Folyton ismétled magad? A hiba a rendszerben van
Dezde Móni 2010. január 18. 16:09, utolsó frissítés: 16:09Miért emlékszünk sokkal inkább arra, hogy kitől hallottunk egy információt, mint arra, hogy kinek adtuk tovább? Van megoldás a kínos helyzetek elkerülésére.
Mindannyiunk számára ismerős élmény, amikor azon kapjuk magunkat, ugyanazt a történetet sokadjára meséljük el valakinek. Pszichológusok most azt vizsgálták, mi állhat a szociális interakcióinkat megkeserítő jelenség hátterében.
Egyáltalán nem alaptalan az attól való félelmünk, hogy ismételni fogjuk magunkat – derül ki a Psychological Science tudományos szaklapban megjelent kutatásból, amelyet a New York Times ismertetett. Nigel Gopie, a torontói Rotman Research Institute kutatója azt állítja, a memóriának ez a hibája nemcsak az idősebbeket, de a fiatalokat is éppúgy érinti.
Nem csak kínos, káros is
A pszichológusok korábban sokat tanulmányozták a memória különböző formáit, a hosszú- és rövidtávú memóriát, az explicit (vagyis könnyen felidézhető, szavakban kifejezhető memóriát), vagy a nehezen kifejezhető, implicit memóriát (mint pl. amilyen az autóvezetés). Ugyancsak részletesen vizsgálták az önéletrajzi emlékezetet, vagy az ún. forrás-memóriát – vagyis hogy képesek vagyunk emlékezni arra, hogy egy információt honnan szereztünk meg: egy könyvből vagy a rádióból, egy kollégától vagy a szomszédtól.
De eddig viszonylag kevés figyelmet szenteltek annak, amit Dr. Gopie és szerzőtársa, Colin M. MacLeod, az ontariói Waterloo Egyetem kutatói „célmemóriának” neveztek. Vagyis a tudást arról, hogy az állításunk kinek a fülében landolt. Bár az infó forrása kétségtelenül kulcsfontosságú, az sem egészen mellékes, kinek adjuk tovább.
Sztoriink, vicceink, pletykáink fontos részét képezik a szociális identitásunknak – állítják a pszichológusok. Ismételni magunkat nem csak egyszerűen kínos, hanem káros is lehet: gondoljunk csak a diplomatákra, notórius hazudozókra vagy egy olyan helyzetre, amikor nagyon fontos, hogy megőrizzünk egy titkot.
Morris Moscovitch, a University of Toronto pszichológusa szerint az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az emberek sokkal gyakrabban figyelik és ellenőrzik a forrást, rákérdezve arra, hogy pontosan ki mondta. Viszont meglehetősen kevés a feedback arról, hogy kinek adtuk tovább.
Mondd el Madonnának!
A Dr. Gopie és Dr. MacLeod által végzett egyik kísérletben a Waterloo Egyetem 60 diákja vett részt: 50 különböző állítást (pl. a garnélarák szíve a fejében található, a férfiak 8%-a színvak) 50 híres ember arcával társítottak (mint pl. Madonna vagy Oprah Winfrey). A tanulók fele a tényeket az egyik híresség arcának „mondta el”, hangosan felolvasva azt, amikor a fotó megjelent a számítógép képernyőjén. A tanulók másik fele csendben olvasta el az infókat, és röviddel ezután mutatták meg neki egy-egy híresség fotóját.
Ezt követően memóriatesztet végeztettek velük, amelyben arc-állítás párokból kellett választaniuk. Azok a diákok, akik korábban azt szimulálták, hogy egy sztárral közlik a tényt , 16%-kal rosszabbul teljesítettek, mint a másik csoport. A kutatók következtetése az volt, hogy a kimenő információ kevésbé kapcsolódott a kontextushoz (ebben az esetben a személyhez), mint a bejövő infó.
Egy másik kísérletben ugyanezt az arc-tesztet ismételték meg, egy fontos különbséggel: az állítás, amit a hírességgel hangosan közölniük kellett, valamilyen személyes információ volt (pl. hogy a csillagjegyem halak). Ebben az esetben a célmemória az előbbi kísérlethez képest is jelentősen romlott.
A pszichológusok szerint a következő lépés az lenne, hogy a kísérletet úgy módosítják, hogy valamely nagyon érzékeny és kényes személyes információ közléséről legyen szó. Hiszen a hétköznapi tapasztalat szerint ilyen esetekben az emberek nagyon figyelnek arra, hogy kinek adják tovább. Arra, hogy ez hogyan befolyásolhatja a célmemóriát, egyelőre még nincs válaszuk.
Vigasz a feledékenyeknek
A pszichológusok szerint a hajlamunk, hogy elfelejtjük, kinek mit mondtunk el, inkább arról tanúskodik, hogyan működik az egészséges memória. Ráadásul a folyton ismételt sztorik nem mindig zavaróak vagy szociálisan redundánsak. Ha elég gyakran ismételik őket, akkor rituálé vagy idővel elbeszélt történelem lesz belőle – véli Dr. Gobie.
Hogyan védhetjük mégis ki ezt a rendszerhibát? Azok, akik szakmájukból kifolyólag nagy energiát fektetnek abba, hogy megjegyezzék, kikhez jutott már el az információ – eladási ügynökök, lobbisták – gyakran szóban is emlékeztetik magukat arra, hogy kihez beszélnek: „Mondtam már neked, János, hogy micsoda fantasztikus ajánlatom van!” Ez lehet az egyik módja annak, hogy később könnyebben emlékezzünk rá.
És pontosan ezt derítette ki a két kutató is egy harmadik kísérletben, amelyben arra kérték a résztvevőket, hogy hangosan mondják ki annak a hírességnek a nevét, akihez éppen beszéltek, pl.: "Figyelj, Oprah Winfrey, ..." Ez pedig, mint az eredmények mutatják, valóban megnövelte a célmemória pontosságát.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
