A becsületes maffiózó több száz tonna lopott ócskavasat is szállít
összeállította:Sipos Zoltán 2004. május 03. 11:11, utolsó frissítés: 11:11Mi sem egyszerűbb néhány kamionnyi fa, szén vagy ócskavas beszerzésénél: az Evenimentul Zilei riporterei #b#inkognitóban#/b# annyit vásárolhattak a lopott árukból, amennyit akartak – mert a hatóságok együttműködnek a maffiával.
A faexport liberalizása idején, az 1997-2001-es időszakban több, mint 10 millió köbméternyi fát vágtak ki törvénytelenül és vittek ki az országból (a Mezőgazdasági Minisztérium adatai szerint).
Jelenleg Romániában 6300 millió hektárnyi erdő található – kevesebb, mint az európai átlag. A bútorgyárak által keresett, értékes fafajtákból álló erdők, a tölgyesek, a bükkösök és a kőriserdők erősen megfogyatkoztak. 2001-ben egy kormányrendelettel megtiltották a fa-exportot és előírták, hogy a fakitermelni kizárólag erdészeti engedéllyel lehet.
Az illegális fakitermelés azonban virul: az Evenimentul Zilei napilap csapata a Bákó megyei Targu Ocna körül szimatolt. Dofteana községben először csak tűzifát próbáltak szerezni, azzal a sztorival, hogy Olténiából jöttek gabonával, és mivel nem akarnak üres autóval hazamenni, tűzifát vásárolnának.
Az egyik falubeli az erdészekhez irányította őket, akik éppen kocsmáztak: azok sajnálkozva mondták, éppen itt a főnök, így nem üzletelhetnek.
– Olcsón szeretnénk fát vásárolni, papírok nélkül.
– 500.000 lej köbmétere. Ha nem lenne itt a főnök, sokkal olcsóbban és könnyebben megoldhattuk volna, dehát ez van...
– És ha adunk a főnöknek is valamit...
– Hát igen. Ez az!
– De a rendőrséggel nem lesz gond?
– Azt úgy kell csinálni, hogy mondjuk 7 köbmétert vesznek, és csak ötöt írnak be a papírokra. Senki nem fogja megmérni...
– De nekünk nem kell papír, nekünk olcsó fa kell! Megoldható?
– Mondom, ha nem lenne itt a főnök...
– Jövünk máskor. Ha elment a főnök, rakodhatunk anélkül, hogy valaki meglátná?
– Most sem lenne gond, ha nem lenne itt a főnök! Elintézzük, mi hozzuk a fát az erdőből. Észre sem vevődik ott egy kamion ott...
A riporterek az erdész-mestert
nem keresték meg, mert nem akarták túlfeszíteni a húrt. Ehelyett értékesebb faanyaggal, tölggyel próbálkoztak. Comanesti környékén megszólítottak egy szekerest, és megkérték, szerezzen nekik némi tölgyfa-deszkát.
– Hát az van, a testvéremnél van vagy 16 köbméter. Az autóra egyenesen az udvarról lehet rakodni.
– Bármennyit eladna nekünk? Mi lopott fát vennénk, ha érti...
– Akármennyit kérhetnek, mi csak ezzel foglalkozunk.
– És hol lakik, felkeresnénk...
– Hát az erdész háza mellett.
– Ja, szóval az erdésszel barátok.
– Persze, persze.
Comanesti-ben egy bódé előtt álltak meg, és az első kijövőtől tölgyfarönkök iránt érdeklődtek:
– Hogy akarják, papírokkal vagy papírok nélkül?
– Papírok nélkül.
– És mennyit akarnának venni?
– Hát elég sokat. Ha összejön, akkor még teszünk egy utat.
– Fiam, tudod mi a probléma? Egy hét alatt tíz köbméter tölgyfát termelek ki.
– És mennyiért? Hát, úgy 1 200 000-ért. Papírok nélkül.
– És papírokkal?
– Hát az 2,7–3 millió lesz...
A fatolvajok, úgy tűnik, összedolgoznak az erdészekkel – ez akkor derült ki, amikor találkoztak egy fiatalemberrel, aki éppen fát szállított:
– Látják azt a kocsmát? A főnök onnan irányít mindent, az erdészettel karöltve. Ha valakinek fa kell, hozzá fordul, az erdészek is. Emiatt azok úgy tesznek, mintha nem látnák. Így megy ez nálunk...
– Mi lopott fát vennénk, papírok nélkül.
– Hát itt senkinek nincsen papírja...
A következőkben szenet próbáltak vásárolni az újságírók.
De míg a favásár könnyen ment, a szenet nem hétköznapi halandótól, hanem egyenesen a Rosiuta-i bánya igazgatójától, Marian Urucu-tól kell beszerezni:
– Szenet szeretnénk vásárolni. Lehet?
– Igen, április 1-e után.
– Olyan későn? Legalább egy rakományt adjon, ne menjünk el üres teherautóval...
– Nem lehet, engedélyekről van szó.
– De mi papírok nélkül szeretnénk.
– Erről szó sem lehet.
– Akkor adjon engedéllyel.
– Nem lehet! A vállalat átszervezés alatt áll, csak a hőközpontoknak adhatunk el szenet. Ha nem így lett volna, papírokkal meg papírok nélkül is adtam volna.
Végül az igazgató – hosszas győzködés után
– beadta a derekát: felhívta bizalmi emberét, és kiadta az utasítást: március végéig kell adjon egy rakomány szenet az inkognitó-csapatnak. Távozáskor azonban nem felejtett el szólni, hogy ugyan biza, hozzanak már az áruért cserébe egy rakomány kukoricát. A riporterek természetesen nem utasították vissza az üzletet. És valóban, a megbeszélt időpontban megkeresték az igazgató bizalmasát, az nem csak egy rakomány szenet bocsátott volna rendelkezésükre, hanem igény szerint bármennyit felajánlott.
Az ócskavas-biznisz is virul Romániában
– a Nitramonia Fagaras nevű vegyipari vállalat szó szerint ócskavassá vált: a környéken több, maffiaszerű szervezet működik, melyek a vállalatot hordják szét. A csapat épp a Nitramonia kapujában találkozott egy ilyen ócskavas-gyűjtővel:
– Némi ócskavasat szeretnénk.
– Na az van nekem. Én hetente 45 tonnát termelek.
– Az jó is lenne...
– Én most 60 tonnát tudok adni, de csak szombaton.
– Akkor szombaton...
– Jó, tegnapelőtt adtam el 50 tonnát, 4700 lejért kilónként.
– Megegyezünk, a pénz nem gond. Akkor ha szombaton jövünk, biztos lesz ócskavas? Adj egy mobil-számot.
– Száz százalék, hogy lesz 25 tonna. Két éve több száz kamiont raktam meg, én nem vagyok az az ember, aki kettős játékot játszik. Megadom a telefonszámom, Konstancán is ismernek, mindenhol. Velem érdemes üzletelni, karácsonyig több száz tonna árut szállítok!
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
