Istenkép és lelki béke: a te válaszaidra is kíváncsiak
kérdezett:Gy. A.
2010. április 22. 13:01, utolsó frissítés: 17:03
Kutatás készül arról, milyen a viszony az istenkép és a lelki egészség között. A netes kérdőív fél óra alatt kitölthető. A felmérésről Robu Magdát kérdeztük.
Az oline felmérést Robu Magda pszichológus, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának tanársegédje végzi, aki jelenleg a doktori kutatásán dolgozik. Ennek része az a kérdőív is, amelyet az interneten bárki kitölthet, természetesen névtelenül, az egyetlen feltétel, hogy őszintén válaszoljon a feltett kérdésekre.
Robu Magda a Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett pszichológusi diplomát, illetve római katolikus hittanár végzettsége is van. A doktorandus képzést 2006-ban kezdte meg a budapesti Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében. Kutatási területe a valláspszichológia, ezen belül is az istenkép fogalma. De foglalkozott a vallásos fejlődés tanulmányozásával, az Istenhez való kötődés vizsgálatával és más valláspszichológiai kérdésekkel. A kutatás céljairól, illetve az online kérdőívről kérdeztük.
Miért választottad ezt a kutatási témát, mire voltál kíváncsi?
Robu Magda: – Kutatási eredményeim segítségével árnyalni szeretném azt a többé-kevésbé előítéletes és sztereotip vélekedést, hogy a vallásos emberek pszichológiai szempontból általában egészségesebbek/kevésbé egészségesek volnának, mint a nem vallásosak. Ez így túlságosan leegyszerűsítő és torzító, mert a vallásosság nem homogén jelenség, az emberek pedig nagyon sokféleképpen megélhetik vallásukat.
Ennek az árnyalásnak egyik lehetősége az istenkép vizsgálata. Személyes megfigyelésem volt az, hogy az Istenről alkotott kép, az Istenről való gondolkodás nagyban befolyásolhatja azt, ahogyan egy személy a világhoz, önmagához és a környezetében élőkhöz viszonyul.
Azt, hogy mennyire könnyen tud megbocsátani másoknak és saját magának, milyen mértékben képes elfogadni a másságot, tud-e szabad lenni döntéseiben, illetve hogy alapvetően bizalommal vagy gyanakodva viszonyul-e a világhoz.
Érdeklődésem alapvetően a pszichológiai és életvezetési tanácsadásban gyökerezik, hiszen keresztény emberekkel dolgozva ezek a kérdések gyakran előkerülnek. Kíváncsi voltam arra, hogy ezek a megfigyelések általánosíthatóak-e akkor is, ha nem csak pszichológiai tanácsadásra jelentkező vagy komolyabb problémákkal küszködő személyeket kérdezek meg.
Bárki, bármilyen felekezethez tartozó személy, illetve ateisták is kitölthetik a kérdőívet?
– Kifejezetten célom is volna, hogy különböző felekezetű személyek válaszoljanak a kérdéseimre. Azt is vizsgálni szeretném ugyanis, hogy van-e különbség az emberek istenképében annak függvényében, hogy milyen vallási háttérrel rendelkeznek, milyen implicit ismeretekkel rendelkeznek Istenről.
Az ateista személyek esetében más a helyzet, mivel sok kérdés kifejezetten az Istennel és vallással kapcsolatos attitűdre és az Istennel való kapcsolatra kérdez rá. Mielőtt elindítottam volna az adatgyűjtést, egy ún. előtesztelési folyamatban önmagukat nem hívőként meghatározó embereket is megkértem arra, hogy próbálják meg kitölteni a kérdőívet, és ők azt jelezték vissza, hogy ezek a kérdések számukra értelmezhetetlenek voltak. Ettől függetlenül bárki válaszolhat a kérdésekre, de alapvetően olyan személyeket céloz meg a kérdőív, akik legalább kis mértékben vallásosnak tartják magukat.
Hogy tapasztaltad, mennyire számítanak tabunak a hittel kapcsolatos kérdések, mennyiben gondolják az emberek úgy, hogy ez teljes mértékben a magánügyük?
– Mivel az adatgyűjtés még folyamatban van, erre csak a részeredmények, illetve előző kutatások tapasztalatai alapján tudok válaszolni. Elvileg minden kutatásban résztvevő személyt fel kell világosítani arról, hogy milyen témájú vizsgálatban vesz részt, illetve arról, hogy anonimitását biztosítjuk, nem kell felfednie kilétét és adatait is bizalmasan kezeljük.
Ha tehát valaki a kérdőívcsomag elején olvasható bevezető után úgy dönt, hogy kitölti, feltételezem, hogy hajlandó a vallással, hittel kapcsolatos vélekedéseit, tapasztalatait valamilyen mértékben feltárni. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy a kitöltésbe belekezdő személyek egy része menet közben „feladja”, akár azért, mert túl nehéznek, akár azért, mert túl személyesnek találja a kérdéseket.
A másik véglet az, amikor valaki nagyon fontosnak tartja hite, vallásossága kifejtését, és akár kérdésenként, akár a kérdőív végén leírja hittel és Istennel kapcsolatos véleményét, gondolatait. Ezek a kiegészítések is hasznosak a kutatás számára, mert egyrészt árnyaltabb képet kapunk az illető személy vallásosságáról, másrészt pedig segítség más kutatások, kérdőívcsomagok kidolgozásakor.
Milyen, akár a gyakorlatban is hasznosítható eredménye lehet ennek a felmérésnek?
– Úgy gondolom, hogy mind a pszichológiai egészséggel, mind pedig a vallásos neveléssel és hittel foglalkozó szakemberek számára hasznos lehet, ha sikerül belátást nyernünk az istenkép milyensége és a lelki egészség közötti összefüggésbe.
Egyrészt megfelelő hitoktatással, pontosabban bizonyos hangsúlyok áthelyezésével a hitoktatásban pszichológiailag „egészségesebb” istenreprezentációk alakulhatnak ki a gyermekekben. Persze ez nem csak a formális hitoktatás, hanem a családban elkezdődő hitre nevelés feladata is.
Másrészt fontosnak tartom azt, hogy a hittel, vallással hivatásként foglalkozó papok, lelkészek számára is előnyös lehet, ha segítséget kapnak annak a felismerésében, hogy melyek azok a jellegzetes torzítások az istenképben, amelyek ahhoz vezetnek, hogy egy személy „megbetegítő” módon lesz vallásos.
Természetesen ezzel nem állítom azt, hogy a vallásnak vagy a hitnek elsődleges célja lenne a lelki egészség megvalósítása, de azt gondolom, hogy a „megfelelően” megélt hit és vallásgyakorlat nagyban hozzájárulhat egy személy megküzdő-képességének, lelki egyensúlyának és jó életminőségének kialakításához és fenntartásához.
Harmadsorban pedig a vallásos kliensekkel dolgozó mentálhigiénés szakember számára is fontos lehet az, ha ért bizonyos összefüggéseket, melyek a különböző problémák kialakulásában vagy fenntartásában szerepet játszanak.
A kérdőív itt tölthető ki!
Robu Magda nevében is köszönjük a segítséget!
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
