A Szent Jobbot néptánc helyettesíti
szerk. 2003. augusztus 20. 19:10, utolsó frissítés: 19:10Noha egyre több helyen tartanak Erdély-szerte #b#Szent István-napi#/b# ünnepséget, e nap mégsem oly mértékben nemzeti jellegű ünnep, mint március 15. Ez azonban érthető, hiszen augusztus 20. története igen hányattatott.
Erdély több magyarlakta településén már egy hete tartanak az augusztus 20.-i ünnepségek. A leglátványosabb rendezvény az az országos néptánc-fesztivál volt, mely Kolozsvárról indult el augusztus 14.-én. A fesztiválra Izraelből, Ciprusról, Lettországból, Felvidékről is érkeztek együttesek a kolozsvári Szarkaláb és a székelykeresztúri Pipacsok néptánc-együttes, valamint a Heltai Gáspár Alapítvány meghívására.
Az immár ötödszörre megszervezett eseményen több helységben is bemutatkoztak a tánccsoportok, népviseletben vonulva fel Kolozsváron, Erdőcsinádon, Székelykeresztúron és Székelyudvarhelyen. Ezután minden csapat előadott egy fél órás programot, bemutatva vidékének táncait, hagyományait. Eközben a háromszéki Perkőn ma zajlik
az évszázados hagyományú búcsú
második napja, közel tízezer zarándok és néző vonult Perkő sziklája alá. Keresztalják egész Háromszékről érkeztek, 12 órakor kezdődött a szentmise, amelyet Csintalan László sepsibarcasági főesperes celebrált. Sepsiszentgyörgyön az István, a király rockopera csíksomlyói előadásának felvételét vetítették le a megemlékezés estéjén.
A lapokban rendszeresen közölt ünnepi megemlékező írások és a számos helyi rendezvény ellenére augusztus 20-a mégis inkább Erdély katolikus vallású vidékeinek ünnepe maradt, és március 15.-tel ellentétben alig öltött nemzeti ünnep-jelleget. Sok helyen tipikusan "a magyarországiak ünnepének" tekintik ezt a napot, amelyen a megemlékezés kimerül az esti tűzijáték megnézésében – tévés közvetítéssel.
Szociológusok, történészek szerint Magyarország állami ünnepének helye a magyar társadalomban sem egyértelmű – bár mindez érthető, ha augusztus 20-a hányattatott történetét átttekintjük. A Szent István-nap és államalapító István király körmenete (mint egyházi és nemzeti ünnep) funkciója a 19. század eleje óta sokat változott – állapítja meg Árpád V. Klimó szociológus a Replika című folyóiratban.
Vallási ünnep, nemzeti ünnep
A modern nacionalizmus kihívása, az állam, az egyház és a társadalom viszonyának megváltozása a 18. század vége óta arra kényszerítette a nagy egyházakat, hogy újrafogalmazzák a vallási identitás és a nemzet viszonyát. Elõször 1819-ben vitte körbe a processzió a budai Vár területén István király jobb kezét, az ereklye, illetve az abban való hit azonban korábbi eredetű.
A magyarországi István-kultusz a 11. században keletkezett, László király uralkodásának idején (1077–1095). A legenda szerint, amikor a szentté avatási eljárás során 1083-ban felnyitották István sírját, sértetlenül találták az "államalapító" jobbját, amit csodának tekintettek. A legendákkal és illusztrációkkal formált Szent István-kép, mely kegyetlen és szigorú, ámde igazságos fejedelmet festett le, inkább az uralom legitimációját szolgálta, semmint a király személyes tiszteletének megalapozását a hívek körében – fogalmaz történeti áttekintésében a kutató.
Az Szent István-ereklyét részben Mária Teréziának köszönhetik a mostani ünneplők, mert a Habsburg-ház császárasszonya a katolikus hit reformációval szembeni terjesztése érdekében elrendelte: a Szent Jobbot a raguzai (dubrovniki) ferences kolostorból, ahová a tatár betörések, majd a török háborúk során menekítették, hozzák vissza Magyarországra. A Szent Jobb így a budai királyi várkápolnába került.
Állami szabályok az ünneplésre
József nádor fõherceg 1819-ben fektette le a körmenet szabályait, és egyben kötelezte a felsõbbség képviselõit az ünnepen való részvételre. A körmenet azonban a forradalomig mégis elsõsorban egyházi, a budai és pesti híveket mozgósító esemény maradt.
A forradalmi kormánynak – Kossuth, Széchenyi és Szemere vezetésével –, valamint Hám János prímásnak a részvétele az 1848. évi Szent István-napi körmeneten azt jelzi, hogy a magyar forradalom vezetõi törekedtek egy nemzeti politikai kultúra és annak megfelelõ szimbólumok kialakítására és meghonosítására, míg az 1867-es kiegyezés után a körmenet egyre több hívõt vonzott a fõváros környékérõl. A középületeket augusztus 20-án 1895-ben lobogózták fel először.
Horthy Miklós kormányzósága idején (1920–1944) nagyvonalúan támogatták az egyházakat. A keresztény-nemzeti ügy középpontjában az ún. "Szent István országa" gondolat állt. Mind a protestánsok, mind a katolikusok bekapcsolódtak az István-kultusz építésébe és kiterjesztésébe. "Szent István országa" mindenekelõtt Magyarország Trianon elõtti állapotát, Nagy-Magyarországot szimbolizálta, és egységes volt az álláspont Trianon elítélésében.
Aranyvonat és 800 ezer résztvevő
1938. augusztus 20-án 800 ezer ember jelenlétében került sor az eladdig legnagyobb szabású Szent Jobb-körmenetre. A jubileum okán ez alkalommal nem csak Budapesten, hanem minden nagyobb városban fölmutatták az ereklyét, amely arany különvonaton utazta be az országot.
A világháború után az amerikai hadsereg a magyar püspöki kar kérésére 1945 augusztusában a Szent Jobbot visszaszolgáltatta, így az ereklye a kommunista rendszer katolikus ellenzékének szimbolikus megerõsítését szolgálta. A Szent István-napi körmenet és ünnep új egyházi és nemzeti arculatának kitalálásában meghatározó szerepe volt Mindszenty József hercegprímásnak.
Kommunista átalakítás
A kommunista párt a hatalomátvétel után megpróbálta a Szent István-ünnepet leváltani, más hagyományokkal helyettesíteni. 1948-ban az ún. "új kenyér ünnepét" rendezték meg augusztus 20-án. Ugyanakkor a körmenetet a rendõrség nem engedélyezte. Az "új kenyér" alapjában véve aratási hálaünnep. 1950-tõl vált augusztus 20-a újra törvényes ünneppé, de e napon "a Népköztársaság Alkotmányát" kellett üdvözölni – szemlézi a diktatúra módszereit a kutató. Sok papot, akik 1948 nyaráig aktívan részt vettek a Szent István-napi körmenet szervezésében bebörtönöztek.
Az ünnep újrafeltámasztása
Az állam és a katolikus egyház közötti ellentét 1956 után is folytatódott, némi enyhülést ebben a viszonyban az 1970-es évektõl lehetett tapasztalni. Szent István-napi körmenetet nyilvánosan, a szabad ég alatt elõször 1988-ban lehetett tartani – zárja történelmi áttekintését a kutató. Majd a külpolitikai keretfeltételek lassú módosulása, amely lehetővé tette, hogy Magyarország óvatosan Nyugat felé forduljon, valamint a belpolitikai változások hozzájárultak az István-kultusz "rehabilitációjához".
1989 után, különösen az elsõ konzervatív kormányzati ciklusban a Szent István-kultusz korábbi rangjára emelõdött. E folyamatnak fontos állomása volt 1991-ben a pápa részvétele a budapesti Szent István-napi körmeneten, amivel jelezni kívánták az ország "visszatérését" a keresztény Nyugathoz – summáz a kutató.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
