Mégsem a Vénuszról jöttek a nők?
Gy.A. 2014. július 30. 12:22, utolsó frissítés: 14:13Régóta folyik a vita arról, miért gondolkodnak másképp a nők és a férfiak. Úgy látszik, most megint azok az érvek kerekednek felül, amelyek szerint az okokat nem annyira a génekben kell keresni.
Széles körben elfogadott "tudományos" tény, hogy a férfiak és nők másképp gondolkodnak. Ennek a különbségnek az okairól azonban még mindig folynak a viták, egyesek szerint a férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról jöttek. Komolyabb magyarázat, hogy az eltérésnek evolúciós okai vannak. A valamikori vadászó-gyűjtögető életmódunkban a munkamegosztás eltérő tulajdonságokat kívánt: a férfiaknak vadászni kellett és elűzni az ellenséget, a nőknek viszont a ház körüli társas életre kellett koncentrálni, és felnevelni a gyerekeket.
A legújabb kutatások szerint azonban az életszínvonalnak és az oktatáshoz való hozzáférésnek valószínűleg több köze van a férfiak és nők közötti kognitív különbségekhez, mint a géneknek, az óvodában kedvelt színeknek vagy labda-elkapási ügyességhez.
Korábbi kutatások valóban kimutatták, hogy a férfi és a női agy különbözik egymástól. Ragini Verma a Pennsylvania Egyetem kutatója például tavaly érzékeny képalkotási eljárásokkal kimutatta a gondolkodásért felelős nagyagyon belüli kapcsolatok közötti eltérést a két nem között. Verma úgy gondolta, ezzel az eltérő huzalozással magyarázható az, hogy a nőknek általában jobb a memóriája, szociálisabbak és sokkal jobban megy nekik a multitasking üzemmód is.
illusztráció: DeoSum via Shutterstock.com
Most viszont egy nagyon friss kutatásban Daniela Weber, a bécsi Wittgenstein Demográfiai és Globális Humán Tőke központ munkatársa, ausztriai és svéd kollégák segítségével jelentős mintát vizsgált meg ahhoz, hogy kiderítse, honnan jönnek ezek az eltérések, vagy hogyan lehetne esetleg ezeket megváltoztatni. A Proceedings of the National Academy of Sciences-ben a héten megjelent tanulmány eredményei szerint a kognitív teljesítményt - nők esetében inkább, mint a férfiakéban -, olyan tényezők is befolyásolják, mint a jobb munkalehetőségek, növekvő gazdasági jólét és jobb egészség.
2006. és 2007. között Európa 13 országában összesen 17 ezer férfival és 14 ezer nővel készítettek interjút, életkoruk 50 és 84 év közötti volt. Az országokat három régióra osztották: Észak-Európa (Dánia és Svédország), Közép-Európa (Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Hollandia, Lengyelország és Svájc), illetve Dél-Európa (Görögország, Olaszország és Spanyolország). Minden ország esetében meghatároztak egy regionális fejlődési indexet (RDI) is, ami az általános jólét mértéket fejezte ki (figyelembe véve olyan tényezőket, mint: GDP, család mérete, csecsemőhalandóság, várható élettartam, oktatás színvonala). Ezt az indexet hasonlították össze a kognitív teljesítménnyel.
A kognitív teljesítményt három teszttel mérték: a rövid távú memóriát, a számolást és a fogalom-kategorizálást vizsgálták. Az eredeti elvárások szerint az elsőben a nők, a másodikban a férfiak a jobbak, míg az utolsóban egyformán teljesítenek. Az eredmények szerint a nők valóban jobban, vagy a férfiakkal egyformán teljesítettek a memóriatesztben, minden földrajzi csoportban és majdnem minden korcsoportban. A számolási eredmények még tipikusabbak voltak: a férfiak minden esetben jobban teljesítettek. A harmadikban nem volt statisztikailag szignifikáns különbség. Azonban a nagy felfedezés mégis az volt, hogy az eredmények hogyan változtak az egyes régiókban és korcsoportokban.
A nagyobb RDI-értékkel rendelkező országokban a teljes lakosság eredményei jobbak voltak. Észak-Európa teljesített a legjobban az összes korcsoportban, ezt követi Közép- majd Dél-Európa. Nem várt eredménye a tanulmánynak, hogy a fejlettebb országokban a nők kognitív teljesítménye jelentősen jobb volt, mint a délibb országokban élőkké. Kérdés maradt azonban, hogy a nők miért nem részesülnek egyenlő mértékben a társadalmi előnyökből? Egy lehetséges magyarázat, hogy már eleve hátrányos helyzetből indulnak.
A tanulmány következtetése szerint a nők és a férfiak közti kognitív különbségek mégsem kizárólag veleszületettek. A készítői azt állítják, hogy eddig még nem ismert mértékben ezeket mégiscsak az elvárt társadalmi szerepek határozzák meg, és ezek a különbségek eltűnhetnek, ahogy a társadalom is megváltozik.
Forrás: The Economist
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
