Séta a főtéri fehérneműüzlettől a Lechner-házig
2012. szeptember 14. 12:59, utolsó frissítés: 21:53Népművészeti ihletésű virágdíszek, hullámzó és gömbölyded formák: tíz jelentős épület, amiktől garantáltan jobb kedvünk lesz. És ki is fáradunk.
A 19-20. század fordulójának kolozsvári építészetében a szecesszió nem jutott akkora szerephez, mint például Nagyvárad esetében. A századforduló nagy állami építkezéseihez a történeti stílusokat megfelelőbbnek találták, így inkább a különböző villák és bérpaloták épültek szecessziós stílusban, és főként a város külső kerületeiben/részeiben.
Mivel Kolozsváron a központ nincs tele szecessziós épületekkel, ezért egy kiadós sétára kell számítsunk, és szánjunk rá legalább bő két órát.
A körúttal nem törekedtünk a teljességre: azok az épületeket, amelyek nagyon távol találhatóak a központtól, és nem illeszthetőek be egy folyamatos túrába, inkább kihagyjuk. Ezért marad ki például a Kós Károly tervei alapján épült, a Mócok útja mellett található Kakasos templom is. A körutat kezdjük Kolozsvár főterén, a Szent Mihály templommal átellenben, a Kolozsvári Magyar Konzulátus szomszédságában található Püspöky-háznál.
1. Püspöky-ház
Kolozsvár főterének igazi szecessziós épülete a 21. szám alatt található egykori fehérnemű- és divatáruház. A XX. század első évtizedében készült három szintes ház építtetője Püspöky Miklós.
Az épületet az oromzat sajátos hullámzása, a díszítésként használt mozgalmas, virágokat mintázó kerámiái teszik igazán értékessé. A népművészeti ihletésű virágdíszek a sajátosan magyar, lechneri szecesszió védjegyei. A főtérről a Wesselényi (Regele Ferdinand) utcán haladva megyünk tovább a Szamos-híd irányába a következő épülethez.
2. Astoria szálló
A Ferenc József (Horea) út és a Fellegvári (General Drăgălina) út kereszteződésében található eredetileg szállodának készült épület ma a kereskedelmi és iparkamara székháza. Az 1912-ben átadott, négy szintes épületnek nem ismerjük sem a tervezőjét, sem az építtetőjét. Az egykori szálló jellegzetessége, hogy tartotta a lépést a kor európai trendjével, ami egyébként egyáltalán nem jellemző a kolozsvári szecessziós épületekre, és már felfedezhetőek rajta az első világháború után visszatérő klasszicizáló tendenciák.
Az épület további jellemzője, hogy a klasszikus oszlopfőknek a vájatait, amelyeket kannelurának hívnak, kiterjesztette a homlokzat csíkokra is, vájatolással díszítették az egész homlokzatot. A két oldalt, fent látható női figurák - a koporsószerű idomokban - sem a szecesszió hajlékony nőalakjai, hanem megmerevedett klasszikus testek, amelyek sokkal inkább a szecesszió utáni építészeti stílusra jellemzőek.
3. Uránia-palota
Az Astoria szállóval pont átellenben, a Ferenc József út és a Radák (Dacia) utca sarkán található a túránk következő állomása, az 1910-ben épült Uránia-palota. A háromszintes épületet a kocsigyártó Udvari András megrendelésére a budapesti Kappéter Géza tervezte. A vegyes funkciójú bárház alsó szintjén üzlethelyiségek, az emeleten pedig lakások kaptak helyet. Az épületben működött a város első kifejezetten mozinak épített mozgóképszínháza, amely 600 ember befogadására alkalmas.
A bérház építészeti stílusára főként a bécsi szecesszió volt hatással, vízszintes és függőleges vonalak határozzák meg az épületet. Ki lehet emelni néhány figurális díszítőelemet is, ilyenek az URANIA felirat két oldalán látszódó stukkódomborművek, a klasszikus idomú férfitestek.
Innen indulunk visszafelé a Bocskai (Avram Iancu) tér és a Kossuth (21. Decembrie 1989) utca sarkán található Prefektúra épületéhez, de előbb még megállunk a Széchenyi (Mihai Viteazul) téren.
4. Széchenyi téri bérházak
A Széchenyi tér 4. szám alatti bérháznak nem lehet tudni, ki volt a tervezője és a megrendelője. Az épület az 1910-es években készült el, és a népi építészet, illetve a bécsi szecesszió jegyeit egyesíti. Az épületnek egészen egyszerű geometrizáló külseje van, de a csonka kontyolt tető és a faelemek alkalmazása tipikusan a népi építészetre jellemzőek. A szélső ablakokat keretező vakolatdíszben a szecesszióra jellemző stilizált állatfigurák (bárány, bagoly) láthatóak.
Nem messze tőle, a Széchenyi tér 6. szám alatt található a régi Szamos-hídra vezető utca helyére épült bérház, amelyet a feltételezések szerint a város építettet az 1910-es években. Erre utal ugyanis a homlokzat felső részén található, szecessziós virágdíszítéssel körülvett Kolozsvár címer.
Az épület a magyar szecesszió egy tipikus példája is lehetne, amelyben nem fordultak teljesen szembe az előző stílusirányzatokkal, a historizmussal vagy eklektikával, hanem összeolvasztották a különböző historizáló elemeket és a szecesszió jegyeit. Ezért, az első látásra historizálónak tűnő épületnek - az ablakok beosztása, a homlokzat kiképzése egyértelműen erre utalnak - van néhány szecessziós eleme is. Ilyenek a pillérek lábazatán lévő női fejek vagy a geometrikus motívumokkal díszített oszlopfők.
5. Megyeháza
A céhrendszer helyét átvevő Kereskedelmi és Iparkamara székházának épült Huber József tervei alapján 1910-ben. A jelenleg megyeházaként működő, kétemeletes épület esetében a historizáló elemeket ötvözték a szecessziós elemekkel. A gótikára emlékeztetnek a háromkaréjos kis ablakok, a barokkra pedig a homlokzaton lévő domborművek.
Szecessziós szempontból kiemelkedik a pártázat hullámos kiképzése, de kifejezetten szépek a főbejárat és a pinceablakok díszítései, amelyek francia art nouveau-sek. Az épület belseje is díszesen kiképzett, mindenképp érdemes megemlíteni az előcsarnokban látható női fejet, a kereskedelem és ipar jelvényeivel, a lépcsőház ívesen kiképzett karzatát és a színes üvegablakát, illetve a ritkán megtekinthető dísztermét.
A prefektúrától pedig a Deák Ferenc (Eroilor) megyünk tovább, ahol a kolozsvári szecesszió egyik legszebb épülete található.
Astoria
Uránia-palota
 téri bérház "Pin It")
Széchenyi (Mihai Viteazul) téri bérház
A prefektúra épülete
 utcában "Pin It")
 "Pin It")
6. Pap-ház
A Deák Ferenc utca 42. szám alatt található háromszintes bérházat az 1910-es évek elején építette az ügyvédi kamara akkori elnöke, Pap József. A lechneri és a nyugat európai szecessziónak a keveredése jellemző az épületre.
A pártázat hullámos kiképzése, a népművészeti motívumok az erkélyen és az ablakok körül, illetve az ablakok hullámos kialakítása mind a lechneri szecesszióra jellemzőek, míg a második emeleti erkélyt vállukon tartó hajlékony, aszimmetrikus nőalakok inkább már a francia szecesszió jegyeit viselik magukon. Idegenül is hat a népművészetre jellemző, szimmetrikus díszítés között, ahogyan a lehajló pálmaágakkal az erkélyt tartják.
A Deák Ferenc utcán egyenesen indulunk tovább a Fő tér irányába, majd azt érintve megyünk a Jókai (Napoca) utcában található következő épületig.
7. A Törzs és Ormai vállalat bérháza
A Jókai utca 12. szám alatti bérház 1905-ben épült a Törzs és Ormai csatornázási és vízvezeték-szerelő vállalat megrendelésére. A kétemeletes épület tervezője a csíkszeredai bérházakat is tervező Szász Róbert.
A bécsi vagy geometrizáló szecesszió hatása érezhető nagyon erősen az épületen, amelyen az eresz alatt látható női fej és virágdísz stukkók is szépen kidolgozottak. Bár mindenképp meg kell jegyezni, hogy a homlokzat szimmetrikus elosztása inkább a historizmusra jellemző. Mindenképp ki kell még emelni a virágdíszes és dinamikus kovácsolt vas erkélyt, illetve a bejárati ajtót.
A következő állomást a Majális (Republicii) utca elején találjuk.
8. Majális utcai bérház
A Majális utca 7. szám alatt épült kétszintes bérház tervezőjét a geometrizáló szecesszió mellett leginkább a barokk stílus befolyásolta, erre utalnak az oldal rizalitok, a fal síkjából kiugró oldalsó részek, illetve a különböző díszítőelemekkel és megemelt homlokzattal eltakart manzárdtető is - mindkettő az említett stílusra volt jellemző.
A geometrikus díszítés mellett a növényi elemekkel díszített kovácsolt vas kaput érdemes kiemelni, mint szecessziós stílusjegyet. A Majális utca elejéről sétálhatunk vissza a túránk utolsó állomásához, a Béke (Lucian Blaga) téren található Egyetemi Könyvtárhoz.
9. Egyetemi Könyvtár
Az 1906 és 1907 között épült Egyetemi Könyvtár megtervezésére a kor magyar építészeinek a krémje pályázott, végül hosszas huzavona után Korb Fórist és Giergl Kálmánt választották ki a feladatra.
Az eredeti tervek szerint még neobarokk külsőt mutatott volna az épület, de építés közben megváltoztatták. A döntés hátterében valószínűleg az állt, hogy a magyar állam épp akkor elítélte, és középületek terveinél nem engedélyezte a szecessziós stílus használatát. Ezért az építészpáros a Budapesttől távol fekvő Kolozsváron próbálkozott ezzel a stílussal, mert itt kevésbé tudták ellenőrizni.
Így a neobarokk díszek helyére geometrizáló szecessziós díszítések, leegyszerűsített geometrikus formák kerültek. A könyvtárhomlokzat szőnyegszerű kialakítása - olyan mintha keresztszemes hímzés lenne -, Otto Wagner, a bécsi szecesszió legkiemelkedőbb alakjának volt ez egyik kedvenc megoldása. Mindenképp érdemes megnézni még az előtérben található eredeti, szecessziós csillárokat és az épület egyedi kéményeit is.
10. Lechner-ház
A hivatalos belvárosi szecessziós túra ráadásaként érdemes még megnézni az egyetlen Lechner Ödön tervezte kolozsvári épületet. Az Egyetemi Könyvtártól a Trefort (Victor Babeş) utcán a Hajnal negyed felé kell indulni, majd áttérni a Kert (Louis Pasteur) utcába. Az egyes szám alatt található a Lechner Károly - híres kolozsvári pszichiáter professzor, az elmegyógyászati klinika igazgatója - számára 1900-ban épített villa, amely ma gyerekpszichiátriaként működik.
Kolozsváron egyedi az épület téglaszalagos díszítése, amely a homlokzatot különböző részekre osztja, illetve a zsolnai kerámiával való díszítése is - például a kéményeket lezáró virágdíszek. Ötletes megoldás az épületnél, hogy a kéményeket nem elrejti a tervező, hanem inkább kihangsúlyozza, s ettől égbetörő hatása lesz a háznak.
A szecessziónak az egyik összművészeti törekvése, hogy az épületnél a tervező ne csak a házat, hanem annak berendezését is megtervezze, kezdve az ajtókilincstől egészen a kapuig. Ennél a háznál is így történt, de sajnos az eredeti belső díszítés és a kapu már nem látható. Viszont mindenképp érdemes megnézni az épület hátsó részét is.
A szecessziós séta a Kolozsvári Magyar Napok keretében, Pál Emese művészettörténész vezetésével zajlott. A cikk ennek a sétának egy összefoglalója.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
