Minimál-ötletek a szászfenesi luxusgettó megszépítésére
Sipos Zoltán 2012. április 19. 09:48, utolsó frissítés: 09:48Hogyan tudná a közösség utólag élhetővé tenni a csődös várostervezés és a kapzsiság épített örökségét?
Zsúfoltság, sár, a hangszigetelés teljes hiánya, nulla közösségi élet és állandó ammóniaszag: a Kolozsvár melletti Szászfenesen felépült lakónegyed a kétezres évekbeli fejetlen építkezési boom minden negatív vonását magán hordozza.
Ma már csak az a kérdés, hogy a negyed a hazai vadkapitalizmus egyik szomorú fejezeteként vonul be a köztudatba, vagy pedig egy jó példa lesz arra, hogy a közösség utólag miképp tudja kijavítani a hiányos várostervezést és a befektetői kapzsiságot?
A Superbia suburbia fiatal építészek és képzőművészek projektje, mely a hazai szuburbiákat, külvárosokat tanulmányozza: azokat a negyedeket, melyek az utóbbi bő tíz évben a városok, városnegyedek körül nőttek ki gombamód, és melyeket a hatóságok rendszerint nem, vagy alig szabályoztak.
Miután 2010-ben a csapat a projekttel részt vett a Velencei Építészeti Biennálén, felmerült, valamilyen módon folytassák a megkezdett munkát. Kolozsvári társaság lévén kézenfekvő volt Kolozsvár néhány szuburbiájából kiválasztani egyet, és azt alaposabban körbejárni, illetve a jelenlegi hiányosságokhoz valamilyen módon pótló javaslatokat tenni.
Szászfenes vezetése nyitott az együttműködésre
A választás a Kolozsvár vonzáskörzetében levő Szászfenesre esett, mivel az önkormányzat itt volt nyitott a fiatal tervezőkből és 10-12 építészhallgatóból álló Superbia-csapattal való együttműködésre.
View Larger Map
A csoport a negyed urbanisztikai felmérése mellett ezúttal szociológusokat és antropológusokat is bevont. Ők kérdőívekkel és interjúk segítségével arra kerestek válaszokat, hogy miként viszonyulnak a lakók a jelenlegi állapotokhoz, illetve hogyan látják a jövőt?
2011 novembere folyamán egy workshopot szerveztek Fenesen, ahol a különféle diszciplínák szakértői bemutatták a feltáró munka eredményeit. A felmérések alapján egy tanulmány is született – jelen cikk az itt megfogalmazott észrevételek, meglátások, ötletek rövid ismertetője.
Mi a gond?
Szászfenes lakossága az utóbbi évek építkezési lázának köszönhetően megháromszorozódott. A jelenleg 20 ezer lelket számláló település nagy része egy volt mezőgazdasági területen – a lakótelepen – van összezsúfolva. A terület összképe rendkívül vegyes: szorosan egymás mellé épült tömbházak, sorházak, villák állnak itt, ugyanakkor a telkek egy része máig beépítetlen, illetve nagyon sok az elkezdett, de a gazdasági válság miatt félbehagyott építkezés.
Mivel a telkeken a beruházók a profit maximalizálására törekedtek, egy sor kevesebb nyereséget hozó, de a kényelmes élethez elengedhetetlen dologról „megfeledkeztek”: alig vannak zöldövezetek, játszóterek, parkolók, boltok, mint ahogy a jó minőségű, aszfaltozott bekötőutak, az épületek közötti átjárást biztosító úthálózat is hiányoznak. Mivel a szóban forgó terület túlnyomó része magánkézben van, az önkormányzat utólag nem tud ilyen jellegű beruházásokat eszközölni.
Gyenge minőségű, átgondolatlan beruházások
A kutatómunka során kiderült, a lakótelepre lelkesen beköltözők kezdenek ráébredni a hiányosságokra: például arra, hogy a lakásokat építő cégek gyakran rossz minőségű anyagokkal dolgoztak, és emiatt például a zajszigetelés nem túl jó a tömbházakban. A lakótelep egyik oldalán egy csirkefarm található – ez a farm, eltekintve attól, hogy elzárja az erdő fele a kijárást, átható ammóniaszagot áraszt, amit mindenki érez.
Szászfenesen a szabadidőt sem igazán van amivel elütni: a lakók által említett egyedüli kikapcsolódási lehetőség az erdőbeli piknikezés, illetve pizzázás a település egyedüli pizzázójában.
Nem létező közösség
Közösség sincs: a szociológiai felmérésből kiderült, sok fenesi elsősorban kolozsváriként határozza meg magát. A lakók főként a vonzó lakásárak miatt döntöttek amellett, hogy Fenesre költöznek, amúgy munkájuk, kapcsolathálójuk Kolozsvárhoz köti őket.
Nagyon sokan a szászfenesi tartózkodásukat átmenetinek tekintik. Nekik nem érdekük, hogy megpróbálják a lakótelepet kényelmesebbé varázsolni, vagy a szomszédokkal megismerkedni és valamiféle közösséggé válni.
Gyalogolni nem igazán kellemes a lakótelepen. Járdák nincsenek, és mivel sokszor bekötőutakról sem gondoskodtak a fejlesztők, üres telkeken keresztül, hevenyészett, sáros csapásokon lehet megközelíteni a buszmegállót.
Míg a lakótelep észak-déli irányban jól járható, kelet-nyugat irányban szinte lehetetlen közlekedni. Az utcák nem kommunikálnak egymással, ezért gyakran egyik tömbházból a másikba is csak a főutcán lehet átmenni.
A közösségi terek hiányát különféle improvizációkkal pótolták: a lakók üzletek, kapuk előtt vagy útkereszteződésekben találkoznak, a gyermekek parkolókban, üres telkeken, vagy a befejezetlen épületekben játszanak.
Az interjúkból kitűnik, a fenesiek barátságtalannak, szegényesnek érzik a lakónegyedet. A legnagyobb igény parkokra lenne, olyan helyekre, ahol egy munkanap után sétálni, kikapcsolódni, beszélgetni lehet.
Hogyan lehet javítani az életminőségen?
A Superbia-csapat a felmérés elkészítése után egy sor ötletet, javaslatot fogalmazott meg. Ugyanakkor hangsúlyozzák, a fő cél a helyiek bevonása a munkába, mert csak így érhető el az, hogy a megoldások valós igényekre adjanak választ, hogy egy közösség alakuljon ki, illetve hogy a helyiek magukénak érezzék az ötleteket.
Az elképzelés az, hogy a diákok együtt dolgoznának a lakókkal – megmutatnák, milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre, a gyakorlati kivitelezés azonban a lakók dolga lenne.
A javaslatok megfogalmazásakor az építészek elsősorban a szabad területekre, az épületek között található foghíj-telkek hasznosítására koncentráltak. Mivel a területek magánkézben vannak, minden beavatkozás ideiglenes.
A beavatkozások előtt minden esetben kérik a tulajdonos engedélyét, illetve tisztázzák a használat feltételeit. Az üres telkeket bérelnék, vagy akár meg is vásárolhatnák a környékbeli tömbházak lakói.
Park-hálózat létrehozása a cél
A telkek közül egy néhányat közösségi munkával parkokká, szabadidő eltöltésére alkalmas terekké alakítanak – a cél az, hogy ezekből a kis parkokból később egy egész, gyalogösvényekkel összekötött park-hálózat alakuljon ki.
Az egymás mellett sorakozó tömbházak sivárságát a járdák színesre festésével törnék meg. Ötletes bútorokat helyeznének el, a félbemaradt épületek falaira virágot, a földszinti teraszokra pedig padokat szerelnének. Kis zöldségeskerteket is létrehoznának a tömbházak melletti keskeny, beépítetlen földcsíkokon.
Költségesebb beruházások az önkormányzattal való partnerségben
A rögtönzött ösvényeket, csapásokat megvilágítanák és kis irányjelző táblákat is felszerelnének, a tájékozódást megkönnyítendő. A költségesebb beruházásokat a polgármesteri hivatallal közösen lehetne eszközölni, PPP-rendszerben.
Egy sor közösségformáló rendezvény-ötlet is megfogalmazódott a Superbia-csapat részéről: például cirkuszt lehetne meghívni egy nagyobb méretű, üres telekre, de lehetne hőlégballon-fesztivált, motokrossz- vagy bicikliversenyt szervezni. Gyermekek örülnének egy állat- és kutyakiállításnak, a nyári hónapok idején, például a TIFF keretében egy szabadtéri mozit is be lehetne rendezni valamelyik földterületen.
Egy sor ideiglenes építményt – színpadokat, találkozóhelyeket, sportpályákat, piknikező helyeket – is fel lehetne építeni, ahol tavaszi nagytakarítás-fesztivált, szabadtéri főzést lehetne szervezni, focizással és egyéb játékokkal összekötve.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
