2025. december 21. vasárnap
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Csíkszereda depressziósabb város, mint Marosvásárhely

szerk. 2004. július 07. 10:03, utolsó frissítés: 2004. július 06. 16:23

Összefügg-e a #b#végzettség#/b# azzal, hogy ki milyen valószínűséggel lesz magas vérnyomásos vagy allergiás? Miben szenvednek leggyakrabban a székelyföldi felnőttek? Erre válaszol öt egyetemista kutató.






A magyar halálozási arányok kedvezőtlenül alakultak az elmúlt évtizedekben: ma a középkorú magyar férfilakosság körében (elsősorban) a halálozási arányok abszolút értékben magasabbak, mint két-három emberöltővel ezelőtt, és lényegesen rosszabbak az európai átlagnál. Közép-Kelet Európa minden országában többé-kevésbé tapasztalható az egészségügyi mutatók romlása.

Öt Marosvásárhelyen tanuló egyetemi hallgató arra keresett választ, hogyan függ össze a székelyföldi felnőtt lakosság (illetve egyelőre a három megyeközpontban, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön élők) testi-lelki egészsége a különböző társadalmi tényezőkkel. Eredményeik a következők:


Az egészségi állapot megítélése

Saját egészségi állapotát összességében közepesnek (44%) és jónak (36%) minősítette a nagy többség, miközben tízből egy-egy személy rossznak vagy nagyon rossznak, illetve kiválónak tartja egészségét. A saját kortársakhoz viszonyítva hasonlóképpen közepes vagy inkább kedvező az egészség megítélése.


Tünetek és betegségek

A megkérdezettek pontosan egyharmada fájdalomról panaszkodik, továbbá minden ötödik személyt (21%) a jelentkező fájdalom enyhén vagy nagyon korlátozza a napi tevékenységében. A leggyakrabban hát- vagy derékfájás, végtag fájdalom, ízületi fájdalmak, fejfájás fordulnak elő – minél idősebb a megkérdezett, annál gyakrabban.

Az alanyokat részletesen kikérdezték a diák-kutatók arról, hogy milyen betegségekkel kezelték őket életük során, szednek-e gyógyszert, illetve az elmúlt évben megbetegedésük okozott-e munkaképtelenséget. A leggyakrabban előforduló betegségek, amelyek miatt a megkérdezettek kezelést folytattak:

:: szív-érrendszeri megbetegedések (38%),
:: mozgásszervi betegségek (24%),
:: balesetek (21%),
:: különböző allergiák (18%),
:: a gyomor-bélrendszer betegségei (16%),
:: légzőszervi bajok (14%),
:: szembetegségek, májbetegség (11%),
:: fül-orr-gégészeti betegségek (9%),
:: depresszió, ideggyógyászati betegségek (9%),
:: fertőző betegségek (7%),
:: daganatok (6%).


A kutató-csapat három betegségcsoport: a leggyakoribbnak bizonyuló szív-érrendszeri betegségek, az elmúlt évtizedekben jelentősen felszaporodó allergiák és a lelki – és számos esetben testi – betegségek hátterében álló depresszió fontosabb jellemzőit elemezte.


Aki egyetemet végzett, kevésbé lesz magas vérnyomásos

Minden ötödik személy érint a leggyakoribb megbetegedés, vagyis a magasvérnyomás-betegség. Nyilvánvaló az összefüggés az életkorral; megállapítható, hogy hozzávetőlegesen minden ötödik középkorú személy és minden harmadik 60 év feletti egyén már folytatott kezelést a hipertónia miatt.

Figyelmeztető jel, hogy a fiatal férfiak között már jelentősen gyakrabban alakul ki a magas vérnyomás. Szignifikáns összefüggés állapítható meg a magas vérnyomás és az iskolai végzettség között: az alacsonyabb végzettségűek körében gyakoribb a magas vérnyomás előfordulása.



Az allergia a tanultabbakat fenyegeti

Az elmúlt évtizedekben nagyon elterjedt az allergiás megbetegedések előfordulása, amelyek civilizációs, "jóléti" megbetegedésnek tekinthetők. Az utóbbi évben a legfőbb problémát a szénanátha és az allergiás bőrbetegségek, majd az asztma okozták.

Majdnem minden ötödik személy állt már élete során kezelés alatt allergia miatt. Az allergiás tünetek, megbetegedések szignifikánsan gyakoribbak a nők körében – derült ki a kutatásból. A legszorosabb összefüggést az allergia és az iskolai végzettség között találta a kutatócsoport: az allergiával kezeltek kétharmada gimnáziumot, főiskolát vagy egyetemet végzett.


Egyharmad enyhén depressziós

A felmérés adatai szerint a 18 évesnél idősebb népesség 42%-a panaszkodik depressziós tünetekről. A klinikai depresszió enyhe és közepes jelei 31%-ban találhatók meg, míg a súlyos depresszió 11%-ban. A nemek szerinti vizsgálat eredményei alapján a nők depressziósabbak, mint a férfiak.

A depressziós tünetegyüttes az életkorral igen nagy mértékben emelkedik. A legfentebb nyolc általánost végzők kétharmadában az ún. Beck-pontszám túllépte az enyhe depresszióra utaló határt, sőt az átlagérték a közepesen súlyos depressziós tünetegyüttes határában található (18,33±2,04).

Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy felnőtt lakosainál a kutatócsoport eredményei magasabbaknak bizonyultak, mint Marosvásárhelyen, ráadásul a közepes és súlyos depressziós tünetegyüttes esetén a különbségek akár két-háromszorosak. Mindez a kisvárost inkább depresszióra hajlamosító közegnek tünteti fel a közepes méretű várossal szemben – legalábbis a kutatók szerint.


Pszichológiai tényezők

Az Egészségügyi Világszervezet Pozitív életminőség-jóllét kérdőíve értékelése alapján a megkérdezettek 3,7%-át jellemzi teljes jóllét, pozitív életminőség. A többség (65,6%) lelkileg egészségesnek tartotta magát, azaz 8-15 közötti pontszámot ért el.

A legtöbben (41,4%) 8-10 közötti összpontszámot kaptak, tehát a lakosságot leginkább az átlagosnál enyhén jobb életminőség-megítélés jellemzi. Körülbelül minden harmadik személyt (34,4%) csökkent lelki jóllét jellemez és csupán 2,3 % minősítette úgy, hogy az említett jellemzők egyike sem igaz lelkiállapotára. A többségre nem jellemző az önfeladás, a helyzet reménytelennek ítélése, a beletörődés – derül ki a kutatási jelentésből.


Egynegyed jár rendszeresen templomba

Felmérésükben arra a kérdésre, hogy nehéz élethelyzetben kinek a segítségére számíthatnak a megkérdezettek, leginkább a házastárs, gyermek, szülő támogatására számítanak nagyon (jelentősebb eltérés nem mutatható ki a nők és a férfiak között). A válaszadók (318 személy) kevesebb mint egyharmada (30,2%) tagja csupán valamely egyesületnek, civil szervezetnek.

A megkérdezetteknek csupán 2,5%-a vallotta magát nem hívőnek és 9,9% nem gyakorolja vallását. Majdnem minden harmadik személy (32%) csupán a maga módján gyakorolja vallását. A fentiekkel szemben a többség az egyházában gyakorolja hitét: 31% ritkán és 24% rendszeresen – vagyis minden negyedik személy templomba járó.


Vélemények az egészségügyi ellátásról

A kutatócsopot külön vizsgálta, hogy mennyire elégedett a lakosság az egészségügyi ellátással. Arra a kérdésre, hogy elégedett-e a háziorvosi ellátással, az emberek 74%-a válaszolt úgy, hogy teljesen vagy nagyjából elégedett, miközben 26% többé-kevésbé elégedetlen.

Közepes volt az elégedettségi szint a járóbeteg-szakrendelés iránt: a válaszolóknak pontosan a fele bizonyult teljes mértékben vagy inkább elégedettnek. Ezzel szemben a kórházi ellátással a válaszadók 62%-a volt elégedetlen.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS