2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Az előember haltól okosodott?

2006. március 22. 10:59, utolsó frissítés: 10:59

Máig vitatott kérdés: mi emelte ki az embert a fejlett emlősök közül? Egy kanadai kutató azt állítja: a titok nyitja az előember táplálkozási szokásaiban keresendő.


Általános vélekedés, hogy őskori elődeink a szárazföld belsején éltek és a növények mellett főleg emlősök húsával táplálkoztak. Ez azonban nem magyarázza meg, hogy miért kezdett szaporodni az ősember agyállománya, amikor a hasonló koszton élő rokonai, a majmok agya nem fejlődött ilyen arányban.

A kanadai Quebec város Sherwood egyetemén kutató Stephen Cunnane az amerikai antropológiai társaság St. Louis-i éves tanácskozásán új elméletéről tartott előadást. Szerinte az emberi agy fejlődését az gyorsította fel, hogy őseink – akik természetesen vizek közelében éltek – nagy arányban fogyasztottak kagylót, békát, madártojást, halakat, hüllőket. Állítását alátámasztják Kathy Stewarts kanadai régész jelentései, aki Afrikában a már ősembernek tekinthető homo habilis lakhelyeinek feltárásakor meglehetősen sok helyütt akadt halcsontokra, szálkákra, halak fogyasztására utaló jelekre. Azon a vidéken él a törpeharcsa közeli rokona, a csíkos farkashal, amelynek testében egész évben, az ikrarakás idején pedig különösen dús a zsírtartalom, és sok az agy fejlődéséhez nélkülözhetetlen jód is.

A halakban megtalálható telítetlen zsírsavak fontosak az agy fejlődéséhez, mert energiaforrásként táplálják a növekedésével arányosan mind energiaigényesebb agyat. Az agy testünk súlyának két százalékát teszi ki, működése azonban energiánk egyötödét igényli, csecsemők esetében pedig annak háromnegyedét. Az újszülöttek testsúlyának 14 százalékát teszi ki a zsír, amit a szervezet aztán energiává alakítva használ a működéséhez. (mti-panoráma)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS