Emberszerűen hibáznak a kutyák
kérdezett:Gy. A.
2009. november 02. 09:27, utolsó frissítés: 09:27
Miért viselkednek bizonyos helyzetekben a csecsemőkhöz hasonlóan a kutyák? A választ magyar tudósok a közös evolúciós múltban keresik. #b#Topál József#/b# etológust kérdeztük.
A Science tudományos lap szeptemberi számában jelentek meg annak a magyar kutatók által végzett vizsgálatnak az eredményei, amely a csecsemők és kutyák kommunikációs érzékenységének hasonlóságát vizsgálta, és mutatott ki érdekes párhuzamokat.
A kísérletek során azt az egy évnél fiatalabb csecsemőkre jellemző viselkedést vizsgálták, amelynek megfelelően a gyerek szeme láttára többször ugyanarra a helyre rejtenek egy játékot, azt követően már hiába teszik – szintén jól láthatóan – egy másik helyre, a csecsemők mégis a korábbi, megszokott helyen fogják azt keresni.
(A film illusztráció, egy hasonló csecsemős kísérlet a YouTube-on)
A kutatócsoport szerint a meglepőnek tűnő bakira a magyarázat az, hogy a csecsemők a feladatot nem keresési, hanem tanulási helyzetként értelmezik, vagyis egyfajta szociális tanulási helyzet áll elő, amelyben az átadott, elsajátítandó információnak éppen azt tekintik, hogy a tárgy az első helyen található. A kutatók most arra voltak kíváncsiak, hogyan viselkednek a kutyák hasonló kísérleti helyzetben.
A kutatást Topál József, az MTA Pszichológiai Intézetének munkatársa végezte, az ELTE Etológiai Tanszékének munkatársaival, Miklósi Ádámmal és Erdőhegyi Ágnessel, valamint a CEU Cognitive Development Center kutatóival, Gergely Györggyel és Csibra Gergellyel. Az kísérletről és az eredményekről Topál József etológust kérdeztük.
Miért kapott a kutatásukban kiemelt szerepet a kutya, miért számít annyira különlegesnek a háziállatok között?
T.J.: Tizenöt éve folyó vizsgálataink meggyőztek bennünket arról, hogy a kutya több szempontból is egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező faj. Ez főképpen abban nyilvánul meg, hogy legközelebbi rokonához, a farkashoz képest is jellegzetesen eltérő társas viselkedési formái és kommunikációs képességei vannak, és ezek a képességek sokszor meglepően hasonlítanak ahhoz, amit az emberben is megfigyelhetünk.
A háziasítás során ugyanis egy olyan viselkedés-evolúciós folyamat ment végbe, aminek eredményeképpen a kutya egy olyan mesterséges fajjá alakult, mely mintegy „szimulálni” képes azokat az emberi viselkedésformákat, amelyek az emberi közösségekbe való beilleszkedéshez elengedhetetlenek.
A kutya tehát alkalmas lehet arra, hogy olyan modellként használjuk,
melynek vizsgálata elvezethet minket annak megértésére, hogy az ember különleges szociális és értelmi képességei hogyan jelentek meg az evolúció során. Vizsgálataink során tehát egyes „humánspecifikus” képességek/készségek evolúciós analógiáit keressük a kutyában.
Jelen vizsgálatunkkal azt a jelenséget vettük célba, miszerint az emberre egyedülállóan jellemző az ún. „természetes pedagógia” amely egy hatékony ismeret-átadásra kialakult interaktív kommunikáción alapuló tanulási mechanizmus. Ennek segítségével az emberi csecsemő már jóval azelőtt hatékonyan képes mások megfigyelésével tudást elsajátítani, hogy nyelvi és gondolkodási képességei kiteljesednének.
A csecsemőben megfigyelhető „pedagógiai érzékenység” – azaz a tanítási helyzetek kommunikációs viselkedési jelzések alapján történő felismerése – hasonló megnyilvánulásait a fenti érvelés alapján a kutyában is feltételeztük.
Vagyis a kutatás során azt feltételezték, hogy a kutyák bizonyos kísérleti helyzetben ugyanúgy reagálnak majd, mint a csecsemők. Úgy történt, ahogy várták?
Igen, a kutyán és gyermekeken végzett vizsgálataink rámutattak arra, hogy az embernél már korai csecsemőkorban is tapasztaltakkal nagyfokú egyezésben, egyes helyzetekben a szociális csatornákon közvetített információ különösképpen hatásos a kutya viselkedésének befolyásolására. E jelenség feltételezhetően annak köszönhető, hogy a kutya is specifikusan érzékeny a humán viselkedés ún. kommunikációs-referenciális kulcsaira, mint pl. szemkontaktus, mutatás, amely a gyermekeknél kimutathatóan alapvető szerepet játszik a „pedagógiai érzékenység” aktiválásában.
Vizsgálataink azt is igazolták, hogy e hasonlóság a háziasítás eredményeképpen jöhetett létre, ugyanis az ember által felnevelt szelíd farkasok viselkedését nem lehet a kutyákéhoz hasonló módon a tanításra utaló kommunikációs jelzéseinkkel befolyásolni.
Lehet-e akkor ugyanarról a tanulási folyamatról beszélni a csecsemők és a kutyák esetében?
Bár a viselkedés szintjén feltűnő hasonlóság van abban, ahogyan a csecsemők és a kutyák viselkedése befolyásolható az emberi kommunikációs jegyek révén, a mögöttes gondolkodási, illetve tanulási folyamatok nagymértékben eltérőek lehetnek. Vannak arra utaló adataink, hogy míg a kutyák az emberi kommunikációt hajlamosak „itt és most” típusú utasításként értelmezni, addig a babák általánosítható információt próbálnak meg kihámozni az adott tanítási helyzetből.
De hogy ténylegesen mi játszódik le egy csecsemő, illetve egy kutya fejében, miközben értelmezni próbál egy „tanítási helyzetet”, nem tudjuk, további vizsgálatok szükségesek.
Mi lehet a jelenség evolúciós magyarázata?
Az emberi kommunikációs viselkedésre – és közvetett módon a tanításra - való érzékenység az állatvilágban feltehetően egyedülálló módon jelentkezik a kutyában.
Ennek oka az evolúciós múltban keresendő. Ugyanis az elmúlt néhány tízezer évben az emberi közösségbe fokozatosan beépülő és kutyává átalakuló farkas is azzal az alkalmazkodási problémával kellett szembesüljön, hogy csak akkor tud megmaradni az emberi közösségben, ha a szociális tanulással megszerezhető ismereteket képes
a saját viselkedési repertoárjába gyorsan és hatékonyan beépíteni.
Ugyanis ahogyan egy csecsemőnek, úgy a kutyának is hatalmas mennyiségű, az adott emberi közösségben releváns ismeretet kell elsajátítania ahhoz, hogy minél konfliktusmentesebben be tudjon illeszkedni. Azonban mind a kutyának, mind pedig a csecsemőnek meglehetősen korlátozottak a gondolkodási-tanulási képességei – legalábbis egy felnőttéhez képest –, és emiatt a környezetéből szociális tanulás útján megszerezhető ismeretek, viselkedési szabályok ok-okozati hátterébe, kognitív struktúrájába nem igazán tud belátást nyerni.
Ezt a problémát hidalja át a természetes pedagógia, vagyis a tanítási helyzetek automatikus felismerése és az azok által sugallt viselkedés „vak” követése. Ez anélkül teszi lehetővé a baba, illetve a kutya számára a megfelelő viselkedések spontán kialakítását, hogy a tanítás által közvetített ismeretet valójában megértené.
Persze a gyerek számára ez csak a kiindulópontot jelenti, később, elmeképességeinek fejlődésével már maga is könnyen belátást nyer az elsajátítandó ismeretek „mélyszerkezetébe” és tanulási mechanizmusai is merőben új formákat kezdenek ölteni.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ÉletmódRSS
Bevásárlóközpontban lesz látható két csontváz, amelyek a legismertebb szerelmes drámáját idézik
Az hittem, hogy a tokiói olimpián korlátoztak minket, pedig ehhez képest már-már szabadság volt
Szép Zoltán egyetlen erdélyi magyar újságíróként vesz részt a pekingi olimpián. A tapasztalatairól kérdeztük.
Vizi Imre kiesett az Eurovíziós Dalfesztivál romániai elődöntőjében
Bátran ehetjük ezentúl a házi tücsköt is, az EU jóváhagyta élelmiszerként való felhasználását
