2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Van kihez forduljanak, akik a gyermekvédelmi rendszerből kikerültek?

Tőkés Hunor Tőkés Hunor 2020. január 29. 13:26, utolsó frissítés: 13:26

Egy jó példát mutatunk: a Blythswood jótékonysági szervezetnek köszönhetően a rászoruló fiataloknak Kolozsvár közelében is megadatik az újrakezdés lehetősége.


Szászfenesen működik a Blythswood jótékonysági szervezet, amely rászoruló és viselkedési problémákkal küzdő fiataloknak nyújt menedéket, például olyanoknak, akiknek a gyermekvédelmi rendszerben már nem volt maradásuk, de a társadalomban sem találták meg a helyüket. Mint sorozatunk korábbi részében is írtuk: hiába alakult át gyökeresen a romániai gyerekvédelmi rendszer, pont azok kerülnek nehéz helyzetbe, akiknek nagykorúvá válásuk és tanulmányaik elvégzése után (elsősorban az alacsony szociális alkalmazkodási képességeik miatt) nem tudnak elhelyezkedni.

A nemzetközi Blythswood hálózat romániai kirendeltségének saját módszerei és szabályai vannak arra, hogyan fejlessze a fiatalok szocializációs képességeit. Szociális munkások és önkéntes pszichológusok bevonásával igyekeznek olyan élethelyzetet kialakítani, amelyben a Blythswood Dániel Központjának lakói megtalálják saját útjukat a társadalom felé. A szakemberek igyekeznek a fiataloknál 1-2 éven belül személyiségfejlődést elérni, viszont ez természetesen függ a problémák jellegétől, ennek a halmozottságától és attól is, hogy milyen szocializációs képességei vannak, amelyek befolyásolják a munkaszerzési képességét és a függetlenedési kísérleteit. A személyiségfejlődés akár az alapoktól is kezdődhet, ha mindaddig ezeket a lépéseket nem tudta megtenni.

Blythswood Románia szászfenesi székhelye. A szerző fotóiBlythswood Románia szászfenesi székhelye. A szerző fotói


Hogyan indult útjára a fiatal felnőtteket segítő szolgálat?

A Blythswoodnak skóciai gyökerei vannak, a Blythswood Care-t 1966-ban, Glasgowban alapították. Romániával a '80-as években vették fel a kapcsolatot, amikor Jackie Ross lelkész a rendszerváltás előtti Romániába látogatott. Amellett, hogy jó kapcsolatot alakított ki a helyi egyházvezetőkkel, egy olyan gyermekvédelmi rendszerből kikerült fiúval is találkozott, aki egy garázsban tengődött, mert nem tudott a saját lábára állni.

Látva az ország nehézségeit, Jackie Ross beszélt az anyaszervezettel és elkezdtek támogatásokat küldeni Románia számára. A hálózat működtetése érdekében létrehozták a Blythswood Karitatív Egyesületet is, ami az évek során a skóciai Invernessből több száz teherautónyi szállítmányt fogadott (ruha, élelmiszer és karácsonyi ajándékokat rejtő cipős doboz) formájában. Viszont ez csak rövidtávon enyhítette a rászorulók nélkülözését, ezért a fenntartható fejlődés jegyében Jackie Ross megalapította a Dániel Központot, ami a Blythswood Románia első és eddigi legnagyobb projektje.

A Dániel KözpontA Dániel Központ


A projekt célja, hogy azok a fiatalok, akiknek ez eddig egyedül nem sikerült, támogatás segítségégével minél előbb a saját lábukra álljanak és független életet éljenek saját albérletükben, vagy akár saját lakásukban, ha sikerül annyi pénzt összegyűjteniük. Viszont addig hosszú az út, hisz néha nem a munkavállalással, hanem az alapvető szociális kompetenciák elsajátításával indítanak. A kiemelt figyelem a Dániel Központ programjában a 2000-es évek óta több mint 100 fiatalnak segített.

A kezdeti közösségi modellt a szakmai szakértelem váltotta fel

Ellátogattunk a Blythswood Románia székhelyére, hogy megismerkedjünk ezzel a programmal és bemutassuk azt a kezdeményezést, amely a fiatal felnőttek gondozására specializálódott. A körbevezetés során Csiszér Balázs, a Blythswood Románia ügyvezető igazgatója számolt be a központ tevékenységéről és jelenlegi irányvonaláról.

Csiszér Balázs, a Blythswood Románia ügyvezető igazgatójaCsiszér Balázs, a Blythswood Románia ügyvezető igazgatója


A kezdetekben egy romániai házaspár irányította a létesítményt, akik első körben nyolc fiatallal dolgoztak együtt. A közel tíz év alatt a házaspár módosított terápiás közösségi modellt követett, ami számukra azt jelentette, hogy reggel elkezdték a fiatalokkal a közös munkát és este befejezték. Ez a Bonus Pastor Alapítvány is alkalmazza alkohol- és kábítószer-függőségek esetén. A Bonus Pastor esetében ez arról szól, hogy a szertől szabadulni vágyó szenvedélybetegek együtt élnek sorstársaikkal, felismerve rajtuk saját problémáikat és egymás támogatása mellett igyekeznek kontrollált körülmények között változást elérni saját életükön. „A munkacsoport ilyenkor csak azért van ott, hogy a határokat tartsa, de résztvevők egymást számoltatják el” – mesélte a módszer ismertetésekor Csiszér.

Ezt több éven át próbálták alkalmazni a Blythswood Dániel Központjában is, viszont kevesebb sikerrel, mint amit el tudott érni a Bonus Pastor Alapítvány betegeinél. Ott ugyanis a betegség érzete vezérelte a szerhasználókat arra, hogy változásokat érjenek el, amíg itt betegség hiányában, betegség érzetéről sem beszélhetünk, így sokszor a változtatás szükségességét sem feltétlenül érzik.

A Dániel Központ egyik szobájaA Dániel Központ egyik szobája


Csiszér Balázs a legnagyobb problémának a belső motiváció hiányát látja, amikor a fiatal egyáltalán nem látja be, hogy például a higiéniai gondokon változtatnia kellene. Szerinte a másik jellemző probléma a pénzügyi tervezésnél és a munkához való hozzáállásnál jelentkezik a fiataloknál. Mint mesélte, többek között ezeken próbált fogást találni a házaspár, akiknek ez nem csak egy munka volt, hanem egyben a magánélete is erről szólt, és pont ezért nagyon le is terhelte őket a tíz év alatt.

„Nagyon nagy volt a személyes odafigyelés és elszántság, ami most hiányzik. A házaspár tagjai nem szakemberek voltak, a feleség eredeti végzettségét tekintve nővérként dolgozott, a férj egyszerű munkásember volt, viszont kétségtelen, hogy rengeteg tapasztalatra szert tettek az évek során. Bármilyen segítő szakember esetében fennáll a kiégés veszélye, mert az indulatáttétel miatt nagyon leterhelődik az ember. A szakembernek nagyon jól kell tudnia kezelni az érzéseit, hogy ne égjen ki egy ilyen munkafolyamat során. Le kell választania magát a kliens problémáiról, mert ezeket a szakember nem viheti haza. A kliens bárkire haragudjon, kivetíti arra is, aki épp segíteni akar neki. Ők pedig együtt éltek tizenkét problémás fiatallal és nemcsak a fiatalok problémájával foglalkoztak, egyben a magánéletük is erről szólt” – mondta az ügyvezető igazgató.

A szobák saját konyhával rendelkeznekA szobák saját konyhával rendelkeznek


Csiszér 2002-ben csatlakozott a jótékonysági szolgálathoz, és úgy véli, a régi rendszer jól működött, hisz együtt tudtak tartani egy szeretetközösséget, azonban a házaspár nagy árat fizetett ezért. Idővel kiégtek az intenzív munkafolyamatban, és 2010 környékén inkább átadták a vezetést Csiszér Balázsnak és csapatának, akik intézményes modellben folytatták: egyéni és csoportmunkás személyiségfejlesztéssel. Az ügyvezető igazgató vezetése alatt szociális munkások és önkéntes pszichológusok foglalkoznak a fiatalokkal, amíg előzőekben inkább a tapasztalataikra hagyatkoztak a segítők.

Hogyan segítik a fiatalokat, hogy elérjék a személyiségük fejlődését?

Tavaly nyáron a Dániel Központnak otthont adó házat átépítették. Négy külön lakrészre bontották, ami leginkább egy kétszemélyes garzonhoz hasonlít, amibe kényelmesen elfér nyolc fiatal. Ezekhez egyéni konyha is tartozik. Az alsó szinten megmaradt egy közösségi tér a csoportos foglalkozásokra, viszont leginkább az egyéni lelki tréningre kerül sor a szociális munkások és az önkéntes pszichológusok által, mert nehéz összeegyeztetni a munkavállaló fiatalok idejét. Ezt a módosítást főleg azért érezték szükségesnek, mert olyan körülményeket akartak biztosítani a Dániel Központ lakói számára, amivel a mindennapi életben is találkozni fognak.



Csiszér szerint a közös lakrész azért nem volt a legideálisabb, mert például egyesek könnyedén elsiklottak az asztal lerámolása fölött, vagy a takarítást másra hárították, esetleg a mosást úgy spórolták meg, hogy a szárítóról levették más tiszta nadrágját. Ebben a kialakításban viszont mindenki saját magáról gondoskodik. Sőt, személyre szabott táblázatot állítanak össze, ami akár a legalapvetőbb dolgoktól, mint a fogmosás, végigköveti a fiatal napját, beleszőve az egyéni és a csoportos foglalkozásokat, illetve a képzéseken való jelenlétet, a munkavállalási és pénzgazdálkodási útmutatás betartását. Ezeket önmaguknak kell kipipálniuk, ami a Dániel Központban való lakhatásuk költségeit csökkenti.

A munkafolyamat része, hogy a fiatalok, ha már sikerült bevételi forrásra szert tegyenek, akkor hozzájárulnak a működési költségekhez is. Ez egy szászfenesi albérlet árának felel meg, aminek árát akár 70%-ban lecsökkenthetik, ha sikerül kipipálniuk az előírtakat, így végül egy szimbolikus árat kell kifizetniük, ami motiváció gyanánt is működőképes. Erre az ügyvezető igazgató szerint a plusz motiváció mellett azért van szükség, mert hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy magukat kell majd eltartaniuk.



Mint megtudtuk a Dániel Központ házszabályzata három pontban foglalta össze azokat a dolgokat, amelyek megszegése kitiltást von maga után, ezek közé tartozik az alkohol és a kábítószer fogyasztása, a verbális és fizikai erőszak és a házon belüli szexuális kapcsolat, mert a központ azért van kialakítva, hogy teret adjon annak a munkafolyamatnak, ami a fiatalok fejlődését szolgálja.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS