A pestis terjedése, mint egyfajta középkori Facebook
2013. október 23. 14:37, utolsó frissítés: 14:37Kutatók a „fekete halál” terjedéséből következtetnek arra, hogy milyen lehetett az egyszerű emberek ismeretségi hálója a 14. században.
Hat lépésből bárki bárkivel kapcsolódhat a világon – tartja a mára közismertté vált mondás, amelyet állítólag először Karinthy Frigyes pendített meg, és aztán Stanley Milgram amerikai szociológus igazolt 1967-ben.
A hat lépés távolságot persze nem szó szerint kell érteni – a kapcsolatok száma sok mindentől függhet – a lényeg azonban az, hogy mivel ma a fejlett kommunikációs eszközöknek köszönhetően az emberek nagy többsége szoros kapcsolatban áll egymással, egy üzenet
viszonylag kevés továbbítással eljuthat
egyik találomra kiválasztott személytől a másikig. Egy 2003-as kísérletben véletlenszerűen kiválasztott személyek e-maileket kellett továbbítsanak egy olyan célszemélynek, akit ők személyesen nem ismertek, és e-mail címüket sem ismerték; kiderült, átlagosan 5-7 továbbításra volt szükség ahhoz, hogy a levél célba érjen. Mióta a Facebook ennyire népszerű lett, egyes kutatók szerint az átlagos lépések száma már csak 4.
A világot azonban nem mindig hálózták be ennyire a kapcsolatok. Olyan szűk csoportokat leszámítva, mint például az uralkodó elitek vagy például a reneszánsz-kori humanisták, akik egymással sűrűn leveleztek, keveset tudunk az egykor élt átlagemberek ismeretségi hálójáról. Ez főként amiatt nehéz, mert az ipari forradalom előtti időkben az egyszerű emberek életét
csak egészen ritkán dokumentálták.
Az University of Michigan kutatói arra számítanak, hogy ragályos betegségek terjedését vizsgálva következtethetnek az egykori társadalmi kapcsolatokra. A kutatás alapját adó feltételezés az, hogy a betegségek – például a pestis – általában személyes kapcsolatokon keresztül terjedt.
És noha világos, hogy a kis közösségekben a betegség terjedéséhez patkányok és bolhák is hozzájárultak, a kutatók azzal érvelnek, hogy ezek az élőlények mindig emberek „társaságában” tettek meg nagyobb távolságokat, tehát önmagukban nem járulhattak hozzá a nagy pestisjárványok Európa-szerte való elterjedéséhez.
A 14. századi nagy pestisjárvány, amely Európa lakosságának 30-60 százalékát kiirtotta,
csak lassan terjedt.
Legkevesebb három, de akár több évbe is telt, míg a járvány a Délről Észak fele, a mediterrán térségből a skandináv országokig és Oroszországig elterjedt. A kutatók szerint azonban nem a terjedés sebessége a fontos, hanem a mintája.
Márpedig úgy tűnik, hogy a pestis úgy terjedt Európában, mint tintafolt az itatóson: lassan, de kiszámíthatóan növekedett a fertőzött terület, nem figyelhetőek meg gyors áttétek egyik területről a másikra.
A kutatók szerint ez annak a jele, hogy annak idején az egymástól távolabb élő emberek nem álltak szoros kapcsolatban egymással – tehát a világ nem volt olyan kicsi, mint ma. Ma a betegségek egymástól távolabb álló foltokban terjednek, ami annak köszönhető, hogy a fertőzött személyek gyakran utaznak, távoli területekre hordozva a fertőzést.
A kutatók szerint a "behálózott világ" a 19. században alakult ki, akkor, amikor az átlagemberek számára is megfizethetővé kezdtek válni a hosszabb utazások.
Forrás: BBC
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
