2026. október 18. vasárnap
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Emberáldozat az ókori Egyiptomban?

2004. július 19. 12:10, utolsó frissítés: 12:10

Abydos – egyiptológusok számára minden valamire való enciklopédia első szócikkelye, a turisták viszont messze elkerülik, mert távol esik Kairótól, Thébától és Luxortól is.


Abydos az első dinasztia utolsó központjaként vált ismertté egyiptológusok körében, amikor majdnem egy évszázaddal ezelőtt Flinders Petrie ásatásokba kezdett a környéken azt feltételezve, hogy az egyiptomi fáraók két híres tagjának, az első dinasztia első királyának, Aha-Ménésznek és az első dinasztia elkeresztelése után „felfedezett” nulladik dinasztia utolsó királyának, Narmernek a temetkezési helye a környéken lehetett.

Próbálkozásait siker koronázta, így ma már nem számít újdonságnak az, hogy a piramisok mellett a szakértők Abydost tartják az egyik legértékesebb lelőhelynek.

Nem sokkal később azonban már a sírok másról is tanúskodtak: a két fáraó síremléke 20 méter hosszú hajókat rejtett magában, amelyek segítségével a korabeli hit szerint az uralkodó átjutott a túlvilágra. A szokásos tárgyakon (ékszerek, ruhák, berendezési tárgyak, étel és ital) kívül azonban nemcsak a hatalmas hajók okoztak meglepetést a régészeknek, hiszen a síremlékek feltárásakor szamarak csontjaira is rátaláltak. Sőt, a kezdetleges és primitív mumifikálási eljárások ellenére David O’Connor, a New York-i Egyetem egyiptológusa szerint ma már az is egyértelműen megállapítható, hogy a korai fáraók idején emberáldozattal is segítették a halott uralkodó túlvilági életét.

Minden megtalált emberi maradvány arra utal, hogy olyan fiatal férfiakat áldoztak fel a halott fáraó üdvéért, akik minden valószínűség szerint az uralkodó életében is közvetlen mellette voltak. Személyes szolgálói a sírba is követték az uralkodót.

Az emberáldozat mögött meghúzódó alapgondolat az volt, – nyilatkozta O’Connor a brit Guardian-nek -, hogy a halott fáraónak a túlvilágon ugyanazokra a dolgokra lesz szüksége, mint ezen a világon. A piramisok építése előtt jóval megépült, majd nem sokkal később lerombolt és kifosztott sírhelyeken ezért találtak a közlekedéshez, a kereskedelemhez elengedhetetlenül fontos kellékeket: 14 db hajót, szamarakat és szolgálókat.

Az egyiptomiak a halált egy olyan utazásnak tekintették, amelyre jól fel kell készíteni a halottat, de amely leginkább az evilági élethez lesz hasonló. Így az abydos-i emberáldozatot sem egyszerűen csak emberáldozatnak tekintették, hanem úgy gondolták, hogy a szolgáknak az uralkodót a síron túl is szolgálniuk kell. (national geographic)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ÉletmódRSS