa, amin tömegesen jelen vannak, akkor egyéni szinten legfeljebb annyit tehetünk, hogy becsukjuk az ablakot, vagy rovarhálót szerelünk fel, ezzel is megakadályozva, hogy megjelenjenek a lakásban. Hasonló véleményt fogalmaz meg Ruicanescu is, aki szerint, ahogyan a vadgesztenyelevél-aknázómoly fertőzése után a következő években kiigazodott a populáció, "reméljük, hogy a csipkéspoloska populációk is szabályozódni fognak". Ő azt is írta, csípés esetére érdemes allergiaellenes, antihisztamin kenőcsöt beszerezni, az segíthet az érzés enyhítésében. Ő arra számít, hogy a kánikulai időjárás elteltével a csipkéspoloskák sem lesznek már annyira aktívak, nem keserítik meg ilyen mértékben az emberek életét.
"Természetes irtásukra még nincs igazán jó ötlet, hiszen ehhez előbb nekik is a rendszer részévé kellene válniuk, meg kell jelenjenek a természetes ellenségeik. Az akácnak például már van természetes ellensége, de ehhez el kellett telnie néhány száz évnek, amíg kialakult ez a rendszer. Nem mondom, hogy ebben az esetben is ennyi időre lesz szükség, de semmiképp sem elég 1-2 év" - jelentette ki Markó.
Nyitókép: Platán csipkéspoloska. Forás: Gilles San Martin from Namur, Belgium, CC BY-SA 2.0, via Wikimedia Commons
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását