2025. december 17. szerda
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A Vatikánból néha látomásokról is be kell számolni

Sólyom István 2013. május 17. 09:50, utolsó frissítés: 10:55

A szigorúan zárt jellegű pápai államból ritkán kerül ki lényegi információ, és akkor sem lehet tudni, ki szivárogtatott és miért - mondta Garzó Ferenc. Az MTI volt római tudósítója szerint hitbéli kérdésekről is lehet tudósítani.


A Vatikánból csak olyan információ kerül ki, amelyet a pápai állam kommunikációja kienged, de nem sűrűn fordulnak elő szivárogtatások. Ha mégis megtörténik, sosem lehet tudni, melyik vatikáni érdekcsoport szivárogtatott – derült ki Garzó Ferencnek, az MTI volt római, vatikáni és bukaresti tudósítójának kolozsvári előadásából. Az 1984-1988 és 1999-2003 között Rómából tudósító Garzó a BBTE kommunikációtudományi karának meghívottjaként beszélt a Vatikán általános politikájáról, egyházpolitikájáról, és PR, valamint kommunikációs kérdéseket is érintett.


Hitről is lehet tudósítást írni

„Ateistaként, meg nem keresztelt emberként furcsa, különös helyzetben találtam magam, amikor közölték, hogy Rómába és a Vatikánba küldenek tudósítani” - vágott bele az újságíró, aki utólag úgy értékelte, hogy nem vallásos meggyőződése csak előnyére vált kiküldetése alatt. Első maradandó tudósítói élménye és dilemmája rögtön az 1999 decemberi Szent Év volt.

„Az egész város fel volt túrva, az utolsó percre készült el minden. A Szent Péter bazilikát is felújították, de hatalmas vita alakult ki, mivel színeket is használtak a festésnél. Két álláspont csapott össze: ugyanis az egyik fél szerint a restaurátorok meghamisították a történelmi valóságot, mivel a bazilika eredetileg komor és szürke volt” - magyarázta.



Érdekes adalékként említette, hogy a Vatikánban zajló diplomáciai események, kétoldalú találkozók tartalmát sohasem hozzák nyilvánosságra, így csupán a kúria által közölt információkra lehet hagyatkozni. Megjegyezte: az erre szakosodott újságírók, szakértők a kremlinológusokhoz hasonlóan képesek kihámozni a diplomácia kódnyelvén fogalmazott szövegekből a lényegi információt. Dilemmát jelentett Garzó Ferenc számára, hogy doktrinális, hitbéli kérdésekről lehet-e, és ha igen, miként lehet tudósítani? Az újságíró szerint lehetséges az ilyen jellegű tudósítás, és ennek legfajsúlyosabb példája a 2005. szeptember 5-én, a Joseph Ratzinger által vezetett Hittani Kongregáció által nyilvánosságra hozott Dominus Jesus nyilatkozat.


A dokumentum elutasította a vallási relativizmusnak azt a tételét, hogy az egyik vallás egyenlő a másikkal. Kimondta, hogy nincs paritás, csak a katolikus egyházon keresztül vezet az út az ökumenéhez. A nyilatkozat tartalma felháborodást váltott ki az olasz világi sajtóban, amely az ökumenikus mozgalomra nézvést traumaként értelmezte azt. II. János Pál pápa ugyanakkor nagyon sokat tett az ökumenéért, legfontosabb megnyilvánulásai között tartják számon, hogy bocsánatot kért a protestánsok és a zsidók elleni bűnökért, és Galileo Galileit is rehabilitálta. A pápa jeruzsálemi zarándoklata a siratófalhoz nagy hatással volt, kérdésként merült fel, hogy ez miként illeszthető a dokumentum szellemiségéhez. A Dominus Jesus bírálói szerint a pápa gesztusai egyszerűen csak látványelemként szolgáltak – magyarázta Garzó.

A megnősült érsek kalandjai és a Fatimai Madonna harmadik titka

Az újságíró két olyan meghatározó ügy részleteit is említette, amelyek annak idején nagy port kavartak. Az egyik Emmanuel Milingo zambiai érsek 2001-es ügye, amely bulváros jellege ellenére alapjaiban érintette a cölibátus kérdését. A főpap feleségül vett egy dél-koreai lelkésznőt, kuruzslásokat ás ördögűző miséket tartott. A Vatikánba kérették, ahol elkülönítették feleségétől, aki azzal vádolta a pápai államot, hogy az fogva tartja a férjét. A főpapot folyamatosan győzködték a Vatikánban, végül II. János Pál karizmája hatott, és az érsek megígérte, hogy minden kapcsolatot megszakít a feleségével. A Vatikán közzé is tette az érsek levelét, amelyben bűnbánatot tanúsított. Emmanuel Milingót végül 2006-ban közösítették ki, miután nős férfiakat nevezett ki püspököknek. Rá három évre pedig a Vatikán a papi rendből is kitaszította.

A másik ügy a Fatimai Madonna 3. titkának és II. János Pál pápa ellen elkövetett 1981-es merénylet közötti összefüggés felvetése. A török merénylő, Ali Ağca ugyanis elfogásakor a Fatimai Madonna 3. titkát ordítozta, és kijelentette, hogy az magyarázatot ad tettére. Az állítólagos fatimai jelenéskor, 1917 júliusában Szűz Mária három jövendölést tárt fel három pásztorgyereknek, amelyből kettőt – a pokol látomása és az első világháború befejeződése, valamint a második világháború kitörése, amennyiben Istent továbbra is megsérti az ember - Lucia, az egyik szemtanú 1941-ben ismertetett. A harmadik titkot nem hozta nyilvánosságra, mivel állítása szerint azzal 1960 utánig várni kellett, ám elküldte Leiria-Fatima püspökének. 1958-ban XXIII. János pápa elolvasta a levelet, ám úgy döntött, hogy nem fedi fel annak tartalmát. Azonban a pápa állítólag küldött az üzenetből a szovjet és amerikai elnöknek, figyelmeztetvén őket a hidegháború veszélyeire. II. János Pál pápa a merénylet utáni lábadozása idején felbontotta a harmadik titkot tartalmazó borítékot, és a pápa magára ismert a szöveg tartalmában. E szerint egy fehérbe öltözött püspök ellen követnek el merényletet fegyveres katonák. II. János Pál pápa a merénylővel is találkozott, ám nem tudni, miről beszélgettek. A titkot 2000 júniusában hozta nyilvánosságra Ratzinger bíboros, a később XVI. Benedek. „Egy látomásról tudósítottam” - mondta Garzó Ferenc.


Mint a filmekben

A volt tudósító kényes témaként említette az ördögűzést, és e kapcsán egy történetet is felelevenített. „Egy audiencián egy ismeretlen nő holt nyelveken kezdett el beszélni, megszállottan közelített II. János Pál pápához. Kérte, menjen ki mindenki a teremből, hogy egyedül maradhasson a nővel, majd kiűzte belőle az ördögöt. Állítólag a pápa több alkalommal is végrehajtott ördögűzést” - mondta. Garzó Ferencnek a Vatikán hivatalos ördögűzőjével, Gabriele Amorth atyával is sikerült beszélnie, aki elmondta, hogy a szimptómák és az ördögűzés folyamata megegyezik az Ördögűző című filmben látottakkal. Papokkal beszélve ők sem tagadták az ördögűzés létét, de nem szívesen beszéltek róla, mivel ezen a téren lejáratta magát az egyház a múltban - tette hozzá.

Garzó zárásként megjegyezte, hogy a katolicizmus globális helyzete a Vatikánban is érződik, a hatvanas években tapasztalt olasz dominancia mára a múlté, az olasz társadalom pedig egyre kevésbé lesz vallási átitatottságú. A Vatikán ma is egy útját kereső, szigorúan zárt jellegű állam.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS