Hogyan reagálunk a katasztrófákra, és miért?
2009. december 26. 10:18, utolsó frissítés: 10:18Mi befolyásolja a sokkhatás mértékét, amit egy tömegkatasztrófa vált ki az emberekben? Erre a kérdésre talált választ egy kutatás.
Emberek milliói halnak meg évente a világon balesetek, terrortámadások, háborúk, járványok, természeti csapások miatt – és az előrejelzések szerint a klímaváltozás csak növelni fogja a katasztrófák számát. Egy londoni kutatócsoport azt vizsgálta, hogyan reagálnak ezekre a halálesetekre a különböző országokban, földrészeken élő emberek.
Az ESRC Centre for Economic Learning and Social Evolution (Gazdasági Tanulási és Társadalmi Evolúciós Központ) arra a következtetésre jutott: az emberek viszonyulása a katasztrófákhoz nagyban függ attól, hogy
mennyi halálesetről szóló hír jut el hozzájuk.
A magától értetődő feltételezés az volna, hogy a közösség reakcióját nagymértékben befolyásolja a halálesetek száma: a többmillió életet követelő csapás erősebb érzelmeket vált ki, mint tucatnyi haláleset. Azonban korábbi kutatások már kimutatták, a reakció erőssége idővel csökken. Azaz ahogy egyre több és több halálesetről számolnak be a híradók, az utolsó néhány ezer áldozat halála kisebb sokkhatást jelent, mint az első néhány ezeré.
A jelenség okait máig sem sikerült kideríteni, ám a londoni kutatók, Christopher Olivola és Namika Sagara eredményei segíthetnek magyarázatot találni rá. Bebizonyították, a katasztrófák által kiváltott reakció azon múlik, milyen, hasonló eseményekre vonatkozó emlékekkel rendelkezik egy személy vagy egy közösség.
Az emberek összehasonlítják az emlékezetükben élő katasztrófákat a legfrissebb eseménnyel, és ez alapozza meg viszonyulásukat a halálesetekhez. Vagyis a csapásokhoz való viszonyulásunk relatív, és nagyrészt személyes élményeinktől függ.
Olivola és Sagara szerint úgy döntjük el, mennyire súlyos egy katasztrófa, hogy összehasonlítjuk a halálesetek mennyiségét azokkal az adatokkal, amelyekre korábbi csapásokból emlékszünk. A megítélésünk nem abszolút értékeken alapul, hanem egész egyszerűen azon, hogy találkoztunk-e már (és ha igen, hányszor) az aktuális katasztrófánál szúlyosabb eseménnyel. Ez pedig nagymértékben a környezetünktől függ.
A kutatás szerint a csökkenő érzékenység azzal magyarázható, hogy a legtöbb, általunk hallott hír
olyan balesetekről szól, amelyek kevés életet követeltek.
Egy olyan országban, ahol ritkák a tömegkatasztrófák, egy közepes méretű baleset híre erős sokkhatást okoz. A hatás azonban gyorsan gyengül, akkor is, ha az újabb hírek még több áldozatról számolnak be.
Viszont olyan országban, ahol gyakoriak a sok emberéletet követelő csapások, első látásra úgy tűnhet, az emberek kevésbé érzékenyek egy közepes méretű katasztrófáról szóló hírre. Ugyanakkor jellemző, hogy érzékenyebben reagálnak a nagyobb katasztrófák méretei közötti különbségre. Az utóbbi viszonyulás jellemző a több katasztrófának kitett Indiára vagy Indonéziára, míg Japánban vagy Amerikában a lakosság érzékenysége gyorsan csökken, ahogy egyre több áldozatról érkeznek hírek.
A kutatók úgy vélik, eredményeik hasznosak lehetnek a kormányok, segélyszervezetek vagy a sajtó számára, amikor katasztrófákról kell hírt adni vagy adományokat gyűjteni a károsultak számára. “Például úgy tűnik, a gazdag országok lakossága, akiknek van lehetőségük segíteni a tömegkatasztrófák áldozatainak, a leggyakrabban csökkenő érzékenységgel reagál ezekre a katasztrófákra” - fogalmazott Olivola.
Forrás: Science Daily
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
