2026. október 27. kedd
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Csökkentsd 90%-kal fűtésszámlád: építs passzív házat!

Sipos Zoltán 2009. december 10. 12:48, utolsó frissítés: 2009. december 11. 09:56

A technológia nem bonyolult, de nagyfokú precizitást igényel. Világszinten 15-20 ezer ilyen épület létezik, Romániában még csak néhány.




Tapasztalt, sokat látott hazai építészek minimum a szemöldöküket ráncolják (rosszabb esetben gúnyosan nevetnek), hogyha valakitől azt hallják, olyan házat szeretne építeni, melyet egyáltalán nem, vagy csak egészen kis mértékben kell fűteni. Valószínű, hogy rögtön előkerülnek a képletek, mellyel az építész bebizonyítja, a termodinamika törvényei egyszerűen nem teszik lehetővé, hogy egy test a végtelenségig megtartsa hőmérsékletét.

Pedig a passzív ház koncepció – kis túlzással – erről szól, és a világon mintegy 15-20 ezer ilyen ház épült már meg. Nem utópia tehát, bár Romániában még csak egészen kevesen hallottak passzív házról, és még kevesebben tudják pontosan, mit is jelent. Ez persze nem csoda: mi még a bio, öko és környezetbarát címkéket is teljesen véletlenszerűen, nagyjából egymás szinonimájaként használjuk olyan dolgok és tevékenységek jelölésére, amelyekről mi, vagy a marketingesek úgy gondolják, hogy az nem vagy csak kevéssé károsítja a környezetet.

Így kaphat például “eco” címkét egy jövőre megjelenő, amúgy teljesen hagyományos benzinmotorral rendelkező terepjáró, vagy így kerülhetnek a szupermarketben elkülönített polcra a “bio” márkajelzésű tejtermékek, melyek nem tudni mitől lettek bio-k, hiszen az egyedüli észrevehető különbség a többi tejtermékhez képest két-háromszoros áruk.




A passzív ház (Passivhaus) valójában egy energiahatékonysági standard, melynek különféle építési technikákkal és technológiákkal lehet megfelelni. Az e standard szerint épült épületek annyira jó szigeteléssel rendelkeznek, hogy egy hagyományos építménynél


75-95%-kal kevesebb energiát igényelnek fűtésre.

Rendszerint nem is szükséges hagyományos értelemben vett fűtőrendszert szerelni egy passzív házba – a lakók testének a hője, vagy az elektromos berendezések által termelt hő is képes kellemes szinten tartani a szobák hőmérsékletét. Egyébként a passzív házak fekvését is úgy tervezik, hogy a Nap melegét a lehető legjobban ki lehessen használni.


Ökoépítészet-sorozatunk korábbi részei:

>> Ökoépítészet: eszik vagy isszák? >>

>> Földház-workshop a Déli-Kárpátokban >>

>> Szigeteljük a tömbház falait. De hogyan? >>

Az ablakok szigetelési megfontolásból nem nyithatók; a légcserét szellőző berendezéssel kell megoldani, mely ún. hőcserélővel van ellátva. Ennek lényege, hogy a lakótérből, a fürdőszobába és a konyhába szerelt elszívón át távozó, elhasznált meleg levegő átadja melegtartalmának nagy részét a friss levegőnek, melyet a hálóba, nappaliba és a többi helyiségbe fújnak be. A ház téli fűtését és nyári hűtését is egyaránt a hőcserélő oldja meg, ennek működtetéséhez pedig annyira kevés energia szükséges, hogy azt megújuló energiaforrásokkal fedezni lehet.



A passzív ház-technológia egyik romániai úttörője Molnár Péter: az építész vállalkozása, az Ecocald olyan polisztirén elemeket (ICF, Insulated Concrete Form, hőszigetelt vasbeton) forgalmaz, melyekből könnyen és meglehetősen gyorsan fel lehet húzni a passzív ház falait.



Molnár Péter irodájában (és egyben bemutatótermében) van is néhány ilyen elem: a polisztirénből fröccsentett, belül üres, téglához hasonló zsalu-elemeket legóként kell egymásra rakni és rögzíteni – majd vasalni kell, a végén pedig a belső üreget betonnal kell kitölteni. “Igen könnyű ezekkel az elemekkel építkezni, hiszen precízen illeszkednek. Azonban az építőknek is igényesen kell dolgozniuk vele” – mondja Molnár.

A Nyugatról hazatért üzletember rögtön tisztázza, ő jelenleg passzív ház építéséhez szükséges anyagokat forgalmaz. A koncepciót Kolozsváron egy ügyfelének eladta, ám az építést rábízta az általa meghívott külföldi, erre szakosodott cégre. A szerzett tapasztalatok alapján partnereivel még a tavasszal belevág a második kolozsvári passzívház építésébe is. Amúgy


Romániában nincsen túl sok passzív ház:

Molnár Péter ismer néhány kolozsvári épületet, amelyek majdnem passzív házak. Az általa eladott kolozsvári épület benne van a nemzetközi passzívház jegyzékben; a darmstadti Passivhaus Institut általi minősítés pedig már folyamatban van.



Híradások szerint Csíkszereda mellett is épülőben van egy passzív ház, továbbá valahol Bukarest mellett van egy iroda- meg egy családi ház, melyek szintén benne vannak a passzívház jegyzékben.

Az üzletember szerint nem is az a lényeg, hogy mindenki passzív házat építsen. “A passzív ház olyan, mint az autók közt a Forma 1: a legújabb, legigényesebb és legdrágább fejlesztéseket tartalmazza, melyek nem hozzáférhetőek mindenki számára” – mondja, majd a szobában található, különböző vastagságú polisztirén-téglákra mutat. A legvastagabb a passzív házhoz szükséges, de már közepes vastagságú ICF-elemekkel is lehet olyan házat építeni, mely nem kerül többe mint egy téglaház, ugyanakkor pedig feleannyi fűtést igényel.



“A lényeg, hogy az emberek fejében elültessük a gondolatot, hogy az energiaforások végesek, takarékoskodni kell” – mondja, majd kifejti, egy faház, szalmabála-ház vagy akár gyapjúval szigetelt ház (a gyapjú Németországban és Új-Zélandon népszerű) is lehet nagyon jó energiatakarékos épület – a betonnal töltött polisztirén-elemek valójában akkor megkerülhetetlenek, hogyha a megrendelő többemeletes épületben gondolkozik. Molnár Péter ugyanakkor figyelmeztet, hogy


egy passzív ház életmód-váltást is feltételez:

egy passzív házban is lehet energiapazarlóan élni – mondja. A takarékosság jegyében hozzá kell szokni, hogy a szobák nincsenek túlfűtve, az elektromos berendezéseket csak akkor használják, ha az valóban szükséges, az autót pedig megpróbálják racionálisan kihasználni: minél többen utaznak egyszerre, vagy autóbusszal, biciklivel közlekednek – sorolja az építész.



Molnár szerint egyik kliense leginkább a nem nyitható ablakokat furcsállta, de például az elektromos tűzhely használata is megszokást igényel. Mindezért viszont kárpótol a ház egyenletes, huzatmentes klímája, ahol minden tárgy felveszi a környezet hőmérsékletét: nem fordulhat elő például, hogy az ágynemű vagy egy szék karfája hideg.

Az építész hangsúlyozza, a szellőztető berendezés minden szigetelt és hőszigetelő ablakkal (termopán) ellátott épület kötelező felszerelése kell(ene) legyen. Eme hővisszanyerő ventillációs berendezésnek köszönhetően a páratartalom is mindig ideális. A penész vagy állott levegő ilyen berendezés mellett ismeretlen. A szellőztető rendszert gyakran pollenszűrővel is ellátják, úgyhogy allergiások számára ideális egy ilyen ház. Egy elkészült passzív ház ugyanakkor


szemre semmiben nem különbözik egy “normál” épülettől

– így Molnár. A vállalkozó szerint az energiatakarékos épületekkel kapcsolatos attitűdök is változnak: míg 5-6 éve még mindenki bolondnak nézte, amikor polisztirénból készült zsalutéglákat kezdte bemutatni Romániában, ma már nagyrészt ismerik a technológia lényegét, és főként az árakról érdeklődnek.

Daniel Tăbăcaru, egy román származású, Norvégiában élő építész árnyalja a képet. E-mailben elküldött kérdéseinkre akkor válaszolt, amikor épp útban volt a dániai Aarhusba, egy, a passzív házak tervezéséhez szükséges képesítés megszerzéséért.


Szükségesek-e különleges eljárások egy passzív ház felépítéséhez? Vagy elegendő egy “normál” házhat ellátni kiváló hőszigeteléssel?

arh. Daniel Tăbăcaru: – A kiváló hőszigetelés csak egy része egy passzív ház felépítésének. A passzív házak elvi alapjai nagyon egyszerűek, éppen ezért terjedtek el széles körben a jelenlegi rendszerek alternatívájaként. Egy passzív háznak alapvetően három feltételnek kell megfelelni: a hőveszteségeket minimálisra kell csökkenteni nagyon alapos hőszigeteléssel, valamint a hőhidak kiiktatásával. Egy szellőztető és hőcserélő rendszert kell beépíteni, valamint fontos a tájolás, hogy ki lehessen használni a Nap energiáját.



Úgy tudom, jelenleg az ICF (Insulated Concrete Form, hőszigetelt vasbeton) a legelterjedtebb anyag a passzív házak építésére. Léteznek-e más anyagok is? Lehet-e például vályogból passzív házat építeni?

– Sajnos tudom hogy a hőszigetelt vasbeton a legelterjedtebb Romániában, azonban világszinten távolról sem ez a legnépszerűbb. Az utóbbi időben egyre jobban elterjednek az előregyártott, moduláris szerkezeti elemekből készülő passzív házak. Ezeknek az az előnye, hogy nagyon hatékonyan, a gyártás folyamán lehet ellenőrizni az összes részletet, és nem kell figyelembe venni az időjárási viszonyokat a ház építése során.

Romániában is vannak cégek, melyek előregyártott elemeket használnak, de sajnos a faházak Romániában nagyon népszerűtlenek, néhány '90-es évekbeli, félresikerült próbálkozás miatt. Ami a vályogot illeti, nem tudok arról hogy építettek volna már ebből passzív házat. Személy szerint úgy gondolom, nem könnyű, de jól átgondolt részletekkel nem lehetetlen vályoggal is elérni az előírt légzáró képességet.


Mi a legnagyobb kihívás egy passzív ház építésekor? Léteznek-e különleges előírások, vagy ki-ki saját kezűleg is belevághat egy ilyen vállalkozásba?

– Mint már mondtam, ez nem egy bonyolult rendszer, azonban néhány alapelvet precízen be kell tartani. Nagyon fontosak a részletek, egy-egy hiba az egész koncepciót veszélybe sodorhatja. Éppen ezért jó, hogyha egy olyan személy épít passzív házat, akinek van tapasztalata. Aki ragaszkodik ahhoz, hogy maga építse a házat, annak az előregyártott elemekből készülő épületben kell gondolkodnia. Ezeket össze lehet szerelni saját kezűleg.


Mi az értelme a Passivhaus Institut (PHI) által kibocsátott energiahatékonysági vizsgálatnak a passzívház felépítése után? Miben áll a különbség egy egyszerű energiahatékonységi audithoz képest?

– A PHI-audit illetve akkreditáció főképp a tervezés minőségének a biztosítására, valamint a uniós energiahatékonysági pénzalapok lehívásához szükséges. A PHI-vizsgálatot akkor is érdemes megcsinálni, hogyha építőcéggel dolgozunk és a szerződés egy passzív ház felépítéséről szól – így az építő egy független audittal igazolhatja, hogy teljesítette a szerződésben vállalt feltételeket.

Másrészt egy egyszerű energiahatékonységi vizsgálat nem elegendő a passzív házak tervezési és kivitelezési hibáinak a beazonosítására – ehhez mindenképpen egy passzív ház-szakértő szükséges. Egy ilyen, az építkezés során végzendő audit arra is jó, hogy a hibákat menet közben ki lehessen javítani – amikor már kész a ház és fény derül egy sor hiányosságra, már nagyon nehéz bármit is rendbehozni.



Hogyan dönti el egy építész a klienssel együtt, hogy passzív, aktív vagy éppen szolár házat építenek? Melyek a pro- és kontra érvek?

– Ezt mindenképp a tervezési stádium elején kell eldönteni, ugyanis nagyon nehéz egy már megépült házat átalakítani. A passzív ház mellett szóló fő érv az energiaárak várható emelkedése. Egy passzív ház akár 85%-kal kevesebb energiát használ fűtés/hűtésre, épp ezért hogyha az energiaárak emelkedni kezdenek, ezek az épületek logikus alternatívává válnak.

Az alacsony fenntartási költségek mellett további érv a passzív házak kényelme, és szempont az is, hogy ha a tulajdonos napelemek és/vagy napkollektorok felszerelése mellett dönt, akkor teljesen függetlenné lehet válni az elektromos hálózattól.

Az ellenérv a valamivel magasabb ár: egy passzív ház átlagosan 10%-kal nagyobb kezdeti befektetést jelent a hagyományos, hasonló méretű házakhoz képest. Persze hogyha hosszú távú befektetésként tekintjük, akkor az építési pluszköltségek már 10 év alatt megtérülnek az alacsony fenntartási költségek révén.


Hogyan néz ki a norvégiai passzív ház-piac? Mekkora a piaci részesedésük a passzív házaknak, árban hol állnak és mennyire népszerűek?

– Norvégiában relatív újnak számít a koncepció, azonban egyre érdekesebbé válik az energiaárak emelkedésével és a környezettudatos életmód terjedésével. Úgy gondolom, ezekben az években tudatosítjuk, hogy a korlátlanul rendelkezésre álló, olcsó, fosszilis energiahordozókból nyert energia hamarosan elfogy. És erre a változásra nem valamikor a távoli jövőben, hanem a mi életünk folyamán, 10-15 éven belül sor fog kerülni. Így a legolcsóbb megoldás az energiamegtakarítás – 1 kilowatt el nem fogyasztott energia többet ér, mint 3 kilowatt, a legkörnyezetbarátabb technológiával előállított energia.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS