2026. november 6. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

NASA találmányok, melyeket minden nap használunk

összeállította: Dunai László 2010. január 15. 15:14, utolsó frissítés: 17:29

A láthatatlan fogszabályzót, a füstérzékelőt, az otthoni víztisztító berendezéseket és a jó futócipőket is az Amerikai Űrkutatási Hivatal mérnökeinek köszönhetjük.


Összeállításunkban olyan technológiákat vagy anyagokat választottunk ki, melyeket az amerikaiak űrhajózáshoz használtak, de néhány szemfüles cég jóvoltából mára mindennapjaink részévé váltak.

A láthatatlan fogszabályzók egy TPA-nak nevezett anyagból vannak (translucent polucrystalline alumina - átlátszó polikristályos aluminium-oxid). Az anyagot a NASA és a Ceradyne cég közösen fejlesztette ki, hogy megvédjék az űrrepülők infravörös antennáit a hőkövető rakéták érzékelőitől.

Az Unitek egy új fogszabályzón dolgozott, amely jobban néz ki, mint a csillogó fém-fogszabályzó. Mikor tudomást szerzett az anyagról és megállapították, hogy a TPA jól bírja a terhelést, ráadásul átlátszó is, egy csapásra az egyik legsikeresebb fogtechnikai termékké vált.



1972-ben az Egyesült Államokban kötelezővé tették a műanyag szemüveg-lencsék használatát, mert könnyebbek és olcsóbbak voltak, mint az üveg, ráadásul az ultraibolya-sugarakat is hatékonyabban nyelték el, azonban volt egy gyenge pontjuk: könnyen karcolódtak.

Mivel az űrszemét könnyen megsértheti az űrhajósok sisakját, ezért a NASA egy olyan védőanyagot fejlesztett ki, melyet nem lehet megkarcolni. Ennek a technológiának a licencét vette meg a Foster-Grant napszemüveg gyártó cég, melynek köszönhetően a karcolással szemben tízszer ellenállóbbakká váltak a speciális bevonattal kezelt lencsék, mint a normál társaik.

A NASA találta fel azt a szivacsszerű anyagot (open cell polyurethane-silicon), amit azért tettek az űrhajósok ülésébe, hogy csökkentsék landoláskor fellépő hatalmas erőhatásokat.

Az anyag felszíne azzal az egyedi tulajdonsággal rendelkezik, hogy egyenletesen tudja elosztani a rá eső terhelést. Ráadásul ha tíz százalékra préseljük össze az anyagot, akkor is visszanyeri eredeti formáját.

Manapság párnák, motorülések készítéséhez szokták használni, valamint az orvostudományban is nagy szerepe van, ennek az anyagnak a segítségével szokták levenni a terhelést a betegek egyes testrészeiről.



A holdraszálláskor alkalmazott cipők felépítését hamar átvette a cipőipar. A NASA egy olyan cipőt tervezett Neil Armstrongnak és társainak, mely könnyen szellőzik, és lépéskor nagyobb lendületet ad az űrhajósoknak.

A cipőgyártók ennek a technológiának a segítségével olyan lábbeliket kezdtek el gyártani, melyek kevésvé terhelik meg a lábat. A KangaROOS amerikai cég a 80-as években olyan talppal gyártotta cipőit, mely képesek volt a terhelést egyenletesen eloszlatni a talp egész felületén, és ráadásul az energia egy részét lépéskor visszaadta a lábnak.

A műholdak folyamatos fejlesztése révén a NASA-nak nagy szerepe volt a kommunikáció felgyorsulásának fejlődésében is.

Manapság több mint 200 ilyen szerkezet kering a világűrben, melyeknek köszönhetően a világ másik pontjára tudunk telefonálni, más országokból sugárzó tévécsatornákat tudunk nézni, de az autót is elnavigálhatjuk segítségével.

Az infravörös hőmérőt 1991-ben dobták piacra. A Diatek egyszerűsíteni akarta a testhő mérésének folyamatát, így egy gyors és egyszerű technológiát kezdett el keresni. Így találtak rá a NASA módszerére, mellyel a csillagok hőmérsékletét mérik.

Az infravörös hőmérő a dobhártya által a hallójáratba juttatott energia mennyiségéből számítja ki a testünk hőmérsékletét. Mivel a dobhártya a test belsejében található, ez a módszer nagyon pontos, a hőmérővel pedig kevesebb, mint 2 másodpercbe kerül a mérés.



Az első űrbázist, a Skylab-ot 1970-ben kezdték el fejleszteni. Az asztronautáknak létfontosságú volt, hogy érzékelni tudják a füstöt, hiszen ahol füst van, ott tűz is van.

Így a NASA a Honeywell Corporationnel karöltve megalkotta az első füst-érzékelőt, mely állítható érzékenységű volt, hogy elkerülhetővé váljanak a téves riasztások.

Az első kereskedelmi forgalomba került szerkezetbe egy americium-241 nevű rádioaktív anyag került, mely a levegő részecskéivel reagálva elektromos áramot termel, a füstrészecskék hatására pedig az áramtermelés megszűnik, és beindul a riasztás.

Szintén a NASA-nak köszönhető az az egyszerűnek hangzó, ám annál nagyszerűbb találmány, mely biztonságosabbá teszi a közlekedést.

A hatvanas években az űrrepülők sokszor nedves talajra kellett leszálljanak, a tudosók pedig, hogy elkerüljék a megcsúszást, sekély kis barázdákat húztak az aszfaltba. Ezek elvezették a vizet, jobb tapadást biztosítva a landoláskor. A technológiát hamarosan az útépítő-ipar is átvette.



A vezeték nélküli szerszámok feltalálásában is nagy szerepe volt az Amerikai Űrkutatási Hivatalnak. A holdraszálláskor az űrhajósoknak egy olyan szerkezet kellett, mellyel könnyedén tudtak kőzetmintákat begyűjteni, ezért a NASA és a Black&Decker kifejlesztett egy porszívóhoz hasonló, vezeték nélküli szerkezetet.

Bár az akkumulátorral rendelkező fúrókat ezidőtájt már lehetett kapni, a kísérlet sokat segített a vezeték nélküli eszközök (pl. porszívók, fúrók) kifejlesztésében.

A víz szűréséhez szükséges technológiát is a NASA-nak köszönhetjük. Egy olyan filterre volt szükségük, mely hosszú időn keresztül képes tisztított vizet szolgáltatni. A szűrőben speciális faszén van, amely ezüstionokat tartalmaz, ezek segítségével pedig a baktériumok semlegesülnek, és a további szaporodásukat is meggátolja a szűrő.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS