2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A jelentésvilág, a Mariskák és a szexműsorokénál nagyobb nézettség

Szin Péter 2004. november 19. 16:49, utolsó frissítés: 16:49

Igényes szórakoztatás és tartalomszolgáltatás innovatív "#b#médiamix#/b#-szel" megtámogatva – ez az eredetileg három szemeszterre tervezett Mindentudás Egyeteme receptje. Most Szilágyi N. Sándor a jelentésvilág szerkezetéről tartott előadást.






A tervek szerint további három egyetemi évig működik a Mindentudás Egyeteme (ME). A pénzt és a hardvert a Matáv és internetszolgáltatója, az Axelero biztosítja, az előadókat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szervezi – most másodjára költözött a projekt Magyarország határain túlra, de a tervek szerint egész Európában forgalmazni akarják a ME know-howját

Hasonló tudománynépszerűsítő vállalkozásba Franciaországban belebuktak, mert nem szervezték meg a kellő médiatámogatást – hangzott el a ME premierszámba menő, kolozsvári előadását beharangozó sajtótájékoztatón csütörtök este.




Vizi E. Szilveszter agykutató,

a MTA elnöke lapunk kérdésére azzal magyarázta a ME-előadássorozat népszerűségét, hogy a kizárólag kereskedelmi szempontok vezérelte műsorok világába belépett egy olyan, ami értékrendet képvisel. A néző akaratlanul is azonosulni tud "az igazságot kereső tudományos kutató alakjával", többek közt ezért igényli a műsort – fejtegette az elnök.

A ME sorozatát három országos, illetve műholdas szórású tévéadó sugározza, az M1, az M2 és a Duna tv – csatornánként 200-300 ezer nézővel lehet számolni. "– Nincs az a szexműsor, ami eléri ezt a nézettséget" – magyarázta lelkesen a MTA elnöke az újságíróknak.


A műsor ingyenesen megkapható

Magyarországon 43 regionális kábeltévé igényli videófelvételeit, ezenkívül napi több tízezres látogatottsága van a műsor portáljának, a mindentudas.hu-nak. Mindezen kívül a Petőfi Rádió is sugározza a ME-t.



Vizi E. összegzése szerint körülbelül másfél millió nézője-hallgatója van a ME egy-egy előadásának. Sallai László, a Matáv oktatási igazgatója azt hangsúlyozta, nem szponzorálásról van szó, hanem olyan közös projektről, amelyen már 70 hetven média és telekom-szakember dolgozik hetente.

Ami újdonságszámba megy Magyarországon, az az ún. "médiamix", azaz a ME-t úgy gondolták el, hogy lehetőleg a média teljes szegmensében jelen legyen valamilyen formában, a havi-, heti- és napilapoktól a tévén keresztül a rádióig. Sallai azt is elmondta, kezdetben egyszerűen nem tudták, pontosan mi lesz az egész hatása. A minőség a fő szempont – így volt és van ez a pozsonyi, illetve kolozsvári előadás esetében is.



Szilágyi N. Sándor nyelvészprofesszor

előadását a BBTE Egyetemiek Háza nagyterméből a Duna tv három közvetítőkocsival felszerelkezve sugározta. A ME igazi eseményszámba ment Kolozsváron: a terem teljesen megtelt, természetesen jelen volt a BBTE magyar tanszéke és többszáz egyetemista és középiskolás diák.

A kognitív nyelvészettel 25 éve foglalkozó kolozsvári kutató így kezdte A jelentésvilág szerkezete című előadását: "– Amióta a nyelvet nem az emberi megismerő rendszertől elszigetelve, hanem azzal való szoros összefüggésében vizsgáljuk, állandóan újabb és újabb, korábban meg sem fogalmazott kérdések merülnek fel."

Szilágyi N. azt a kolozsvári kutatást mutatta be előadása főrészében, melynek célja a beszédben megnyilvánuló


nyelvi kategorizáció

minél általánosabb elveit feltárni. Kezdetnek ezért a Magyar Értelmező Kéziszótár összes főnevét adatbázisba írták, majd aszerint csoportosították a neveket, hogy milyen mennyiségű kognitív tapasztalat kell egy-egy név alkalmazásához.



Ugyan az adatbázis kiépítése még csak a felénél tart, máris számottevők az eredmények. A Szilágyi N. Sándor által ismertetett rendszerből máris kiderül, hogy a nyelv rendkívül szorosan kötődik az emberi (törzs)fejlődés legősibb állapotaihoz.

A kategóriák között egyediségük miatt a legkevésbé komplexek a személynevek – "a Mária nevű emberek mindenike külön-külön Mariska" –, a név eredendő funkciója a hívás volt, mert az egyedi név növelte a társas viselkedés hatékonyságát. A következő az állatnevek kategóriája, majd a testrésznevek, a növénynevek, majd az emberalkotta dolgok, az artefaktumok. A kategorizáció során



számos visszaható-visszacsatoló mechanizmus

működik a nyelvben: például egy korsó részeit az "alsóbb kategóriájú" testrésznevek felhasználásával nevezzük meg.

A másik ágon a legalapvetőbb – de már nem nyilvánvaló dolgokat, hanem relációkat jelző – rokonsági elnevezések állnak, erre épül rá a funkciónevek (pl. rendőr), intézménynevek és végül az absztarktumok kategória-rendszere. A magyarra az jellemző, hogy az elvont jellegű kategóriákat jellemző gyakorisággal nevezi meg a többi kategóriába tartozó nevek segítségével.

Szilágyi N. Sándor a szellemnek és a szellemességnek kijáró vastapsot kapta előadása végén – négy, a témába vágó kérdés után Maksay Ágnes, a Duna Tv kolozsvári műsorvezetője, az est házigazdája az adásidő végére hivatkozva berekesztette a vitát, még mielőtt a hasonló események kínos momentuma, a "kérdezek, de valójában kisszerű módon magamat reklámozom" típusú hozzászólások elhangozhattak volna.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS