Mégsem olyan tökéletes a finn oktatási rendszer?
F.J. 2015. április 21. 12:55, utolsó frissítés: 2015. április 23. 12:21Egy brit elemzés szerint valójában csak megörökölte a teljesítményt a korábbi, jóval konzervatívabb rendszerből.
A 2001-es, első PISA-rangsorban első helyet elfoglaló Finnország egy csapásra az európai tanügyi rendszerek példaképévé vált: a finnek a matematika, az olvasás és a természettudományok kategóriában is előkelő helyezést értek el.
Akkoriban ez azért volt meglepő, mert egyik európai nemzet tanügyi rendszere sem tudott vetekedni a megfeszített munkára és centralizált rendszerekre építő dél-kelet-ázsiai országok tanügyi rendszereivel. Finnország ezekhez viszonyítva sokkal liberálisabb és a gyerekek számára kevésbé megterhelő rendszert mondhatott magáénak, ahol ráadásul az oktatási egységek hangsúlyos autonómiával rendelkeznek. Nem csoda, hogy az első hely megszerzése után az oktatási szakemberek kíváncsian mentek megnézni az észak-európai oktatási csodát.
Azonban az eredmények 2009-ben romlani kezdtek, Finnország helyeket veszített. Ez a folyamat 2012-ben még durvábba fordult, ugyanis a finnek egy kategóriában kiestek az első tízből. Egy brit konzervatív elemző központ, a Centre for Policy Studies elemzése szerint a finnek egy egészen egyedi esetet képviselnek, ráadásul máris csökkennek a mutatóik, egyre gyengébb eredményeket érnek el 2001-hez viszonyítva.
Miért teljesített jól Finnország?
Az általánosan elfogadott magyarázat erre az volt, hogy az 1970-es évek átfogó iskolareformja az oka annak, hogy Finnország jól teljesít. Ez a reform a méltányosságot helyezte az oktatás középpontjába. Volt olyan magyarázat is, miszerint azzal értek el jó eredményeket, hogy lemondtak a standardizált tesztekről és a házi feladatokkal sem kínozták a gyerekeket túl sokat. Ezek hatékonyságát azonban az elemzés szerint semmilyen tudományos igényességgel készült, átfogó munka nem támasztja alá.
Továbbá, amikor hosszabb időszakot átfogóan vizsgálták Finnország eredményeit, akkor azt látták, hogy a finn oktatási rendszer eredményeinek a javulása jóval azelőtt kezdődött, hogy az említett reformok hatályba léptek volna. Ráadásul a finn oktatási rendszer az 1990-es években még mindig meglehetősen centralizált volt, és az oktatási alegységek kevés autonómiával rendelkeztek. Vagyis ha ez igaz, akkor valójában csak megörökölte a teljesítményt a korábbi, jóval konzervatívabb rendszerből.
A tanulmány szerzői szerint a finn történelemnek és az ennek köszönhetően kialakult finn társadalomnak sok köze van ahhoz, hogy miért ilyen sikeres az oktatási rendszere. Ennek köszönhető például a tanulmány szerint a tanárok társadalmi státusa, valamint azok felkészültsége is, ami a 19. századi finn nemzetépítésben játszott szerepükre vezethető vissza. A tanulmány szerint valószerűtlen, hogy mindez a mostani oktatáspolitika eredménye lenne.
Finnország ezek mellett a nyugati, de a skandináv államokhoz viszonyítva is csak később lett fejlett állam, ami a gazdasági növekedést, az oktatást, az ipart és a jóléti állam kiépítését illeti. Ennek eredményeként a finn kultúra sokkal hagyományosabb jelleggel bírt, mint ami a többi északi társadalmat jellemzi. Ebben az értelemben hosszú ideig éppen azokhoz a dél-kelet ázsiai országokhoz hasonlított, amelyek ugyanolyan jól teljesítettek a PISA-teszteken, mint a finnek. Itt az elemzés készítői megemlítik, hogy a jó eredményekben szerepet játszhat a „gazdagsági hatás” is, aminek köszönhetően a bevételek növekedésével együtt az oktatásban elért eredmények is növekednek. Azonban ez a hatás csak időszakos.
A tanulmány szerint az oktatásban a Finnországra jellemző, különleges társadalmi, gazdasági és kulturális kontextusnak köszönhetően a PISA-teszten elért első helyezés idején ugyanaz a hierarchikus és hagyományos iskolai szellem érvényesült. Szerintük a mutatókban tapasztalt csökkenés annak lehet köszönhető, hogy éppen azok a tényezők erodálódtak az idők folyamán, amelyek az eddigi kiugró teljesítményt meghatározták.
Ennek ellenére a tanulmány készítői is kiemelik, hogy a finn modellből sokat lehet tanulni, a megfelelő következtetések levonásával.
A teljes elemzés itt érthető el.
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
