Kell-e házi feladatot adni a gyerekeknek? És mennyi az elég?
Kertész Melinda
2015. április 16. 14:30, utolsó frissítés: 14:52
Valószínűleg senki sem gondolja úgy, hogy van értelme száz feladatban ugyanazt gyakoroltatni a gyerekkel, amit az iskolában tanult. Akkor miért csináljuk még mindig?
A kutatások rendre arra a következtetésre jutnak, hogy bőven akadna még javítanivaló a romániai oktatási rendszeren, amely – az oktatási keretörvény irányelvével ellentétben - a gyakorlatban nem igazán nevezhető diákközpontúnak. Közhelyszámba megy, hogy az oktatási rendszer a diákot nemcsak a sokszor korszerűtlen, nehézkes tantervvel, a zsúfolt órarenddel nyomorítja meg, hanem az iskolában töltött idő mellett sok-sok óra otthoni tanulásra, készülésre is kényszeríti.
Szállassy Noémi, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanárképző intézete aligazgatójának nemcsak a pedagógusi szférában van tapasztalata, gyakorlati oldalról is közelít a témához: két iskolás korú gyermek édesanyja. Kislánya egy alternatív oktatási formájú, ún. step by step osztályba jár, ahol egyáltalán nincsenek házi feladatok. A nagyobb fia most ötödikes, ő normál oktatású osztályban tanul. Szállassy elmondása szerint neki könnyen megy a magyar és a matek: a magyar házi feladat megoldása nem szokott tíz percnél több időt igénybe venni, és rendszerint a matek házi is elkészül fél-háromnegyed óra alatt. Viszont a román házi feladat elkészítése ennél már jóval időigényesebb.
„A román házi segítség nélkül nem készülne el. A román tanterv ötödik osztálytól kezdődően ugyanaz a magyar tannyelvű iskolákban is, mint a román tagozaton. Magas szintű irodalmi, archaikus szövegek értelmezését kellene a fiamnak betéve tudnia, emellett a nyelvtant is magas szinten követelik meg. A gyerek azt sem érti, hogy mit kér a feladat, nemhogy megoldja magától” - ecseteli gyermeke tanulási nehézségeit.
A háziktól még az egészen kicsik sem mentesülnek. Gabriella kislánya most 9 éves, harmadik osztályba jár. Édesanyja szerint mindig volt otthon elvégzendő, kiegészítő feladat, projektmunka, de lényegesen több - mind mennyiségben, mind nehézségben vagy a ráfordított idő és önálló gondolkodás szempontjából „szívósabb” fajta csak harmadik osztálytól. A kislánynak matematika, magyar, román, angol, természetismeret illetve polgári nevelés tantárgyakból rendszerint kell készítenie házi feladatot, ami naponta egy órát, olykor másfél órát vesz igénybe.
Románia az egyike azoknak az országoknak, amelyekben a legtöbb házi feladatot kell megoldaniuk a gyerekeknek. A diákok itt is, akárcsak Írországban, Olaszországban, Kazahsztánban, Oroszországban, Szingapúrban, hetente legalább 7 órát töltenek el házi feladat elkészítésével, ennél több időt – átlagosan heti 14 órát – már csak Kínában kell az otthoni készüléssel tölteniük a gyerekeknek, derül ki a 2014-es PISA-felmérésből. A másik végletnek Finnország számít, ahol a diákok átlagosan heti három óránál kevesebb időt töltenek házi feladatok végzésével. Összességében azonban 2003 és 2012 között csökkent a házi feladat elkészítésével töltött idő, a vizsgált 38 országból 31-ben figyelhető meg ez a jelenség.
A házi jót is tehet a tanulási folyamatnak
Fóris-Ferenczi Rita, a BBTE Tanárképző Intézete igazgatóhelyettese szerint a házi feladat jó hatással is lehet a diákok teljesítményére, például begyakorlásként segíthet azoknak a diákoknak, akiknek valamilyen művelet rögzítésére több időre van szükségük. Azonban szerinte nem szabad a diák kezét teljesen elengedni az önálló munka esetében sem.
„Nem értek egyet azokkal a házikkal, amelyek valamely művelet új kontextusban történő alkalmazását kérik. Például az órán begyakorolunk egy algoritmust vagy műveletet (pl. matekből), aztán a házi ugyanannak egy új kontextusba helyezése - tehát itt az átvitel/transzfer a gyerekre marad. Támogatom viszont a kreatív házi feladatokat, amelyeket nem feltétlenül egyik napról a másikra kell elkészíteni, tehát a projekt jellegűeket, illetve ha tényleg világosak a feladatok. A kutatással vagy kreatív írásgyakorlatokkal mindenképp egyetértek” - nyilatkozta megkeresésünkre.
Szállassy Noémi részben osztja kollégája véleményét. „Én a házi feladatoknak nagy ellensége vagyok, a diákjaimat is arra tanítom, hogy ha lehet, ne adjanak házi feladatot azokból a tárgyakból, amelyek nem vizsgatárgyak, esetleg olyat adjanak, ami kreatív. Például biológiából lehet azt kérni, hogy ültessen el három paszulyszemet, és nevelgesse, a változásokat pedig írja le. Viszont annak nem látom értelmét, hogy száz feladatban ugyanazt gyakoroltassuk a gyerekkel, amit az iskolában tanult” - mondta.
Gabriella tapasztalata szerint kislánya esetében a házi feladat ráerősít az órán tanultakra, a bemutatott anyagra, segíti a begyakorlást, ösztönzi az önálló problémamegoldást. „Olykor az a fárasztó számára, ha sokat kell írnia (pl. begyakorló matematikai műveletek esetén) - mondja az édesanya. Ellenben a kreatív feladatokat szívesen elvégzi, sikerélménye van, büszke a munkájára, teszi hozzá.
Mennyiség vs. minőség
Egy több mint hétezer diák bevonásával készült, március közepén közzétett spanyolországi kutatás eredményei szerint nem a sok házi feladat vezet jobb eredményekhez. Sokkal inkább számít a házi feladatok feladásának rendszeressége, a diák egyéni erőfeszítése, azaz, ha külső segítség nélkül, önállóan végzi el a feladatokat. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a legjobb teljesítmény akkor érhető el, ha a diákoknak nem kell naponta egy óránál hosszabb ideig foglalatoskodniuk a házi feladatokkal.
Szállassy Noémi véleménye egybecseng a spanyolországi kutatás eredményeivel, pedagógusként nem tartja normálisnak azt, hogy 3-4 óra délután is elmenjen a tanulással, ha a gyerek 7-8 órát ül az iskolában.
Gabriella elmondta, hogy szülőként a kezdetektől tudatosan próbálták önálló tanulásra ösztönözni a kislányt, és szerencsére az iskolában is erre vezették rá. „Fontosnak látom azt is, hogy a kislányom az elvégzett feladatait megmutassa, közösen átolvassuk, a hibákat közösen megjelöljük, nem kiradírozzuk, hanem bekarikázzuk, átírjuk, hogy lássa és emlékezzen a helyesírási hibákra, idegen nyelvi struktúrákra. Hangsúlyozni szoktam a lányomnak, hogy a hibák fontos elemek, nem a tökéletes munka, hanem a munka folyamata a tanulás alapja” - mondta.
Újratermelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket is?
A házi feladatok hatékonyságát nemcsak a mennyiség-teljesítmény összefüggésben mérték, egyéb faktorok hatását is vizsgálták, például a társadalmi-gazdasági hátteret, illetve az iskola megítélését. A kutatás másik következtetése szerint a házi feladat révén az iskolában megtanult anyag elmélyíthető, azonban a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek újratermelődésének eszköze is lehet a diákok körében.
Kiderült, hogy az iskolai előrehaladás vizsgálva a jól szituált, rendezett családi háttérrel rendelkező diákok tanulmányaikban sikeresebbek a hátrányos helyzetű társaiknál, illetve az is kedvezően hat, ha a diákok elismert, jó hírnévnek örvendő iskolákban tanulnak.
Ez azzal magyarázható, hogy a jó társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező gyerekek otthonában nagyobb eséllyel léteznek tanulásra alkalmas körülmények és kaphat szülői segítséget a házi feladat elkészítéséhez, emellett a környezetükből, a szülőktől is nagyobb eséllyel érkeznek olyan üzenetek, amelyek az iskola, tanulás, a feladatok elvégzésének fontosságát erősítik meg a gyerekben.
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
